Aqiunói Szent Tamás közérthetően – Hétköznapi nyelven a Summáról

Aqiunói Szent Tamás közérthetően – Hétköznapi nyelven a Summáról

A Kairosz Kiadó gondozásában március 4-én jelent meg Jean-Pierre Torrell OP „Szent Tamás Summája” című művének magyar nyelvű fordítása. A kötet bemutatóját és a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést három nappal később tartották a Párbeszéd Házában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Március 7. Aqiunói Szent Tamás halálának napja, ezért döntöttünk úgy, hogy ekkor beszélgetünk fő művéről, a Summa theologiae-ről – fogalmazott köszöntőjében az est házigazdája, Deák Hedvig domonkos szerzetes, egyetemi tanár.

Szabó Ráhel domonkos nővér, egyetemi tanársegéd, a kötet fordítója mutatta be a szerzőt és művét. Bevezetőjében megjegyezte: amíg Szent Tamás magas, erős testalkatú férfi volt, addig, az 1927-ben született Torrell atya kifejezetten pici ember, annál nagyobb lélekkel, aki 99 éves kora ellenére bottal jár a svájci Fribourg rendházában. Kiváló író és kiváló prédikátor egyben – jellemezte az előadó a francia szerzetest, megemlítve azon műveit, amelyek még magyar fordítás előtt állnak, majd áttért Aquinói Szent Tamás bemutatására.

Szent Tamást az 1300-as évek óta többször alaposan félremagyaráztak, félreértettek. A XX. században olyan tekintéllyel ruházták fel, amely szinte már nyomasztóan hatott a katolikus teológusokra. Jean-Pierre Torrellt éppen ezért az a cél vezérelte, hogy emberközelbe hozza a Summát, megszabadítva a négykötetes művet az évszázadok alatt rárakódott súlytól, visszahelyezve a maga eredeti környezetébe. Szent Tamás hatalmas könyvének alkotása közben tanított, prédikált és egyéb köteteket is írt. Több titkár segítette, akiknek párhuzamosan diktálta gondolatait. 1273. december 3-án azonban egyik napról a másikra abbahagyott minden munkát, így maradt befejezetlen a Summa – mondta Szabó Ráhel nővér, aki két magyarázattal is szolgált. Aquinói Szent Tamás olyan mély istenélményt élt át, amelynek fényében felismerte, hogy mindaz, amit alkotott, puszta szalmaszál az Úr munkájához képest. Másrészt felfokozott munkatempója minden erőt kivett belőle.

A továbbiakban a fordító Jean-Pierre Torrell kötetén keresztül ismertette a Summa theologiae felépítését. Az első rész Istennel és az ő művével foglalkozik, a teremtéssel és a Szentháromsággal, illetve különleges emberképet rajzol meg. Szent Tamás nem azt nézte, hogy az ember milyen mélyre tud süllyedni, hanem azt, milyen magasra tud emelkedni – hangsúlyozta Ráhel nővér. A második, két kötetre tagolódó rész az emberi cselekedetekről szól, bemutatva, mitől erkölcsös, vagy erkölcstelen egy adott cselekedet, a hangsúlyt az erényekre, s nem a bűnökre helyezve. A harmadik, befejezetlen rész, Krisztus életének misztériumaival foglalkozik. A szentségek taglalását már barátai, titkárai és tanítványai végezték el.

Szent Tamástól megtanulhatjuk, miképp lehet mindent visszavezetni a legelső okra, amint Jean-Pierre Torrell fogalmaz: ebben áll a tudás és a bölcsesség közti különbség; a tudás ismereteket képes felhalmozni, de a bölcsesség a dolgok eredetét is képes megmondani – mutatott rá az előadó, hozzáfűzve: Aquinói Szent Tamás szintetizáló gondolkodását példázza, hogy a Summa contra gentiles-ben és a Summa theologiae-ben 38 ezer idézet olvasható, köztük számos pogány filozófusoktól származik.

A könyvbemutató est második felében Deák Hedvig vezetett kerekasztal-beszélgetést Bagyinszki Ágoston ferences és Szabó Bertalan domonkos szerzetesek, egyetemi adjunktusok, valamint Bartók Tibor jezsuita, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tudományos munkatársa részvételével.

Jean-Pierre Torrell könyvének olvasásakor Bagyinszki Ágostont az az érzés kerítette hatalmába, mintha egy műalkotás hozzáértő elemzését tartaná a kezében. A ferences teológus kiemelte: számára mindeddig széteső, questiókból, articulusokból tevődött össze Szent Tamás műve, amiért az nem válhatott élményszerűvé. A szerző azonban megmutatja a Summa szerkezetének belső dinamikáját.

Szabó Bertalan felelevenítette személyes emlékeit Jean-Pierre Torrellről. A toulouse-i rendtartományban több rövid előadásának lehetett hallgatója. A domonkos teológus szellemi nagyapjaként jellemezte Torrell atyát, aki – mint fogalmazott – egész életét odaadta Szent Tamás kutatásának, s gondolatai hétköznapi nyelven való tolmácsolásának. Bertalan atya feltette a Toulouse-ban gyakorta felmerült kérdést: minek jobb lenni tomistának vagy Szent Tamás-inak? A kinti professzorok többsége ez utóbbi mellett voksolt, lévén a tomisták afféle epigonok, akik saját gondolatok híján, Szent Tamáshoz nem hű módon, ideológiát igyekeznek fabrikálni. 

A Summa számomra is egy-egy questiónak, kérdésnek a szintjén volt ismeretes – kapcsolódott Bartók Tibor Bagyinszki Ágoston gondolataihoz. A jezsuita teológus kulcsnak nevezte Torrell atya művét egy teológiai szempontból óriási jelentőségű műhöz, a Summához. Jelentőségét az is mutatja, hogy a jezsuiták Szent Tamás teológiájára építették a maguk teológiáját. Jean-Pierre Torrell tud kritikus lenni, tisztázza a műre évszázadok alatt rárakódott félreértéseket – véli Bartók Tibor.

Fotó: Lambert Attila

Ditzendy Attila/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »