Antidogma – Amerika valóban a „szabadság földje”?

Ma Amerikában szinte mindenért és bármiért börtön jár.

Napjainkban az Egyesült Államok már egyre kevesebb területen tanyázik a világranglisták élén, börtönlakóinak számát és a lakosságához viszonyított számarányát tekintve viszont abszolút listavezető. A világ lakosságának alig 5 százalékát adó USA a világ börtönnépességének mintegy 25 százalékát mondhatja magáénak. Az Amerikai Igazságügyi-statisztikai Iroda (US-BJS) adatai szerint 2009 végén például nem kevesebb mint 7 millió 225 ezer 800 személy volt börtönben, próbára bocsájtva vagy feltételesen szabadlábon. Ez egy beteg, nagyon beteg társada-lom szimptómája. Hogyan is tekinthetné a világ egészségesnek azt az országot, társadalmat és gazdaságot, amely éppen egy gigantikus börtönné válik?

Íme néhány revelatív példa arra, hogy a szabadság egykori honában manapság milyen nevetséges indokokkal bilincselhetik meg és hurcolhatják börtönbe az állampolgárokat.

Egy michigani férfit bűncselekménnyel vádoltak meg, és 5 évig terjedő börtönnel néz szembe, mert elolvasta a fele-sége e-mailjeit. Egy lengyel származású, 49 éves queensi nőt a New York-i rendőrök megbilincseltek, agyba-főbe vertek és letartóztattak, mert nem takarította fel az ölebe által hátrahagyott kutyagumit. Egy 56 éves és egykor nemi erőszak áldozatává vált nőt, aki nem volt hajlandó megengedni, hogy a repülőtéri biztonságiak megtapo-gassák a melleit, a földre teperték, megbilincselték és letartóztatták.

Egy 12 éves dél-karolinai kisfiút a rendőrség azért tartóztatott le, mert a családja óhajával szemben idő előtt fel-bontotta a karácsonyi ajándékát. Letartóztattak és az iskolából bilincsbe verve elhurcoltak egy ugyancsak 12 éves queensi diáklányt, mert az iskolapadba belevéste, hogy „Lex itt volt. 2010. II. 1.” 2008-ban letartóztattak egy 13 éves fiút Floridában, mert szellentett az osztályában. Az FBI nemrég rajtaütött egy amish farmeren reggel 5-kor, mert állítólag nyers (tehát nem pasztőrözött) tejet hozott államközi forgalomba. Néhány éve egy tízéves iskolás-lányt letartóztattak, és bűncselekménnyel vádolták meg, mert egy kisméretű steakkést vitt magával az iskolába. Utóbb kiderült, hogy (osztálytársai helyett) csupán a reggelijét akarta vele felaprítani.

2011. június 18-án két keresztény aktivista úgy döntött, hogy békésen János evangéliumát fogják osztogatni egy nyilvános muszlim fesztivál közelében a michigani Deabornban. Három perccel később 8 rendőr rontott rájuk, és letartóztatták őket. Egy amerikai kerületi bíróság ötszáz dollár pénzbüntetésre ítélt egy massachussetsi horgászt, mert kiszabadított egy óriáshalat a hálóból, majd szabadon engedte. Hogy mi volt a bűne? Nos hát, a bíróság sze-rint fel kellett volna hívnia a hatóságokat, és az „önbíráskodás” helyett meg kellett volna várnia, hogy ők tegyék meg ezt.

Pár éve a rendőrség őrizetbe vette egy chicagói elemi iskola 25 (11 és 15 év közötti) tanulóját, mert az intézmény ebédlőjében különböző ételekkel dobálták egymást. Néhány éve egy 70 éves utahi nagymamát megbilincseltek és börtönbe vetettek, mert a helyi rendelkezésekkel szembeszegülve nem locsolta meg a háza előtti gyepet, és a kiér-kező rendőrnek nem volt hajlandó felfedni a személyazonosságát. Idén márciusban egy közúti ellenőrzés során a rendőrség letartóztatott egy észak-karolinai nőtlen apát, mert az okmányai ellenőrzése során kiderült, hogy elmu-lasztott visszavinni egy videokazettát, amelyet 14 évvel korábban kölcsönzött ki. A kényszerintézkedést annak elle-nére is foganatosították, hogy a panaszos videokölcsönző már egy évtizede bezárt.

Az amerikai rendőrállam által alkalmazott szovjet típusú terrormódszerek egyik iskolapéldája Brandon Raub esete 2012-ből. Az akkor 26 éves volt tengerészgyalogos, aki korábban Irakban és Afganisztánban is szolgált, a Faceboo-kon megosztotta azon meggyőződését, hogy a 9/11 valójában egy amerikai kormány-összeesküvés, és volt né-hány keresetlen szava az amerikai jegybankról (Fed) is, amely szerinte „kitervelt egy kapzsiságon és félelmen ala-puló rendszert, hogy adókkal és inflációval szétzúzza a középosztályt”. Egy napon FBI-ügynökök és egyenruhás rendőrök jelentek meg a házánál, szokás szerint a földre teperték, bilincsbe verték, egy szál rövidnadrágban elhur-colták, őrizetbe vették, majd egy pszichiáterrel megvizsgáltatták, aki szerint a férfi képzelődik, és beutalta egy el-megyógyintézetbe.

John Whitehead ügyvéd, az állampolgárok alkotmányos jogainak védelmére hivatott Rutherford Intézet alapítója szerint csak Virginia államban évente húszezer lakost küldenek akaratuk ellenére elmegyógyintézetbe, és közöttük politikai elnyomás áldozatai is lehetnek. „Tanulmányoztam a szovjet történelmet. A szovjetek igazán jól használták ezt a módszert a disszidensekkel”, mondja az ügyvéd. Raubot egy héttel később szabadon engedték anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. (The Case of Brandon Raub, wvtf.org, 2014. április 8.) Az amerikai kormány azonban nem felejt, és nem engedi, hogy a kipécézett áldozatai kicsússzanak a markából. Ebben is hasonlít szovjet archetí-pusára. Raubot tehát 2014-ben ismét letartóztatták, ezúttal szexuális bűncselekmények vádjával. Nyilván abban a reményben, hogy így mégis csak találnak majd rajta fogást (lásd Julian Assange WikiLeaks-alapító esetét).

Úgy tűnik, hogy a 9/11 és nyomában az úgynevezett „hazafias törvény” (Patriot Act) szabadsággyilkos rendelke-zései óta egyfajta „biztonsági pszichózis” kerítette hatalmába az egész országot, amely egyebek mellett a rendőr-ségi brutalitás fokozódásában is megnyilvánult. A bűnözés, főleg a feketék és latinók körében, persze változatlanul súlyos probléma az USA-ban, de manapság az átlag amerikai számára szinte minden találkozás rosszul végződik a rendőrséggel. Mivel a kormány egyre szigorúbb ellenőrzést gyakorol az állampolgárok élete fölött, Amerika immár távolról sem nevezhető a szabadság földjének, mint egykor. Az USA-ban most bárkit bármiért a földre teperhet-nek, megbilincselhetnek, megverhetnek és letartóztathatnak. Memento Szovjetunió.

Gazdag István – www.demokrata.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »