Amiről most nem beszélnek: az MSZP is asszisztált a magyar vidék kifosztásához

Szerda estére egyértelművé vált, hogy a földügyi népszavazás kiírásához nem lesz meg a szükséges 200 ezer érvényes aláírás, amely azonkívül is szolgál tanulságokkal, hogy kiderült: a Habony-művek sikeresen elhitette az emberekkel, a magyar föld sorsa nem fontos kérdés.

Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa először is sajnálatát fejezte ki az eredmények hallatán, mint mondta, egy sikeres népszavazás esetén megóvható lett volna a még állami tulajdonba maradt termőföldterület. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Lázár János egyik nyári kormányinfón már beszélt arról, hogy a földprivatizációk harmadik hulláma az utolsó lesz, és a Fidesz kész elfogadni egy törvényt a magyar föld védelmére.

“Álszentnek tartjuk a kancelláriaminiszter kijelentését”

– szögezte le a jobbikos honatya. Mindezt azzal magyarázta, hogy ha valóban fontos lenne az Orbán-kormány számára a természeti erőforrásunk, akkor annak védelmében azelőtt is hozhatott volna törvényt, mielőtt a Mészáros-család több mint 1200 hektárnyit kihasított volna a közös tulajdonunkból.

Ám nemcsak, hogy nem hozott ilyen jogszabályt a kormány, de a fideszes többség még le is söpörte a legerősebb ellenzéki párt javaslatait.

Vigyázat, konteo!

Visszatérve a népszavazási kezdeményezésre, azért elgondolkodtató, vajon mi lehet az oka ennek a nagy mennyiségű érvénytelen aláírásnak? Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az MSZP-nek valóban érdeke fűződött volna egy 2017 januári/februári földügyi referendum megtartásához. Ismerve a magyarországi állapotokat, nem valószínű, hogy érvényes és eredményes lett volna a népszavazás, ez pedig egyértelműen a Fidesz malmára hajtotta volna a vizet. A nagyszámú érvénytelenek ítélt aláírással pedig azt a látszatot is tudja kelteni a szocialista párt, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) esetleg machinált az adatokkal.

Az érvényes aláírások száma 180.650, az érvénytelen aláírásoké 45.130

Az MSZP-s Gőgös Zoltán 28.250 aláírásgyűjtő ívet adott le az NVI-nek, ugyanakkor az iroda gépi, illetve kézi ellenőrzése alapján az aláírásgyűjtő ívek végleges száma 27.986. Ebből az érvényes aláírásgyűjtő ívek száma 27.198, (97,2 százalék), az érvénytelen ívek száma 791, (2,8 százalék).

 

A legtöbb ív azért érvénytelen, mert az aláírást gyűjtő polgár valamelyik adata hibás – 520 ilyen ív volt -, illetve hiányzik a szükséges adat – e miatt 232 ív érvénytelen. De volt 39 olyan ív is, amelyik másik népszavazási kezdeményezéshez tartozott.

 

Az érvénytelen aláírások két kategóriába sorolhatók. A többes aláírások száma 18.174, ez 8 százaléka az összes ellenőrzött aláírásnak. A hibás aláírások száma 26.956, ami 11,9 százaléka az összes ellenőrzött aláírásnak. Így tehát az összes aláírás mintegy 20 százaléka érvénytelen.

 

A többes aláírások jellemzően két támogató aláírást jelentenek, de volt olyan választópolgár, aki 12-szer írta alá a kezdeményezést. Ebben az esetben egy aláírás érvényes, 11 érvénytelen. A nem elfogadható, hibás aláírások száma az alábbiak szerint oszlik meg: 20.678 esetben az azonosítás eredménytelen a személyes adatok teljes vagy jelentős eltérése miatt, 4.340 esetben a választópolgár valamely adata – neve, anyja neve, személyi azonosítója, aláírása – hiányzott, 1830 esetben a polgárnak nem volt választójoga, 106 esetben az aláírás egyértelműen nem arra a támogató választópolgárra vonatkozott, akinek az adatai az ív ellenőrzött sorában szerepeltek, egy-egy esetben pedig a választópolgár adatai az ívnek nem azon az oldalán szerepeltek, amelyen a kérdés, illetve a választópolgár aláírása nyilvánvalóan fénymásolt volt.

Magyar Zoltán szerint ugyanakkor, ha mindenképpen politikai felelősséget akarjuk firtatni a várhatóan elbukott népszavazási kezdeményezés kapcsán, akkor ez az eredmény az MSZP, és a baloldal jelenlegi állapotát, politikai súlyát is jól demonstrálja. A szakpolitikus ugyanakkor kitért arra, hogy a referendumot vizsgálhatjuk hitelességi szempontból is, ebben a tekintetben viszont az MSZP nem biztosa, hogy sokkal jobban áll, mint a Fidesz.

Az elmúlt 26 év kormányai egyként felelősek a magyar vidék pusztulásáért, sőt a két váltópárt közös jellemzője az oligarchák, a földbárók nevelése is.

Közös kedvencek

De még a konkrét személyekben is van átfedés a két tábor között. Az OTP-vezér, MLSZ-elnök Csányi Sándort (Bonama-csoport) és a baloldalhoz köthető Leisztinger Tamást (Forrás-csoport) mind az első Orbán-kormány (2001 – “piszkos tizenkettő”), mind pedig a Medgyessy-kormány (2003 – a maradék kilenc állami gazdaság privatizálása) földhöz juttatta.

S hogy mennyire volt megtérülő ez a befektetés?

A tavalyi adatok alapján, 2015-ben az agrártámogatásokból a legtöbbet Leisztinger Tamás szakított (4,8 milliárd forint), őt követte Csányi Sándor 4,5 milliárd forintos bevétellel. (Gyorsan tegyük hozzá, hogy ez csak egyetlen esztendő mérlege.) A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az a Simicska Lajos állhatott fel (4 milliárd forint), akinek az óriási vagyonát szintén az első Orbán-kormány földprivatizációja alapozta meg.

„Ha a szocialistáknak egy másodpercig is fontos lenne a magyar termőföld megvédése, akkor a kormányzásuk ideje alatt meghozták volna a szükséges törvényeket”

– hangsúlyozta Magyar Zoltán. Ehelyett ők is csak asszisztáltak a XX. századi pártok mögött álló oligarchák a magyar vidéken most is zajló szabad rablásához, tette hozzá.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »