Amerikát nem érdeklik a vasgárdisták

Amerikát nem érdeklik a vasgárdisták

Romániában nemcsak az érintett ideológiák és mozgalmak hívei, de egyes történészek sem nyugszanak bele, hogy tavaly a parlament betiltotta a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezeteket és jelképeket. Miközben a második világháború végéig tevékenykedő legionáriusmozgalmak iránti szimpátia miatt az országban ma is fellelhetőek egykori vasgárdisták szobrai, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége érdemben nem szólal fel a kultusz ellen.

Nem csitul a vita Romániában a népirtásért elítéltek kultuszát tiltó, nyolc hónapja hatályban lévő jogszabály körül. Az országban már 2002 óta börtönbüntetést kockáztat, aki emberiesség elleni bűnökért elítélt személyek kultuszát ápolja, a bukaresti parlament által tavaly júliusban jobbközép liberális képviselők kezdeményezésére elfogadott törvénymódosítás ugyanakkor a román legionáriusmozgalmat is fasiszta jellegű szervezetnek minősítette.

A nacionalista, antiszemita és magyarellenes szervezetek 1927 és 1941 között fejtették ki tevékenységüket, egyebek mellett Vasgárda néven, de többszöri betiltásuk miatt számos más néven is szervezkedtek. A legionáriusok jelenkori szimpatizánsai – köztük az elhanyagolható támogatottságú, hírhedten magyarellenes Noua Dreapta (Új Jobboldal) szervezet tagjai – már tavaly aberrációnak nevezték a tiltást, leszögezve: továbbra is ápolják az általuk hősként tisztelt Vasgárda-alapító Corneliu Zelea Codreanu emlékét, és használni fogják a mozgalom jelképeit.

Számos történész elhibázottnak tartja, hogy a törvény „semmissé nyilvánítja” a szovjet megszállással szembeni román ellenállást, amelyben szerinte mintegy hetvenszázalékos arányban legionáriusok vállaltak szerepet. Andrei Plesu neves filozófus nemrég azt kifogásolta, hogy a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet mindenkit egyformán háborús bűnösként tart nyilván, akit a román kommunista népbíróságok elítéltek, holott 2006-ban Traian Basescu akkori államfő gyilkos rendszernek nyilvánította és elítélte a kommunizmus bűneit.

Vannak még emlékek

Nem véletlen, hogy néhány vasgárdistának máig fennmaradtak a szobrai Romániában. Bukarest 2. kerületének önkormányzata 2009-ben emelt büsztöt köztéren Mircea Vulcanescu közgazdász-filozófusnak, aki szimpatizált a legionáriusokkal, az Antonescu-kormány tagjaként pedig támogatta a zsidótörvényeket. A bukaresti kormány hatáskörében működő Wiesel-intézet tavaly a szobor ledöntésére szólította fel a kerületi polgármesteri hivatalt, amely elutasította a javaslatot.

Vulcanescu nevét amúgy gimnázium is viseli a román fővárosban. Akárcsak a Petre Tuteáét, a legionáriusok másik, a kommunisták által börtönre ítélt illusztris tagjáét, akinek nevét több nagyvárosban utca, Kolozsváron iskola, Temesváron pedig szobor őrzi.

A Vasgárda-kultusz bizonyítéka az Antonescu-kormány által börtönbe vetett Valeriu Gafencué, a szélsőséges mozgalom egyik szárnyának vezetőjéé. Gafencut 2009-ben Targu Ocna városa díszpolgárává avatták, majd zsidó szervezetek tiltakozására az önkormányzat visszavonta a határozatot, amelyet azonban egy – a legionáriuseszmékkel nyíltan szimpatizáló – alapítvány keresetének helyt adva a román igazságszolgáltatás jogerősen érvénytelenített.

Wass Albertet is így „tüntették el”

Az országban a közelmúltban még sétányok, itt-ott pedig szobrok viselték a háborús bűnösnek nyilvánított, 1946-ban kivégzett Ion Antonescu diktátor nevét is, az utcákat azonban átkeresztelték, szobra pedig köztéren nem található.

Egyébként a legionáriustörvényként is emlegetett jogszabály áldozatává vált többek között a Romániában háborús bűnösként számon tartott Wass Albert író is, akinek a román hatóságok még a magánterületen felállított szobrait is eltávolították. Tavaly a székelyföldi Kézdivásárhelyen utcát neveztek el az íróról, a prefektus és román szervezetek nyomására azonban idén februárban a városi képviselő-testület visszavonta korábbi határozatát.

Kitérő amerikai válasz

Lapunk szerette volna megtudni, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének mi a véleménye arról, hogy Romániában ma is fellelhetők vasgárdisták köztéri szobrai; hogy a legionáriusmozgalom számos vezetőjének nevét iskolák, utcák, emléktáblák őrzik.

Azt a kérdést is feltettük a nagykövetségnek, kezdeményezte-e a román hatóságoknál ezeknek a szobroknak az eltávolítását. A diplomáciai képviselet érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre, mindössze az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok romániai helyzetéről összeállított 2014-es jelentését bocsátotta rendelkezésünkre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »