Amerikának most nem kell 1956

Amerikának most nem kell 1956

A Wilson Központ nem rendez konferenciát, részben azért, hogy ne adjon pódiumot a magyar miniszterelnöknek.

Washingtonban már 1956 emléke sem segít. A Wilson Központ nem rendez konferenciát, részben azért, hogy ne adjon pódiumot a magyar miniszterelnöknek.

A washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatói Központ nem rendez tudományos konferenciát az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából. Ez egyértelműen a magyar diplomácia kudarca, hiszen a rendezvény megtartását formálisan a magyar nagykövetség javasolta.

A világ egyik legismertebb külpolitikai kutatóintézete, amely a szövetségi kormányzat tulajdonában álló, Ronald Reagan nevét viselő irodaépületben működik, és amelyet részben a költségvetés finanszíroz, még a nyár elején kapta a felkérést. A Népszabadság úgy értesült, hogy a múlt heti elutasítás váratlanul érte a magyar felet, amely már a konferencia programjára és a résztvevők személyére is tett ajánlást.

Az október közepére tervezett rendezvényre a magyar fél Budapestről is szeretett volna delegálni egy meg nem nevezett „magas rangú személyt”. Amerikai részről azonban aggodalmat keltett, hogy esetleg olyan valakit küldenek, akinek tudományos munkássága méltatlan a Wilson Központ színvonalához. Arra is felfigyelhettek, hogy Szijjártó Péter az Indexnek adott közelmúltbeli interjújában elismerte, bár a miniszterelnök és a stábja „még nem hozott döntést”, van olyan felvetés, hogy az ’56-os forradalom évfordulója környékén Orbán Viktor Amerikába látogasson.

Az ötlet megfelel a Fidesz azon szokásának, hogy akár hatalmon van, akár ellenzékben, október 23-a környékén az egyik vezető politikusa ellátogat az Egyesült Államokba.

A magyar miniszterelnök és a magyarországi helyzet jelenlegi amerikai megítélésére azonban jellemző, hogy az amúgy politikailag kiegyensúlyozott Wilson Központ nem szeretne pódiumot szolgáltatni Orbánnak, de még a magyar kormány érdekeit szolgáló történésznek sem.

Ettől függetlenül nem kizárt, hogy a rendezvénynek sikerül kevésbé hivatalos – és kevésbé finnyás – helyszínt találni, ám erre már kevés idő maradt. Az Egyesült Államokban tervezett magyar rendezvényekre, illetve Orbán Viktor esetleges utazására vonatkozó kérdé­seinket elküldtük a külügyi tárca sajtó főosztályára, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Washingtoni források szerint egyébként Szijjártó többször kért találkozót John Kerry külügyminisztertől, akivel eddig csak nemzetközi események alkalmával futott össze. Az amerikai fél azonban még csak nem is keresett „diplomatikus” kifogást, egyszerűen nemet mondott. A magyar külügyminiszter a már említett interjúban azt állította, második eszmecseréjük után maga mondta Victoria Nulandnak, az amerikai külügy Európával foglalkozó államtitkárának, hogy ne is találkozzanak többet, „mert teljesen fölösleges, hogy még tovább romboljuk a kétoldalú politikai együttműködést”.

A kijelentés nem tűnik túl diplomatikusnak. Főleg annak fényében nem, hogy Nuland, aki nem mellesleg a republikánusokhoz áll közel, minden valószínűség szerint az elnökválasztás után is megőrzi posztját, sőt nem kizárt, hogy Hillary Clinton győzelme esetén még előre is lép. Ilyen viszonyok között eleve illuzórikus volt azt hinni, hogy Kerry fogadja Szijjártót, netán Washingtonban hagyják, hogy Orbán látogatásának akár fél- vagy negyedhivatalos színezete legyen, amit propagandacélokra használhatna.

Az 50. évforduló alkalmából emlékévet tartottak az Egyesült Államokban

2006-ban, amikor a ­szocialista Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, a konzervatív vezetésű Egyesült Államokban emlékévet szenteltek az ’56-os forradalom 50. évfordulójának. A külügyminisztériumban tartott megemlékezésen Condoleezza Rice tárcavezető elnökölt. Beszédének az amerikai külügy honlapján ezt a címet adták: „Magyarország modellként szolgál a világ számára”.

A Capitoliumban rendezett megemlékezésen a republikánus ­George W. Bush elnök mellett ­vezető amerikai politikusok hallgatták Tom Lantos demokrata képviselő beszédét. Bush júniusban Budapestre látogatott, ahol egyebek mellett kijelentette: „Magyarország Európa szívében a szabadság diadalát képviseli a zsarnokság felett. Amerikában büszkén tekintik Magyarországot barátnak.” Szeptemberben a magyar követségen Charles Gati professzor Vesztett illúziók – ­Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom című könyvének bemutatóján Göncz Kinga külügyminiszter mellett Carlos Gutierrez amerikai kereskedelmi miniszter, Zbigniew ­Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, Michael Hayden CIA-főigazgató és ifj. Maléter Pál, a mártírhalált halt honvédelmi miniszter fia is felszólalt.

Történelmi nemmel üzentek az amerikaiak, hogy most Orbán is megértse


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »