Alvással nemcsak szebb, okosabb is lesz

Sokkal hatékonyabban tanulunk, ha utána lefekszünk aludni. A pihenés csecsemőkorban a legfontosabb, de idősebb korban a demenciát úszhatjuk meg vele.

Egyre több tanulmányból látszik, hogy erős kapcsolat van a mentális teljesítőképességünk és az alvással töltött időnk között. 2012-ben a Weizmann Intézet kutatói fedezték fel, hogy akkor is tudunk tanulni, amikor nem vagyunk ébren. Sőt azt is felismerték, hogy a legjobban azok az információk rögzülnek a fejünkben, amit közvetlenül lefekvés előtt, nagyon fáradtan olvasunk. A Kalifornia Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy az idősebb korúaknál az elegendő mennyiségű alvás csökkenti a demencia kialakulásának esélyét.

A Sheffieldi Egyetem kutatói pedig most azt a feltevést igazolták, hogy a csecsemőkori tanulási folyamat elengedhetetlen része az alvás – írja a BBC. Kísérletükben 216 egyéves vagy annál fiatalabb csecsemőt vizsgáltak. Nekik különböző feladatokat mutattak meg bábokkal, majd azt nézték, hogy a gyerekek hogyan teljesítik a feladatokat egy szundítás után.

Az eredményekből az látszik, hogy azok a babák, akik nem sokkal – négy órán belül – az új műveletek elsajátítása után elaludtak, jobban megjegyezték az információkat, mint azok, akik elhagyták az alvást, vagy csak fél óránál kevesebbet pihentek. Ez úgy derült ki, hogy amikor az új feladatok megtanítását követő napon megkérték a gyerekeket, hogy mutassák be, amire emlékeznek, a szundikáló babák lényegesebben jobban teljesítettek a kísérletben.

A kutatók nemcsak azt állapították meg, hogy a csecsemőkori tanulásban fontos szerepe van az alvásnak, hanem azt is, hogy az emberi élet korai szakaszaiban a legfontosabb a kellő mennyiségű pihenés. Az életciklusunk során nincs még egy olyan időszak, amikor ilyen sokat aludnánk. Mivel az első években alakulnak ki a legalapvetőbb mentális funkcióink, és alvás előtt különösen hatékony a tanulás, ezért is ajánlják, hogy a szülők esténként olvassanak meséket a gyerekeiknek.

Ugyanakkor a Sheffieldi Egyetem és a bochumi Ruhr Egyetem professzorai hangsúlyozzák: az alvás felnőttkorban is fontos. Kipihenten lényegesen fel tudjuk idézni korábbi ismereteinket, emellett lefekvés előtt jobban tudunk tanulni.

Egyetemisták számára azonban rossz hír, hogy az sem mindegy, mikor alszunk. A legjobb az, ha már sötétedés után fekszünk le, világosban ugyanis nem alszunk olyan mélyen – állítják a Stanford Egyetem kutatói. Logikus, hogy ne nappal aludjunk: ilyenkor sokkal több az inger, amely megzavarhat minket. A stanfordi szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a legfontosabb az, hogy egyhuzamban aludjunk sokat, a kipihentség szempontjából annak semmi értelme, ha többször megszakítjuk az alvásciklusunkat.

A legrosszabb pedig az, ha a végkimerülésig hajtjuk magunkat. Mindig találhatunk ugyan valamit, amit még meg kell csinálni – például éjfélkor a legjobb cipőt pucolni és megnézni még egy részt a kedvenc sorozatunkból -, de a kései lefekvést hiába követi akár nyolc óra alvás, az már kevésbé relaxáló. Ennek lehet oka a stressz, de ronthatjuk mi is a saját sorsunkat. Az eltolt alvási fázis szindróma az egyik legelterjedtebb pszichológiai probléma a modern társadalomban. Emiatt fáradtabbak vagyunk, rosszabbul teljesítünk a kognitív területeken, valamint olyan betegségekkel is szembe kell néznünk miatta, mint a magas vérnyomás – tárta fel az Amerikai Alvás Társaság.

A legegészségesebb tehát az, ha sötétedés után alszunk el, de még éjfél előtt. Legalább nyolc órát pihenünk, és az ágyban már inkább olvasunk, mint tévézzünk, vagy netán pötyögjünk a számítógépen.

Rovatok: ÉletmódTelepülés: VilágCímkék: alvás, pihenés, életmód, demencia, időskori életmódForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »