Állami kézbe veszik az iskolákat

Az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója egy új törvényjavaslat értelmében. Sipos Imre a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után közölte: egyértelmű felelősségi viszonyokat kell biztosítani, ezt szolgálják a változtatások.

Magyar Menedék - Háttérhatalom

A köznevelési helyettes államtitkár azt mondta: konszenzus volt a kerekasztal ülésén arról, hogy a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, kiegyensúlyozott működést kell biztosítani az iskoláknak.

Ne fordulhassanak elő olyan technikai problémák, hogy azon kell vitatkozni, ki veszi a krétát, vagy a szivacsot.
A legtöbb elégedetlenség oka Sipos szerint ez a vegyes rendszer volt.

Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője elmondta, hogy jelenleg az önkormányzatok működtetik az intézmények 55 százalékát, az állam pedig a 45 százalékukat. Előbbi 2851, utóbbi 2303 intézményt jelent, ugyanakkor a nagyobb létszámú iskolák az önkormányzatoknál vannak.

Az állami működtetéshez szükséges források tervezése zajlik, ez a jövő évi költségvetésben külön soron jelenik majd meg.

Háromszintes rendszer

Az új intézményfenntartó három szinte oszlik a jövőben: lesz egy központ – nevének az Klebelsberg Központot javasolják -, lesz 56 tankerületi központ, és harmadik szintként az intézmények. Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt, illetve zavart okozhatott; az irányítás egycsatornássá válik.

A központnak stratégiaalkotó, irányító feladata van. Költségvetési, gazdálkodási és szakmai tervezést végez, ezen kívül ellenőrző feladata lesz a tankerületi központok felett. A tankerületi központok olyan költségvetési szervek lesznek, amelyek a fenntartás operatív feladatát látják el, támogatják az iskolákat. Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd. Saját bevételeiket az iskola fejlesztésére kell fordítaniuk.

Az iskolaigazgatóknak javaslattételi jog helyett egyetértési joga lesz a pedagógusok alkalmazásánál. Az igazgatókat nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter.

Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója azt mondta: az iskolák javaslatokat tettek és erre volt fogadókészség. Szerinte megvannak azok a keretek, amelyek biztosíthatják az új központi fenntartás felépítését. A változtatásokkal olyan támogató környezet alakulhat ki, ami biztosítja a jó működést és a szakmai feladatok megfelelő ellátását.

Rugalmasabb kerettanterv

Sipos Imre a kerekasztal másik keddi témájáról, a tartalomszabályozásról azt mondta, hogy az új nemzeti alaptanterv (nat) koncepcióját az év végéig készíti el az illetékes munkacsoport. Átmeneti intézkedésként a kerettantervi (ket) óraszámokban maximalizálják a gyerekek óraszámát, s ezt csak speciális esetekben és szülői igény lehet majd túllépni. Azt is szeretnék elérni, hogy a ket-ek helyi alkalmazása rugalmasabb legyen. Az oktatáskutató intézet a tanmenetjavaslatokat augusztus 16-ig készíti el.

Csépe Valéria, az MTA közoktatási elnöki bizottságának vezetője azt mondta: terheket az optimálishoz közelebb vinnék. Ennek érdekében a nat és ket-ek közötti eltérésekből indulnak ki és a tanórákat maximálnák.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója azt mondta: nőne a kerettantervi szabályozásban helyi szinten a pedagógusok döntési szabadsága. Augusztusra az intézet az általános iskolák számára olyan javaslatot fogalmaz meg, amellyel a kötött óraszámoktól el lehet majd térni. A tanmenetjavaslatok magyar, matematika, ember és természet és az ember és társadalom területekre készülnek, ezek felhasználásával jobban tudnak majd súlyozni a tananyag feldolgozása során.

Sipos Imre az alapítványi iskolákat érintő esetleges változásokról kérdésre azt mondta: a finanszírozásukat ugyanazon logika mentén kapják, mint eddig, és a ket-eket is használhatják, ahogy eddig tehették.

A kerekasztal következő ülése június 14-én várható, akkor a tartalomfejlesztés lesz a fő napirend – írja az MTI.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »