Alkotmányos a Kúria döntése

Alkotmányos a Kúria döntése

Az Alapjogokért Központ alkotmányosnak tartja és üdvözli a Kúria döntését, mellyel engedélyezte az uniós kényszer-betelepítés ügyében kezdeményezett népszavazást.

A népszavazási kérdésben felvetettek ugyanis országgyűlési hatáskörnek minősülnek, mivel semmi sem zárja ki a törvényhozás jogalkotói kompetenciáját. A kérdés emellett egyértelmű: csak a jövőbeni eljárásokra, ügyekre vonatkozhat, valamint az Országgyűlés adott esetben hozhat olyan döntést is, mellyel a kormány mandátumát egy európai uniós döntéshozatal során megköti. A legfontosabb azonban: a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, ugyanis az uniós jog speciális és sajátos jogrend, így nem minősül nemzetközi jognak.

A Kúria három fő kérdést vizsgált eljárásában. Helyesen rögzítette, hogy az ügy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ugyanis sem hazai, sem uniós előírás nem zárja ki a magyar törvényhozás vonatkozó jogalkotási kompetenciáját. A magyar jogban nincs kimerítő felsorolás az Országgyűlés feladat- és hatáskörére nézve, így a Kúria helytállóan mondta ki, hogy „az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörét bármely társadalmi viszony irányába nyitottnak kell tekinteni”. A népszavazási kérdés annyiban pedig valóban szuverenitáskérdés, amennyiben arról is hivatott dönteni: milyen és mekkora mértékben ruháztuk át szuverenitásunk egy részét az EU-ra? Az Unió tervezett aktusai ugyanis nem menekült-, hanem bevándorláspolitikának minősülnek, mely utóbbi szintén osztott hatáskör, azonban ott jelenleg még a tagállami jogalkotó elsőbbsége él.

A döntés kapcsán azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kérdés mind a választópolgárok, mind a jogalkotó szempontjából egyértelműnek minősül. Az ugyanis jelen időben van megfogalmazva, tehát értelemszerűen csak az esetlegesen érvényes és eredményes népszavazást követő ügyekre lehet kihatással. Emellett azt is szükséges látni, hogy az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés jelenleg is tájékoztatást kérhet a Kormánytól az EU döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. Ilyen esetben a kormány pedig az EU-s döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el. Utóbbi tehát értelemszerűen és egyértelműen állapíthat meg olyan szabályokat, melyek a kormány tárgyalási mandátumát például kényszer-betelepítés kapcsán megkötik.

Mindemellett érdekes, hogy a korábban hangoztatott fő kritika – miszerint a kérdés ún. tiltott népszavazási tárgykörbe ütközik – már fel sem merül. Az ugyanis vélhetően mindenki számára világossá vált, hogy az Alkotmánybíróság régi gyakorlatát követve mondta ki a Kúria: bár a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség kapcsán valóban nem írható ki népszavazás, az uniós jogrend sajátos és speciális jogrend, mely nem illeszthető a nemzetközi jog fogalmi kereteibe, így az uniós alapító és módosító szerződések sem minősülnek nemzetközi szerződésnek. Ezáltal pedig az uniós kényszer-betelepítésről szóló népszavazási kezdeményezés sem minősül tiltott tárgykörnek.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »