Alkotmánybíróság: szemben az árral

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági ítéletek ellen lázadó indítványok. Íme a legfrissebb döntések, különvéleményekkel és párhuzamos indoklásokkal fűszerezve.

Közérdekű adat közlése

A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (KEHI) közérdekű adat közlését kérte, amit a hivatal megtagadott. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetének és adatszolgáltatásra kötelezte a KEHI-t, a másodfokú bíróság azonban az ítéletet megváltoztatta és az indítványozó keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kért jelentés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  27. § (5) bekezdése alapján tíz évig nem nyilvános, így annak kiadására sem kötelezhető.

Az indítványozó szerint a döntés sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez való jogát.

Az indítványozó szerint a döntés sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez való jogát.

Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítéletét alaptörvény-ellenesnek minősítve megsemmisítette.

A határozat indokolása szerint a bíróság a közérdekű adatok kezelésére nem vonatkozó törvényi feltétel szükségtelen kitágításával indokolatlanul korlátozta a közérdekű adatok megismerését. A nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás pedig ugyancsak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen korlátozásának minősül. A testület szerint a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy az ügyben a támadott bírói döntést kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálta, a konkrét adatigény teljesítéséről így nem határozott. (AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről:IV/909/2015.)

A határozat indokolása szerint a bíróság a közérdekű adatok kezelésére nem vonatkozó törvényi feltétel szükségtelen kitágításával indokolatlanul korlátozta a közérdekű adatok megismerését. A nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás pedig ugyancsak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen korlátozásának minősül. A testület szerint a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy az ügyben a támadott bírói döntést kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálta, a konkrét adatigény teljesítéséről így nem határozott. (AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről:IV/909/2015.)

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt.

Gondnokság alá helyezés játékfüggőség szenvedély miatt

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2015. évi CXXXIX. törvénnyel módosított 1. § (6a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A Győri Járásbíróság bírái harminc ügyben fordultak a Taláros Testülethez. A törvény támadott rendelkezése a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy ha a bíróság az érintett személyt játékfüggőség, vagy játékszenvedély miatt cselekvőképességet teljesen, vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, akkor erről a tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról 8 napon belül az állami adóhatóságot értesítse.

Az indítványozó bírók szerint a támadott jogszabályi rendelkezés alapján nem egyértelmű az adattovábbítással érintett személyi adatok köre, továbbá az nincs összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel, figyelemmel a célhoz kötöttség elvére, illetve sérti a személyes adatok védelméhez való jogra.

Az indítványozó bírók szerint a támadott jogszabályi rendelkezés alapján nem egyértelmű az adattovábbítással érintett személyi adatok köre, továbbá az nincs összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel, figyelemmel a célhoz kötöttség elvére, illetve sérti a személyes adatok védelméhez való jogra.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói indítványokat. A határozat indokolása szerint az információs önrendelkezési jog nem tartozik a korlátozhatatlan alapjogok közé. A testület szerint a cselekvőképességükben korlátozott személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, ezáltal személyi és vagyoni érdekeinek hatékony védelme olyan alkotmányosan elfogadható cél, amely kellően igazolja a személyes adatok védelméhez való jog korlátozásának szükségességét. Míg az automatikus adattovábbítás olyan alkotmányosan elfogadható célokat szolgál, amelyeknek fontossága meghaladja az indítványokban felvetett alapjog-korlátozás mértékét. (Alkotmánybíróság határozata bírói kezdeményezés elutasításáról: III/3081/2015.)

A határozathoz Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, Juhász Imre, Kiss László és Salamon László pedig különvéleményt csatolt.

A határozathoz Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, Juhász Imre, Kiss László és Salamon László pedig különvéleményt csatolt.

Taxiállomás használatára jogosító közterület-használati engedély kiadása

Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 28/2005. (XII. 15.) számú rendelete 18. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa szerint a települési önkormányzat szabadon megállapíthatja a taxiállomások számát és azok használatának a rendjét. Ez a szabadsága azonban nem terjed ki a taxi-szolgáltatások számbeli korlátozására. Azzal, hogy a támadott rendelkezés a kiadható közterület-használati engedélyek számát a taxiállomások számához köti, sérti a vállalkozás szabadságát.

Az alapvető jogok biztosa szerint a települési önkormányzat szabadon megállapíthatja a taxiállomások számát és azok használatának a rendjét. Ez a szabadsága azonban nem terjed ki a taxi-szolgáltatások számbeli korlátozására. Azzal, hogy a támadott rendelkezés a kiadható közterület-használati engedélyek számát a taxiállomások számához köti, sérti a vállalkozás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint a szabályozás nem akadályoz meg senkit abban, hogy képzettségének és szakmai tapasztalatának megfelelően a vállalkozáshoz való jogát taxisként gyakorolja. A képviselő-testület által meghatározott férőhelyi korlát objektív, semleges, vagyis minden szolgáltatási tevékenységet végző személyre lényegében azonos feltétellel érvényesülő korlátozást jelent. Az ilyen általános – nem a szolgáltatást végző személyek egy csoportjára vonatkozó – korlátozás nem alaptörvény-ellenes. (AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról: II/3040/2015.)

A határozathoz Sulyok Tamás különvéleményt csatolt.

A határozathoz Sulyok Tamás különvéleményt csatolt.

Felperesi legitimáció

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdés második mondata, valamint a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú  ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdés második mondata, valamint a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.494/2014/3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.G.40.129/2014/10. számú  ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó – perbeli felperes – és házastársa közösen gazdasági társaságot alapított. Az indítványozó házastársa üzletrészének egy részét közös gyermeküknek ajándékozta, a tagváltozást a cégbíróság nyilvántartásba is vette. A bíróság időközben a felek házasságát felbontotta, a házastársi közös vagyon felosztása pedig folyamatban van. Az indítványozó a gazdasági társasággal – perbeli alperessel – szemben keresetet nyújtott be, amelyben a változásbejelentő végzés hatályon kívül helyezését kérte, mivel az ajándékozási szerződés a közös vagyon részét képező vagyonelemmel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, amelynek tartalmához az indítványozó nem járult hozzá. A bíróság a keresetét elutasította, mivel a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó perbeli legitimációval nem rendelkezik. Az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály és bírósági döntések sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát [XXVIII. cikk (1) bekezdése], mivel a jogszabályi rendelkezés indokolatlanul szűkre szabja a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárás megindítására perbeli legitimációval rendelkező személyek körét..

Az indítványozó – perbeli felperes – és házastársa közösen gazdasági társaságot alapított. Az indítványozó házastársa üzletrészének egy részét közös gyermeküknek ajándékozta, a tagváltozást a cégbíróság nyilvántartásba is vette. A bíróság időközben a felek házasságát felbontotta, a házastársi közös vagyon felosztása pedig folyamatban van. Az indítványozó a gazdasági társasággal – perbeli alperessel – szemben keresetet nyújtott be, amelyben a változásbejelentő végzés hatályon kívül helyezését kérte, mivel az ajándékozási szerződés a közös vagyon részét képező vagyonelemmel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, amelynek tartalmához az indítványozó nem járult hozzá. A bíróság a keresetét elutasította, mivel a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó perbeli legitimációval nem rendelkezik. Az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály és bírósági döntések sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát [XXVIII. cikk (1) bekezdése], mivel a jogszabályi rendelkezés indokolatlanul szűkre szabja a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárás megindítására perbeli legitimációval rendelkező személyek körét..

Az Alkotmánybíróság megállapította: jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányossági kérdés, alaptörvényben biztosított jog sérelme, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna. Az Abtv. 27. § szerinti panasz esetében az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – tekintettel arra, hogy a kérelmet nem találta határozottnak – utasította vissza a panaszt, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panasz kapcsán – figyelemmel arra, hogy az nem felelt meg az Abtv. 29. §-ban foglalt feltételeknek – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján döntött a befogadás visszautasításáról. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2856/2015.)

Az Alkotmánybíróság megállapította: jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányossági kérdés, alaptörvényben biztosított jog sérelme, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna. Az Abtv. 27. § szerinti panasz esetében az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – tekintettel arra, hogy a kérelmet nem találta határozottnak – utasította vissza a panaszt, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panasz kapcsán – figyelemmel arra, hogy az nem felelt meg az Abtv. 29. §-ban foglalt feltételeknek – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján döntött a befogadás visszautasításáról. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2856/2015.)

Távhő-szolgáltatási díj

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § g) pontja, továbbá – 2005. július 1-től 2012. január 1-jéig, valamint a jelenleg hatályos – 44. § (3) bekezdése második mondata, továbbá Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 16/2003. (IV. 30.) Kgy. rendeletének 33. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata:

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § g) pontja, továbbá – 2005. július 1-től 2012. január 1-jéig, valamint a jelenleg hatályos – 44. § (3) bekezdése második mondata, továbbá Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 16/2003. (IV. 30.) Kgy. rendeletének 33. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata:

Az indítványozó szerint a törvény hivatkozott rendelkezése, amely alapján a távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó általi megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik, sérti a tulajdonhoz való jogot.

Az indítványozó szerint a törvény hivatkozott rendelkezése, amely alapján a távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó általi megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik, sérti a tulajdonhoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjog panaszt. A határozat indokolása szerint a tulajdonhoz való jog mint alapjog az állammal szemben garantál közjogi igényt, amely alapján az állam köteles tartózkodni az alapjog alanyának tulajdonosi pozíciójába való behatolástól. A polgári jogi jogviszonyokban álló felek között viszont az érdekegyensúly jogszabályi úton történő megtartása az alkotmányos kötelezettség. Ennek az intézményvédelmi kötelezettségének a jogalkotó eleget tett. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/837/2012.)

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjog panaszt. A határozat indokolása szerint a tulajdonhoz való jog mint alapjog az állammal szemben garantál közjogi igényt, amely alapján az állam köteles tartózkodni az alapjog alanyának tulajdonosi pozíciójába való behatolástól. A polgári jogi jogviszonyokban álló felek között viszont az érdekegyensúly jogszabályi úton történő megtartása az alkotmányos kötelezettség. Ennek az intézményvédelmi kötelezettségének a jogalkotó eleget tett. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/837/2012.)

Közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 13/A. §-a és 145. § (12) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. 

A perbeli felperes közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt nyújtott be a perbeli alpereshez, az Országgyűlés Hivatalához, amelyet az megtagadott. A felperes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vizsgálatot kezdeményezett, és a NAIH felszólította az alperest a kért dokumentumok megküldésére, amelyet az nem teljesített. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések sértik a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot.

A perbeli felperes közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt nyújtott be a perbeli alpereshez, az Országgyűlés Hivatalához, amelyet az megtagadott. A felperes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vizsgálatot kezdeményezett, és a NAIH felszólította az alperest a kért dokumentumok megküldésére, amelyet az nem teljesített. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések sértik a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint a vizsgált ügy törvényi szintű jogértelmezési kérdést vet fel, amely megítélése során a bíróságnak figyelembe kell vennie az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatát. Az elvégzendő törvényértelmezés nem vet fel önálló, és az Alkotmánybíróság által eddig még nem vizsgált alkotmányossági kérdést. A bíróságnak kell az adatigénylés megtagadásának a jogszerűségét megítélnie, ugyanakkor figyelemmel kell lennie a jelen határozatban bemutatott alkotmánybírósági gyakorlatra. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/1761/2015.)

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint a vizsgált ügy törvényi szintű jogértelmezési kérdést vet fel, amely megítélése során a bíróságnak figyelembe kell vennie az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatát. Az elvégzendő törvényértelmezés nem vet fel önálló, és az Alkotmánybíróság által eddig még nem vizsgált alkotmányossági kérdést. A bíróságnak kell az adatigénylés megtagadásának a jogszerűségét megítélnie, ugyanakkor figyelemmel kell lennie a jelen határozatban bemutatott alkotmánybírósági gyakorlatra. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/1761/2015.)

Közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése

A Kúria Mfv.II.10.10.175/2015/3. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.88/2013/10. számú ítélete és a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.457/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Kúria Mfv.II.10.10.175/2015/3. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.88/2013/10. számú ítélete és a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.457/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a munkáltatói intézkedés ellen a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát, erre tekintettel az elmaradt illetménye, tíz havi átlagkeresetének megfelelő sérelmi díj, étkezési hozzájárulás-különbözet, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás és perköltség megfizetését igényelte. A bíróság szerint az indítványozó közalkalmazotti jogviszonya a fenntartó által elrendelt létszámcsökkentés miatt került megszüntetésre, vagyis felmentése valós indokon alapult, és okszerűen vezethetett a munkáltató intézkedéséhez.

A jogerős ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta megalapozottnak és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A jogerős ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta megalapozottnak és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó által a tisztességes eljáráshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog sérelmére felhozott érvek ezért nem támasztják alá az Alaptörvény 29. §-ában foglalt alternatív törvényi feltételek egyikének a fennálltát sem, mivel azok a bíróság jogértelmezését és eljárását vonják kritika alá, és a támadott ítéletekben foglalt döntést magát (annak hátrányos voltát) tekinti alapjogi jogsérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében.

Az Alkotmánybíróság a bíróságok ítéleteit  viszont csak akkor bírálhatja felül, ha azok az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben nem észlelt olyan értelmezési hibát, amely a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való alkotmányos jogokkal érdemi összefüggésben állna.; az indítványnak ezen alaptörvényi rendelkezésekre hivatkozó érvei nem támasztanak alá  a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, és nem vetnek fel az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította: mivel az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában, részben pedig az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség, ezért az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3109/2015.)

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította: mivel az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában, részben pedig az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség, ezért az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3109/2015.)

Választások tisztaságának elve

A Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.001/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.001/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kifogást terjesztett elő a salgótarjáni időközi polgármester-választással összefüggő kampányával kapcsolatban. Állítja: a Fidesz a kormányzati pozíciót kihasználva, az állami, hivatali és a párt szerepeket összemosva, azzal így visszaélve aránytalan kampányelemeket használt, ezzel felülről az államhatalmi szerepéből durván beavatkozott a helyi autonóm önkormányzati választásokba.A kampány során a kormánypárt vezető tisztségviselői, illetve állami alkalmazottak, köztük az Országgyűlés elnöke – hatalmi nyomás kifejtésével – a FIDESZ által támogatott jelölt népszerűsége mellett érveltek, megsértve ezzel a Ve. hivatkozott alapelvi rendelkezéseit, valamint az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésében és C) cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.

Az indítványozó szerint  a fellebbezését elutasító bírói döntés sérti a választások tisztáságának elvét, valamint esélyegyenlőséget előíró, illetve biztosító rendelkezéseit, mert helyben hagyta azt a határozatot, amely kimondta, hogy jelen ügyben a FIDESZ jelölőszervezete kampánytevékenysége, illetve a kampány során tett választási ígéretei olyan, a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó megnyilvánulások, amelyek alkotmányos védelmet élveznek.

Az indítványozó szerint  a fellebbezését elutasító bírói döntés sérti a választások tisztáságának elvét, valamint esélyegyenlőséget előíró, illetve biztosító rendelkezéseit, mert helyben hagyta azt a határozatot, amely kimondta, hogy jelen ügyben a FIDESZ jelölőszervezete kampánytevékenysége, illetve a kampány során tett választási ígéretei olyan, a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó megnyilvánulások, amelyek alkotmányos védelmet élveznek.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvénynek az indítványozó által felhívott rendelkezéseire alkotmányjogi panasz indítványt nem lehet alapítani. Az indítvány érdemben nem bírálható el, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére – az alkotmányjogi panaszt visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/466/2016.)

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvénynek az indítványozó által felhívott rendelkezéseire alkotmányjogi panasz indítványt nem lehet alapítani. Az indítvány érdemben nem bírálható el, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére – az alkotmányjogi panaszt visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/466/2016.)

Földbizottság állásfoglalása, – jogorvoslat

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja és 68. § (5) bekezdése, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1) bekezdés második mondatának “a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő” szövegrésze elleni bírói indítvány.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja és 68. § (5) bekezdése, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1) bekezdés második mondatának “a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő” szövegrésze elleni bírói indítvány.

Az indítványra okot adó ügy lényeges elemei szerint a felperesek egymással adásvételi szerződést kötöttek szántó művelési ágú ingatlanok vonatkozásában. Az adásvételi szerződést kifüggesztették az önkormányzat hirdetőtábláján, ennek alapján egy magánszemély (az indítványra okot adó ügyben alperesi beavatkozó) elfogadó nyilatkozatot tett.

Az ügyben a kezdeményező bíró az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján nem jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, hanem az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását kezdeményezte. A bíró szerint az előtte folyamatban lévő, adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult ügy elbírálása során a megjelölt, korábban alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi rendelkezéseket kellene alkalmaznia.

Az ügyben a kezdeményező bíró az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján nem jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, hanem az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását kezdeményezte. A bíró szerint az előtte folyamatban lévő, adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult ügy elbírálása során a megjelölt, korábban alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi rendelkezéseket kellene alkalmaznia.

Az Alkotmánybíróság megállapította: jelen esetben „ítélt dolog” áll fenn, a kezdeményezés az AB-határozatban elbírált alkalmazási tilalommal azonos alkalmazási tilalomra vonatkozik, és ezért az indítványt az Abtv. 64. § f) pontja alapján visszautasította. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/175/2016.)

Az Alkotmánybíróság megállapította: jelen esetben „ítélt dolog” áll fenn, a kezdeményezés az AB-határozatban elbírált alkalmazási tilalommal azonos alkalmazási tilalomra vonatkozik, és ezért az indítványt az Abtv. 64. § f) pontja alapján visszautasította. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/175/2016.)

Kezesi perköltségkövetelés, – társasház

 A Fővárosi Törvényszék 53.Pf.633.012/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 A Fővárosi Törvényszék 53.Pf.633.012/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó perbeli felperesek álláspontja szerint a másodfokú bíróság támadott határozatában az alperesi fellebbezési kérelemben foglaltakon túlterjeszkedett, az indítványozók jogi képviselője által előterjesztett fellebezési ellenkérelemben foglaltakat – amelyben a felperesek egyben tárgyalás tartását kérték – a képviseleti jogosultság hiányára hivatkozással figyelmen kívül hagyta, továbbá döntése iratellenes, figyelemmel a tárgyi perköltség behajthatóságának kérdése körében tett megállapításokra. 
Az indítványozók álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem küldte meg a meghatalmazottjuk részére a periratokat, illetve tárgyalás tartására, valamint határidő hosszabbításra vonatkozó kérelmüket érdemben nem vizsgálta.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott bírói döntés a fentiek okán sérti a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot.

Az indítványozó perbeli felperesek álláspontja szerint a másodfokú bíróság támadott határozatában az alperesi fellebbezési kérelemben foglaltakon túlterjeszkedett, az indítványozók jogi képviselője által előterjesztett fellebezési ellenkérelemben foglaltakat – amelyben a felperesek egyben tárgyalás tartását kérték – a képviseleti jogosultság hiányára hivatkozással figyelmen kívül hagyta, továbbá döntése iratellenes, figyelemmel a tárgyi perköltség behajthatóságának kérdése körében tett megállapításokra. 
Az indítványozók álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem küldte meg a meghatalmazottjuk részére a periratokat, illetve tárgyalás tartására, valamint határidő hosszabbításra vonatkozó kérelmüket érdemben nem vizsgálta.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott bírói döntés a fentiek okán sérti a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság jelen ügyben sem bocsátkozhat annak érdemi vizsgálatába, hogy a bíróság döntése megalapozott volt-e, tehát, hogy az indítványozók követelése a társasháztól valóban behajthatatlan volt-e vagy sem. E kérdés ugyanis nem alkotmányossági szempontú mérlegelést jelentene, hanem a bizonyítékok újraértékelését és a tényállás felülvizsgálatát, ami által az Alkotmánybíróság a rendes bíróság szerepét venné át. Önmagában az, hogy az indítványozók az egyébként megindokolt bírósági ítélet érvelését tévesnek tartják, nem alkotmányossági kérdés.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írt feltételnek, ezért azt az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. §-a és 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3242/2015.)

Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írt feltételnek, ezért azt az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. §-a és 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3242/2015.)

Óvadéki jog

A Kúria Kfv.V.35.396/2014./6. sz. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó bank ügyfele részére projekthitelt nyújtott, melynek biztosítékául az ügyfél bankszámlái felett alapított óvadéki jog szolgált. Miután a NAV átutalási megbízásait az indítványozó visszautasította óvadéki jogára tekintettel, a fedezetet az adóhatóság az indítványozó fizetési számlájáról szedte be, így tartalmilag az óvadékot vonta el. A bank keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, amit a Kúria helybenhagyott. Az indítványozó szerint ezzel sérült a tulajdonhoz való joga. Sérült továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikkébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga is, mert a Kúria nem élt megfelelő indokolással az ítéletében. 

Az indítványozó bank ügyfele részére projekthitelt nyújtott, melynek biztosítékául az ügyfél bankszámlái felett alapított óvadéki jog szolgált. Miután a NAV átutalási megbízásait az indítványozó visszautasította óvadéki jogára tekintettel, a fedezetet az adóhatóság az indítványozó fizetési számlájáról szedte be, így tartalmilag az óvadékot vonta el. A bank keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, amit a Kúria helybenhagyott. Az indítványozó szerint ezzel sérült a tulajdonhoz való joga. Sérült továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikkébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga is, mert a Kúria nem élt megfelelő indokolással az ítéletében. 

Az Alkotmánybíróság szerint az óvadék dologi jellege ellenére szerződési biztosíték, amely nem hoz létre tulajdonosi pozíciót, és nem minősül olyan, funkciója szerint „tulajdonszerű” vagyoni értékű jognak, amelyre az alkotmányos tulajdonvédelem kiterjedne. Miután az ügyben az indokolási kötelezettség alkotmányjogi értelemben vett sérelme nem állapítható meg, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.(AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/2901/2015.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »