Alkotmánybíróság: szemben az árral!

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a böngészőknek is kavalkádot ígérő a héten tárgyalandók serege.

Az Alkotmánybíróság 2016. október 4-i teljes ülésének témái.

Rendvédelmi tárgyú köztestület tagja.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 305. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában vizsgálata.

Az indítványozó állítja: a Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőire és ügyintéző testületei nem tisztségviselői tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok új esetkörrel egészítették ki. Ez alapján a Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak.

Az indítványozó szerint ez a sérelmezett rendelkezés diszkriminatív, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Ésszerű indokok nélkül zárja ki a szakszervezeti tisztségviselőket a rendvédelmi kari köztestületi tevékenységből, ellehetetleníti a megválasztásukat.Indítvány.pdf.

Fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata.

A Kúria Kfv.III.37.633/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó erdővel borított ingatlanon gázkutakhoz létesített bekötővezetéket, ezt megelőzően a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (3) bekezdése alapján szolgalmi jog alapítását kezdeményezte az ingatlanok igénybevétele érdekében.

A közigazgatási hatóság az erdő helyreállításának (és a létesített vezetékek elbontásának) kötelezettségét írta elő, mert erdőhasználati engedélye lejárt. Az elsőfokú hatóság határozatát a másodfokon eljárt hatóság helybenhagyta, a bírósági felülvizsgálat során eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az indítványozó kereseti kérelmét elutasította, a Kúria pedig felülvizsgálati eljárása során a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.

Az indítványozó szerint mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban sérült az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, tulajdonhoz való joga, mert a döntések bányaszolgálati jogát korlátozták. A gázkutak vonatkozásában hozott határozatok súlyosan sértik a jogalkalmazás egységének és a törvény előtti egyenlőség követelményét is.  Indítvány: anonim.pdf.

I. Rendőr képmásának nyilvánossága.

A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.  

Az indítványozó médiaszolgáltató állítja: a támadott másodfokú döntés sérti a szabad véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz fűződő alapjogait, figyelemmel a tárgyi rendőri intézkedésről készült képfelvétel indítványozó általi közzétételére.Álláspontja szerint a bíróság határozatában foglaltakkal ellentétben,  nem terhelte őt olyan kötelezettség, hogy az intézkedő rendőr hozzájárulását kérje a képmása közzétételéhez. Indítvány.pdf.
 

II. Rendőr képmásának nyilvánossága.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó hírportálján nyilvánosságra hozta egy közfeladatot ellátó rendőr képmását, aki polgári jogi pert indított a hírportál ellen.A bíróság az ítéletben megállapította, hogy a hírportál megsértette a rendőr képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a képgalériájában a hozzájárulása nélkül közölte a képmását tartalmazó fényképet.
Az indítványozó állítja: a Fővárosi Ítélőtábla alaptörvény-ellenes módon állapította meg a panaszos által elkövetett jogsértés tényét, mert a per tárgyává tett felvételen a rendőr önként vállalt hivatása gyakorlása közben, egy közérdeklődésre számot tartó demonstráció alatt látható, annak közzététele nem öncélú módon történt, a rendőrről a felvétel nem közvetít negatív benyomást, a felvételen több személy is látható, és véleménye szerint azonosításra alkalmatlan módon került megjelenítésre. 
Az indítványozó álláspontja szerint megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, és a IX. cikk (2) bekezdése szerinti sajtó szabadságát. Indítvány:_anonim.pdf.

Földbizottság állásfoglalása, képviselő-testület döntésének közlése.

A mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás benyújtására került sor, amelyet az illetékes képviselő-testület határozatával elbírált. A képviselő-testület határozatát a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtóval és a mezőgazdasági igazgatási szervvel közölték, míg az elővásárlásra jogosult felperes részére nem kézbesítették. 
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot sérti  az a rendelkezés, amely nem biztosítja a  jogos érdekét közvetlenül érintő döntés megismerésének lehetőségét. Indítvány.pdf.

Egyházi jogállású intézményfenntartó.

A Kúria Kfv.II.37.124/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kérelmet terjesztett elő az általa fenntartott idősek otthona működési engedélyében az “egyházi fenntartó” fenntartói típus visszaállítása és az intézmény által nyújtott házi segítségnyújtás finanszírozási rendszerbe történő befogadása érdekében. Kérelmét mind az elsőfokú mind a másodfokú hatóság elutasította, a jogerős hatósági döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is elutasította, mert az indítványozó nem szerepelt a miniszter által vezetett egyházi nyilvántartásban. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során az ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az indítványozónak az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz való jogát, valamint ezzel összefüggésben a XV cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmat.  Indítvány: anonim.pdf.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú t tanácsülésének témái

Végrehajtási kifogás, behajtási jutalék.

Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 11. § (2) bek. c) pontja és a 21/C. §-a, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 52. § g) pontja, 54. § (1) bek. g) pontja és a 254. § (3) bek., valamint a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM r. 3. § 7. § (1) bek., 8. § (1) bek., a Váci Járásbíróság 1412-12 Vh.256/2010/95. számú határozata és a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.51.905/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – adós – csődeljárást kezdeményezett maga ellen és a hitelezőivel csődegyezséget kötött, amelyben vállalta, hogy egy összegben megfizeti a fizetési moratórium hatálya alá eső követelést. Az adós a fizetési moratórium hatálya alá nem eső tartozására fizetési könnyítést kapott, amelyet azonban nem teljesített előírásszerűen, ezért végrehajtási eljárás lefolytatását kezdeményeztek ellene. Az indítványozó végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben kérte az elsőfokú bíróságot, hogy semmisítse meg a végrehajtási díjjegyzék behajtási jutalékra vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság a végrehajtási kifogásnak csak részben adott helyt, amely végzést a másodfokú bíróság is helybenhagyott.
Az indítványozó szerint a kifogásolt jogszabályi rendelkezések és a támadott ítéletek sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Indítvány: anonimizált.pdf.

Kártérítés.

A Kúria Pfv.VI.21.353/2014/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék előtt azért indított kártérítés iránt keresetet a perben alperesként részt vevő bank ellen, mert véleménye szerint az indítványozó által óvadékkal biztosított korlátolt felelősségű társaság és a hitelezők között a csődegyezség létrejött, így a bank jogellenesen hívta le az indítványozó által a banknál elhelyezett óvadék teljes összegét. Az első fokon eljárt bíróság az indítványozó keresetét elutasította, azonban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését határozatával megváltoztatta, és kötelezte a bankot a kár megfizetésére. A Kúria az alperesi bank felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése azzal járt, hogy az indítványozó az Alaptörvény XIII. cikkének (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való jogát nem gyakorolhatta. Továbbá a Kúria határozata megsértette a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert jogértelmezésével olyan jogi helyzetet teremtett, amelyben a peres felek jogai és kötelezettségei nem voltak előre láthatók, a Kúria a jogokat és kötelezettségeket utólag módosította. Sérült továbbá a XV. cikk (1) és (2) bekezdése, mert a Kúria döntése a csődeljárás hitelezőit megkülönböztette azzal, hogy döntése szerint a csődegyezség hatálya nem terjedt ki a dologi kötelezettekre.. Indítvány: anonim.pdf.
 

Ügyvédi meghatalmazás, kereseti kérelem.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.P.89.660/2015/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.638.489/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó keresetét – amelyben közérdekű adatok kiadását kérte – az elsőfokú bíróság elutasította, mivel nem tartalmazott határozott kereseti kérelmet a bíróság döntésére vonatkozóan és szabályszerű ügyvédi meghatalmazást sem. Az indítványozó a végzés ellen fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírósági döntések és jogszabályi rendelkezések sértik a Nemzeti Hitvallásban foglaltakat, a R) cikkben foglaltakat, a I. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, az emberi méltósághoz való jogot, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében és a 28. cikkben foglaltakat is.Anonimizált.pdf.
 

Tisztességes eljáráshoz való jog sérelme a vádalku jogintézményével összefüggésben.

A Debreceni Ítélőtábla Bf.III.807/2014/62. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszbefogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a mentelmi jogát az arra jogosult nem függesztette fel, így a mentelmi jogának felfüggesztése hiányában lefolytatott büntetőeljárás és a támadott határozatok sértik a bírói függetlenség alapelvét és Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.Állítja: az a körülmény, hogy Be. 192. § (1) bekezdésében foglalt nyomozati alku intézménye feletti bírói kontroll lehetősége nem biztosított, illetve az e körbe tartozó iratok nemzeti minősített adatot képeznek, sérti a védelemhez való jogot, a fegyverek egyenlőségének elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az a körülmény, hogy az eljárás során a hatóságok számos alkalommal megsértették a védői titkot, majd az így beszerzett bizonyítási eszközöket felhasználták, sérti a védelemhez való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésébe ütközik.

Az indítványozó állítja: az ügyben vádalkut kötött személy gyanúsítotti kihallgatása során meghatalmazott védője  miután – az értesítések nem megfelelő volta miatt – több ízben távol maradt, majd a védői jogok korlátozásával beszerzett vallomásokat az eljárásban bizonyítási eszközként felhasználták. A nyomozati tanúkihallgatások során az ügyész nem, vagy nem megfelelően figyelmeztette a tanúkat, majd az így beszerzett bizonyítási eszközöket szintén felhasználták, továbbá az eljárt bíróságok a védelem által előterjesztett bizonyítási indítványok mindegyikét elutasították, illetve a Legfőbb Ügyészség BF.3056/2012. számú indítványát nem kézbesítették részére.Az indítványozó álláspontja szerint a támadott határozatok ezért is sértik a fegyveregyenlőséget, a tisztességes eljáráshoz való jogot és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésébe ütköznek. A  bírói minőség pedig miután többször is értékelésre került a minősítés és a büntetéskiszabás során, sérti a kétszeres értékelés tilalmát, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésbe ütközik, figyelemmel az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésében foglaltakra. Indítvány.pdf.

 Rágalmazás, becsületsértés közösségi oldalon.

A Kúria Bfv.I.704/2015/9. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok a büntetőjog eszközével szankcionálták egy közmeghallgatáson a közhatalmat gyakorló jegyző vonatkozásában – a véleménynyilvánítás körébe tartozó – kritikai megállapításait, továbbá egy internetes közösségi oldalon közzétett írás tartalmáért vonták büntetőjogi felelősségre, annak ellenére hogy kétséget kizáróan nem bizonyították, hogy a tárgyi internetes közzététel tőle származik.
Álláspontja alapján a támadott ítéletek iratellenesek, az eljárt bíróságok nem tettek eleget tényállás tisztázási kötelezettségüknek, ennek okán sértik a szabad vélemény nyilvánításhoz való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az ártatlansághoz való jogát is. Indítvány.pdf.
 

Becsületsértés.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.Bpk.31.158/2015/3. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 27.Bpkf.11.103/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – magánvádló – feljelentést terjesztett elő becsületsértés vétsége miatt, mivel a feljelentett több fórumon is olyan kifejezéseket használt, tényeket állított, amely alkalmas volt becsülete csorbítására. Az első fokon eljárt bíróság a büntetőeljárást megszüntette. Az indítványozó a végzés ellen fellebbezett, azonban a végzést a másodfokon eljárt bíróság helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntések sértik az emberi méltósághoz való jogát, a jó hírnévhez való jogát és a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel a bíróság a védelemhez való jogot más alapjogok sérelmére kiterjesztően értelmezte.. Indítvány:_anonim.pdf.
 

Közös költség tartozás megfizetése.

A Kúria Pfv.I.21.803/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – perbeli felperes – keresetet nyújtott be közös költség megfizetése iránt. Az elsőfokú ítélettel szemben a fellebbezett, és kérte a közös költség tartozás és perköltség megfizetésére kötelezni a perbeli alperest, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria hivatalból elutasított, mivel álláspontja szerint a közös költség megfizetésére irányuló per nem ingatlan tulajdonjogára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkozik, az nem az ingatlanhoz kapcsolódik.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot (XIII. cikk), az emberhez méltó lakhatási körülményekre vonatkozó alaptörvényi rendelkezést (XXII. cikk), a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot (XXIV. cikk) és a jogorvoslathoz való jogot [XXVIII. cikk (7) bekezdés]. .Indiívány:_anonimizált.pdf.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú t tanácsülésének témái

Közérdekű adat igénylése.  

A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.601/2015/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: közérdekű adatigényléssel fordultak a KEHI-hez, amelyben arról kért tájékoztatást, hogy az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Intézményrendszerének és a Finanszírozási Mechanizmusokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzése kapcsán a Hivatal elnöke a soron kívüli kormányzati ellenőrzést a kormány, illetve a miniszterelnök döntése vagy a miniszter utasítása alapján rendelte-e el, ez szóban, vagy írásban történt-e, és utóbbi esetben kérték a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntését, illetve utasítását tartalmazó dokumentumot.A Hivatal az adatigénylést – a döntés megalapozását szolgáló adatok korlátozott nyilvánosságára hivatkozással – elutasította. Az indítványozó a bírósághoz fordult, amely elsőfokon helyt adott keresetének, az alperest kötelezte a közérdekű adatok kiadására. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint mindezzel sérült az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő joga.

Indítvány.pdf.
 

Végrehajtás.

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.530/2015/6. számú végzése, és a Miskolci Törvényszék 2.Mpkf.22.794/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz  befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó ügyeiben a Miskolci Törvényszék járt el, holott többször is bejelentett elfogultsági kérelmet. Álláspontja szerint a perújítási határidőt nem késte le, és a nettó munkabéréből való levonás kérdésében is hibásan döntött a bíróság. A bizonyítási indítványait nem vette figyelembe, ezzel megsértette az Alaptörvény XXVI. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, és a (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Indítvány.anonim.pdf.

Használati díj megfizetése.  

A Kúria Pfv.V.21.795/2014/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. 

Az indítványozó az ún. fillboard (benzinkúti töltőpisztolyra szerelhető, reklámfelületet képző eszköz) kizárólagos hasznosítási jogával rendelkező gazdasági társaság, az eszközök használatára szóbeli bérleti szerződést kötött az alapeljárás alperesével, határozott időtartamra. A határozott időtartam lejárta után az alperes tovább használta az eszközöket, azokon saját termékeit reklámozta, a reklámfelületet kiadta harmadik személyeknek, de használati díjat nem fizetett, végül az eszközöket leszerelte, egy részüket visszaszolgáltatta, más részüket használhatatlanná tette. Az indítványozó pert indított a használati díj megfizetése és a tönkretett eszközök kártérítése miatt. Az elsőfokú ítélet az alperest kötelezte a használati díj megfizetésére, amelynek a határozott időtartamra eső részének alperes eleget tett, azonban a határozott idő lejárta utáni részére vonatkozóan fellebbezést nyújtott be. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatta, a felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság pedig mind az első- mind a másodfokon meghozott ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás meghozatalára kötelezte.

Az indítványozó szerint az új eljárásban a bíróság olyan keresetet vizsgált, amit ő a perben nem terjesztett elő, nevezetesen az alperesnek hasznok megtérítésére való kötelezése iránti igényt vizsgálta a használati díj iránti igény helyett, ami a tényleges igénye volt. Így által előterjesztett kereset tárgyában valójában nem határozott. Érvelése szerint azzal, hogy a Kúria egyenlőségjelet tett a hasznok megtérítése iránti igény és a használati díj iránti igény közé, összemosta a két jogalapon álló polgári igényt, ami sérti az az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti bírósághoz fordulás iránti jogát, vagyis azt a jogát, hogy a bíróság az eljárásba vitt jogait elbírálja. Indítvány:_anonim.pdf.
 

Váltón alapuló követelés.   

A Kúria Gfv.VII.30.029/2016/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: váltókövetelés megfizetése iránti perben marasztalta el az eljáró bíróság egy olyan nyugtázott váltó alapján, amely hamis aláírást tartalmazott, az okirat hamisított volt, emiatt hozzá váltókötelezettség nem kapcsolódhatott.
Az indítványozó sérelmezi, hogy a bíróság a váltópertől különböző, más eljárásban beszerzett szakértői véleményre alapozta álláspontját. A perben eljárt bíróságok nem adtak lehetőséget arra, hogy a bizonyítékokhoz hatékony észrevételeket fűzzön. Mindezek alapján sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga.  Indítvány.pdf.
 

Kártérítés megfizetése.

A Veszprémi Törvényszék 2.Pf.21.230/2015/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés megfizetése iránt pert kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetének és el marasztalta az alperest. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és elutasította az indítványozó keresetét.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett ítéletek sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az elsőfokú bíróság elmulasztotta a tájékoztatását a bizonyítási teherről, továbbá a határidők elmulasztásának jogkövetkezményeiről is. Indítvány.pdf.
 

Közveszéllyel fenyegetés.

A Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.379/2013/16. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: az elsőfokú bíróság 2 rendbeli emberölés előkészülete, 1 rendbeli testi sértés bűntette és 1 rendbeli garázdaság vétsége miatt szabadságvesztésre ítélte, míg a 20 rendbeli emberölés előkészületének bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az élet elleni és köznyugalom elleni cselekményeket egységesen közveszéllyel fenyegetés vétségének minősítette. A 20 rendbeli emberölés előkészületének bűntette miatt emelt vád alóli felmentést mellőzte. A halmazati büntetést 50 nap szellemi munkakörben letöltendő közérdekű munkára enyhítette.
Az indítványozó kifogásolja a bíróság saját mérlegelési jogkörében hozott döntéseit. Állítja: alaptörvény-ellenes módon történt a kihallgatása, amelyre alapítva hozta meg a bíróság a döntését. Ezzel megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát és a (3) bekezdése szerinti védelemhez való jogát. Álláspontja szerint a közvesszéllyel fenyegetés miatt elítélése szintén sérti az Alaptörvényben biztosított jogait. Konkrétan: a sérelmezett ítélet azzal, hogy a véleménynyilvánítási szabadság körében az indítványozó által tett kijelentéseit, baráti beszélgetései során elhangzó gondolatokat kriminalizálja megsérti az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerinti magánélethez való jogát, valamint az Alaptörvény IX. cikke szerinti véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő alapjogát.

Az indítványozó előadja továbbá: vele szemben bizonyítékként használták fel bűnössége megállapításához a művészeti alkotásait, többek között “Csőre töltve” című regényét. Ezzel korlátozták az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése szerinti művészeti alkotás szabadságához fűződő alkotmányos jogát. Sérült továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikke szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga azzal, hogy a bíróság az utolsó tárgyalási napon minősítette át közveszéllyel fenyegetésre az élet és köznyugalom elleni cselekmények minősítését, és a védelem kérése ellenére sem napolta el az ülést, így a védelem nem kapott elég időt az új minősítésnek megfelelő védekezés előkészítésére aem. Ezzel sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga is.Indítvány.pdf.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »