Alkotmánybíróság: széllel szemben

Alkotmánybíróság: széllel szemben

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a pünkösdi ünnepet követő találkozó tárgyalandói.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái

Fogyatékossági támogatás, jogutódlás.

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.447/2015/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: néhai édesanyja részére az illetékes hatóság 2015. január 5-én kelt határozatával 2014. november 1-től kezdődően fogyatékossági támogatást állapított meg. Édesanyja 2015. január 10-én elhunyt. A 2014. novemberére és decemberére járó támogatást 2015. januárban utalta át a kincstár, bár ekkor a határozat még nem volt jogerős.

A kormányhivatal kötelezte az indítványozót a kéthavi támogatás visszafizetésére, tekintettel arra, hogy a határozat átvételekor a jogosult már elhunyt. A döntést a másodfokú közigazgatási hatóság helybenhagyta. A keresetet a bíróság elutasította.
Az indítványozó szerint ő a néhai édesanyja eljárási jogutódja, és megilleti őt a támogatás – még 2015. január hónapra is. Állítja:a bíróság ítélete sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz és örökléshez való jogát, és ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésében meghatározott, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmával.(Indítvány.pdf.)

Zajártalom fesztivál miatt.

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sérelmezi, hogy a jogalkotó sem a KvVM-EüM együttes rendeletben, sem magasabb szintű ágazati jogszabályban nem határozza meg a kulturális fesztivál fogalmát. Álláspontja szerint a jogbiztonság sérelmét okozza, hogy a kifogásolt rendelkezés indokolatlanul tág mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak abban a tekintetben, hogy egy adott rendezvényre milyen zaj- és rezgésterhelési határértéket határozzon meg. Mivel a hatóság döntését sem a fellebbezési eljárásban, sem a határértéket megállapító határozat esetleges bírói kontrollja során nem lehet úgy felülvizsgálni, hogy megfelelően lehessen érvényesíteni a törvényesség szempontjait, az indítványozó a közigazgatási határozatok bírói kontrollját és a bírósághoz fordulás jogát előíró alkotmányi rendelkezések sérelmére is hivatkozik. Végül az egészséges környezethez való jog szükségtelen és indokolatlan korlátozását is megvalósulni látja, mivel a kifogásolt rendelkezés a jogszabályokkal már elért védelmi szintet jelentősen csökkenti.(Indítvány_és_kieg.pdf.)

Visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség, – termőföld.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pontja, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezés visszamenőleges hatállyal állapít meg az indítványozóra nézve terhesebb kötelezettséget.Állítja: a támadott jogszabályi rendelkezés – tekintettel arra, hogy az tartalmilag termőföld tulajdonjogának megszerzését, valamint hasznosítása korlátainak meghatározását érinti – az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése értelmében és a T) cikk (4) bekezdése szerint sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörbe tartozik. Ugyanakkor az illetékfizetésre vonatkozó törvényi szabályozás nem minősül sarkalatos törvénynek, ezért nem teljesültek a sarkaltos törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények, aminek következtében a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazása esetén a tárgyi bírósági eljárásban a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét eredményezte.

Az indítványozó állítja: a támadott rendelkezés nem felel meg a normavilágosság követelményének sem. Az eljárt bíróság ítéletében tévesen értelmezte a támadott jogszabályi rendelkezést, ami sérti a vállalkozáshoz és tulajdonhoz való alapjogát. Hátrányos megkülönböztetést eredményez a termőföldet vásárló regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemélyek csoportján belül, amely hátrányos megkülönböztetés kétszeres illetékfizetési szankció formájában jelentkezik a termőföldet haszonbérbe adás útján hasznosító magánszemélyek oldalán.(Indítvány.pdf.)

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.325/2014/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítvány vizsgálata.

Az indítványozó – perbeli felperes – ingatlant vásárolt, amely után illetékmentesség illette meg, mivel vállalta, hogy az ingatlant mezőgazdasági célra hasznosítja. Az adóhatóság ellenőrzése során feltárta, hogy az indítványozó mint erdőgazdálkodó nincs regisztrálva, így illetékfizetési kötelezettséget állapított meg. Az elsőfokú hatósági határozattal szemben az indítványozó jogorvoslattal élt, azonban a másodfokú határozatban a hatóság az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. Az indítványozó keresetében kérte a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, azonban keresetét a bíróság elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot [XXIV. cikk (1) bekezdés], a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot [XXVIII. cikk (1) bekezdés], valamint az R) cikk (1) és (2) bekezdéseiben és a 28. cikkben foglaltakat. (Indítvány.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái

Központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás.

A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI.23.) Korm. rendelet elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró a kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását és alkalmazási tilalom megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.Álláspontja szerint a kormányrendelet formális hatályon kívül helyezésének hiánya jogbizonytalanságot okoz, annak bíróság általi alkalmazása sértené az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglaltakat, figyelemmel a kormányrendelet megalkotására felhatalmazást adó, a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény hatályon kívül helyezésére.
Állítja: a kormányrendelet és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) rendelet párhuzamos, egymásnak ellentmondó szabályozást tartalmaz és ez a jogbiztonság sérelmét eredményezi.(Indítvány.pdf.)

Devizahitel-elszámolási szabályok.

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37/A. § – a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítvány vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint – az eljárás felfüggesztése mellett – a támadott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos elvét, sérti a peres feleknek a pártatlan bírósághoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogát és a normavilágosság követelményét is. A támadott rendelkezés (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben nem egyértelmű, hogy mit kell érteni az “e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával” szövegrészen, valamint “az erre irnyadó szabályok szerint” kitételen, amely értelmezési kérdés az ügy elbírálása során érdemi jelentőséggel bír.
Az indítványozó szerint a normavilágosság sérelmét jelenti továbbá, hogy az érintett rendelkezésekből nem vezethető le, hogy mi az alkalmazandó jogkövetkezmény abban az esetben, amikor a perbeli felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeire irányuló – kötelezően előterjesztendő – határozott kérelmet nem a felülvizsgált elszámolás adatai alapján terjeszti elő. (Indítvány.pdf.)

Álláskeresési ellátás.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.1285/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: álláskeresőként való nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmét a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Munkaügyi Kirendeltség elutasította, mivel nem minősül álláskeresőnek, mert egy gazdasági társaság (Bt.) beltagja, amelyben személyes közreműködést végez, azaz keresőtevékenységet folytat. Erre a döntésre tekintettel elutasításra került az álláskeresési ellátás folyósítása iránti kérelme is azzal, hogy aki nem álláskereső, álláskeresési ellátásra sem jogosult.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályok sértik az Alaptörvény XII. cikke szerinti foglalkozás szabad megválasztásához való jogát, mivel kizárják az álláskeresőként való nyilvántartásból. Holott azáltal, hogy valaki egy gazdasági társaság beltagja, amelyben személyes közreműködést végez, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy keresőtevékenységet is végez. Mindezzel sérül – álláspontja szerint – az Alaptörvény XIII. cikk szerinti tulajdonhoz való joga, a XV. cikk (2) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalma, mivel indokolatlanul helyezi hátrányba a Bt. beltagját. Sérült továbbá az Alaptörvény XIX. cikk szerinti szociális biztonsághoz való joga, valamint a II. cikk szerinti emberi méltósága is. (Indítvány.pdf.)

Határozat, visszaható hatály.

A Kúria Pfv.VI.20.970/2015/6. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítvány vizsgálata.

A deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per felperesei – indítványozók – kereseti kérelmét a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította, fellebbezésük folytán a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és megállapította a kölcsönszerződés érvénytelenségét. A pénzintézet alperes által kezdeményezett felülvizsgálati eljárást a Kúria a jogerős ítéletet követően hatályba lépő, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján felfüggesztette, továbbá meghozta 2/2014 PJE. számú jogegységi határozatát – szintén a jogerős ítélet meghozatalát követően. A Kúria per felfüggesztésére vonatkozó törvényi akadályok elhárulását követően 2015. októberében folytatta az eljárását és a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte azzal, hogy szerződésben szereplő egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó oklista és az árfolyamrésre vonatkozó rendelkezések a 2/2014. PJE határozat alapján érvénytelenek, nem a jogszabályba ütközés, hanem a tisztességtelenség jogcímén. Megállapította azt is hogy az árfolyamrés alkalmazása csak részleges érvénytelenséget eredményezhetett. 
Az indítványozók érvelése szerint sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti, jogbiztonsághoz fűződő alapjoguk a visszaható hatályú jogalkalmazás révén, továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti független és pártatlan eljárás elve is, amennyiben az eljáró bíróság saját szubjektív megítélése játszott elsődleges szerepet az ügy eldöntéséről, amit jogbiztonságot és alapvető jogelveket sértő indokolással támasztott alá. Sérelmezik továbbá a Kúria olyan megállapításait is az ítéletben, miszerint “a jogegységi határozat nem jogszabály, ebből eredően nincs hatályba lépése, így a visszaható hatály kérdése sem merülhet fel”.(Indítvány_anonim.pdf.)

Társasház, közös költség.

A Kúria Pfv.I.21.351/2015/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítvány vizsgálata.

Az indítványozó társasház a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen közös költség megfizetése iránt indított pert. A perköltség megfizetése miatt felülvizsgálati kérelemmel élt a Kúriához, azonban a Kúria felülvizsgálati kérelmét azért utasította el, mert a Pp. 271. § (2) bekezdése alapján az ügy nem vonható azon perek körébe, amelyeknél az értékhatártól független elbírálás lehetőségét a jogszabály biztosítja, tehát a közös költséggel kapcsolatos perek nem tartoznak az ingatlanra vonatkozó jogviszonyok körébe. 
Az indítványozó álláspontja szerint azonban a közös költség megfizetési kötelezettség pont olyan jog, mely az ingatlan tulajdonára, azt terhelő jogra, vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból ered, tehát a Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem utasíthatta volna el. Véleménye szerint a Kúria döntése megsértette a társasháznak az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való jogát, tévesen, és jogellenesen értelmezte, a XXII. cikkének (1) és (2) bekezdésébe foglalt lakhatáshoz való jogát. Sérült továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdsébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga is. (Indítvány.pdf.)

Devizahitel, árfolyamkockázat, forintosítás.

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Árfolyamkockázat támadott rendelkezései módosítják az Árfolyamkockázat tv. hatálya alá eső szerződésekből és követelésekből eredő jogviszonyok tartalmát. Az indítványozó álláspontja szerint ezek a módosítások egyértelmű beavatkozást jelentenek a panaszos szerződési szabadságába. Az Árfolyamkockázat tv. ugyanis kötelezi a panaszost arra, hogy fogadja el a módosítást vagy fizesse vissza a hitelét az árfolyamkockázatból eredő költségekkel együtt. A megkötött szerződésből származó jogok és kötelezettségek, jogalkotói aktussal történő módosítása egyértelmű beavatkozást jelent a szerződési szabadságba. Ez az indítványozó álláspontja szerint alaptörvény-ellenes, és sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.(Indítvány.pdf.)

Állami szerv mint indítványozó, – perbeli legitimáció, jogutódlás.

A Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.042/2015/3. számú ítélet, valamint a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.239/2014/7. számú  ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó önkormányzat álláspontja szerint az eljárt bíróságok a perbeli jogutódlás, illetve a passzív perbeli legitimáció kérdésében jogszabályellenesen foglaltak állást, megsértve ezzel az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított és beadványában hivatkozott jogait.(Indítvány.pdf.)
 

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.702/2013/8. számú ítélet és a Kúria Kfv.III.35.348/2014/6. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó az aktív korúak ellátására való jogosultságát és ellátását megszüntető közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott bírói döntések alaptörvény-ellenességére hivatkozik. Állítása szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes tárgyaláshoz való joga azáltal, hogy a bíróság tárgyalás megtartása nélkül hozott ítéletet, valamint a hatósággal szembeni beszámítási kifogásait nem érvényesíthette. (Indítvány_anonim.pdf.)

Kisajátítás, kártalanítás

A Kúria Kfv.II.37.028/2015/11. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó szerint a Kúria támadott határozatával nem a tárgyi ingatlanok helyben kialakult forgalmi értéke alapján állapított meg kártalanítást, továbbá a kisajátított ingatlanok forgalmi értékének megállapítása körében a vonatkozó jogszabályi és nemzetközi szakmai előírásoktól eltérő módszer alkalmazását írta elő a szakértő számára. Állítja: az ítélet sérti az Alaptörvényben foglalt jogegyenlőséget, és ezzel összefüggésben az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközően, tesz különbséget, a kisajátítással érintett ingatlantulajdonos, illetve a kisajátítással nem érintett ingatlantulajdonosok között, a kisajátítási helyzetre hivatkozással.Az ítélet nem teszi lehetővé a teljes kártalanítás valós összegének megállapítását, ezért sérti az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdését.
Az indítványozó állítja: a támadott határozat azért sérti az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésében és 26. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, mert az eljárt bíróság kizárta az eljárásból a piaci érték meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII.1.) PM rendelet alkalmazhatóságát. A támadott határozat azért sérti az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében és XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat is, mert a bíróság az ügy érdemében a vonatkozó bírói gyakorlattal ellentétes álláspontra helyezkedett és a tárgyi magánszakértői véleményt a kirendelt igazságügyi szakértői véleménnyel egyenértékűnek ismerte el. (Indítvány.pdf.)

Vállalkozói díj, perbeli bizonyítás, névviselés joga.

A Fővárosi Törvényszék 3.Gf.75.742/2015/4. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó gazdasági társaságot – perbeli alperes – a perbeli felperes gazdasági társaság céges mappák elkészítésével bízta meg, amelyet az le is gyártatott, azonban helyesírási hibával. A perbeli felperes a teljesítést nem fogadta el, valamint bejelentette, hogy el kíván állni a szerződéstől. A fizetési meghagyással indult, majd az indítványozó ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a perbeli felperes kérte annak megállapítását, hogy teljesítése szerződésszerű volt, mivel az indítványozó részére megküldött minták jóváhagyásra kerültek. Az első fokon eljárt bíróság a keresetet elutasította. A perbeli felperes fellebbezett, amelyet követően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az indítványozót a vállalkozói díj és annak kamatai megfizetésére kötelezte.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az emberi méltósághoz való jogát, a jó hírnévhez való jogát, a diszkrimináció tilalmát, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, valamint az R) cikkben és a 28. cikkben foglaltakat is. (Anonimizált.pdf.)

Munkaviszony jogellenes megszüntetése.

A Kúria Mfv.I.10.479/2014/9.számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: munkaviszonyát – átszervezésre és létszámcsökkentésre hivatkozással – rendes felmondással megszüntették. A bírósághoz fordult, és keresetében kérte a felmondás jogellenességének megállapítását. Az elsőfokú bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg és kötelezte az alperest az elmaradt munkabér és kártérítés megfizetésére. A másodfokú bíróság is megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ezért az alperest az elmaradt munkabér és kamata, valamint általány kártérítés megfizetésére kötelezte. Ezt követően az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos és a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét pedig elutasította.

Az indítványozó szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a perbeli önrendelkezési jogot. Továbbá: a Kúria szemben a Polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény 275.§ (1) bekezdésével, új tényállást állapított meg, ezzel megsértette a tisztességes eljárás követelményét is. (Indítvány.pdf.).


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »