Alkotmánybíróság: nincs megállás

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a héten tárgyalandó panaszok.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái

Rágalmazás

A Veszprémi Törvényszék 1.Bf.682/2013/12. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet.

Az indítványozó előadja: egy internetes oldalon róla dehonesztáló kifejezések jelentek meg. Feljelentése alapján büntetőeljárás indult nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. A bíróság elsőfokon a vádlottakat felmentette, másodfokon a döntést helybenhagyta.Az indítványozó szerint érthetetlen a vádlottak felmentő ítélete. Álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel a bíróságok az ügy érdemét befolyásoló eljárási hibák sorozatát követték el, és az eljárási cselekmények az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmába is ütköznek. Előadja továbbá: a bírósági eljárás során az eljárási hibák, az okirati bizonyítékok értékelése, a tényállás nem kellő feltárása és tisztázása, a téves logikai következtetések levonása miatt a sérelmezett ítéletek ellentétesek az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal, és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal is.

Az indítványozó kérelme kiterjed a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 509. § (2) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére is. Ezzel összefüggésben előadja: a sérelmezett szakasz, amely szerint “a vádlottat a magánvádló távollétében kell kihallgatni”, diszkriminatív, és mint ilyen ellentétes az Alaptörvény XV. cikke (1) bekezdésében foglaltakkal. E szabályozás a sértettet (magánvádlót) hátrányos helyzetbe hozza, hiszen a vádlotthoz kérdést nem intézhet, a tényállás tisztázását nem segítheti. Indítvány.pdf.

Kártérítési felelősség

A Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.563/2013/7. számú másodfokú közbenső és részítélete, valamint a Kúria Pfv.III.21/113/2014/4. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozat-tervezet.

Az alapeljárás tárgyát képző per kártérítés megállapítása iránt folyik, melyet az elhalálozott gyermek szülei indítottak a Szent Rókus Kórház és Intézményei I. rendű. alperes, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet  II. rendű. alperes és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ indítványozó, III. rendű. alperes ellen az Országos Gyógyintézeti Központ által nyújtott egészségügyi ellátás miatt. Az indítványozó a perek III. rendű alperese, jogalap tekintetében elsőfokon pernyertes, másodfokon pervesztes alperese.
A Kúria felülvizsgálati eljárásban a jogerős közbenső és részítélet felülvizsgálattal támadott közbenső ítéleti rendelkezését hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban az Alaptörvénnyel összhangban nem álló, jogszabályba ütköző (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseivel ellentétes) ítéletet hoztak, így sérült az indítványozónak a perek tisztességes elbírálásához való joga, illetve a jogorvoslathoz való joga. A Fővárosi Ítélőtábla nem az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésével összhangban látta el igazságszolgáltatási tevékenységét, a Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés ellenére pedig nem biztosította a jogalkalmazás egységét. Továbbá, a jogorvoslati bíróságok “passzív” megközelítése miatt nem döntött az alperesi felelősségek megoszlásáról, jóllehet az indítványozó III. rendű. alperes kifejezetten kérte felelőssége és helytállási kötelezettsége kizárását. E megközelítés ellentmond a pergazdaságosság elvárásának és az indítványozó jogorvoslathoz való joga sérelméhez vezetett. Indítvány_anonim.pdf.

Zajártalom fesztivál miatt

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sérelmezi, hogy a jogalkotó sem a KvVM-EüM együttes rendeletben, sem magasabb szintű ágazati jogszabályban nem határozza meg a kulturális fesztivál fogalmát. Álláspontja szerint a jogbiztonság sérelmét okozza, hogy a kifogásolt rendelkezés indokolatlanul tág mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak abban a tekintetben, hogy egy adott rendezvényre milyen zaj- és rezgésterhelési határértéket határozzon meg. Mivel a hatóság döntését sem a fellebbezési eljárásban, sem a határértéket megállapító határozat esetleges bírói kontrollja során nem lehet úgy felülvizsgálni, hogy megfelelően lehessen érvényesíteni a törvényesség szempontjait, az indítványozó a közigazgatási határozatok bírói kontrollját és a bírósághoz fordulás jogát előíró alkotmányi rendelkezések sérelmére is hivatkozik. Végül az egészséges környezethez való jog szükségtelen és indokolatlan korlátozását is megvalósulni látja, mivel a kifogásolt rendelkezés a jogszabályokkal már elért védelmi szintet jelentősen csökkenti.(Indítvány_és_kieg.pdf.)

Perköltség állam általi viselése

Az ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésének és viselésének részletes szabályairól szóló 35/2012. (VIII. 15.) KIM rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró előadja, hogy a perbeli esetben az ügyész felperes az alperest védett természeti értékben okozott kár megtérítésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet és az állam terhére az alperes részére perköltséget állapított meg.
A sérelmezett jogszabály szerint az ügyész pervesztessége esetén az állam köteles megfizetni a perköltséget vagy annak egy részét, továbbá, ha a perköltség megfizetésére az államot kötelezték, az ellenfél javára megítélt perköltséget az ügyben elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal fizeti meg a jogosultnak. 

Az indítványozó álláspontja szerint a rendelet sérti az Alaptörvény T. cikk (3) bekezdésében és a 18. cikk (3) bekezdésében foglaltakat, mivel a rendelet a pervesztes ügyész fél, illetve a helyette helytállni köteles állam ehelyett az ellenérdekű pernyertes fél költségét a felek jogvitáját eldöntő, igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságra hárítja, amely szükségképpen felveti a bíróság szervezeti, a bírák ítélkezési függetlenségével kapcsolatos aggályt. Ebből következik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme is. Indítvány.pdf

Gyülekezéshez való jog

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.45041/2014/3. számú végzésének, valamint a Budapest Rendőr-főkapitánya 01000-2033-2/2014. általános számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Budapest Rendőrfőkapitánya határozatában megtiltotta az indítványozó által bejelentett rendezvény megtartását 2014. február 8-án Budapest I. kerület Vérmezőn. A határozat hivatkozott arra, hogy fennáll annak veszélye, hogy a rendezvény a második világháború áldozatainak, illetve élő hozzátartozóinak az emberi méltósághoz való jogát sértheti, és hogy az Alaptörvény IX. cikkében foglalt véleménynyilvánításhoz való jog korlátja lehet mások emberi méltósághoz való joga.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésében a határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a határozat és a bíróság végzése sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében biztosított gyülekezéshez való jogot, mert alaptörvény-ellenesen bővítették a gyülekezési jog szabad gyakorlásának és a rendezvény megtartásának előzetes megtagadási okait.. Indítvány_anonim.pdf.

Visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség, – termőföld

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pontja, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezés visszamenőleges hatállyal állapít meg az indítványozóra nézve terhesebb kötelezettséget.Állítja: a támadott jogszabályi rendelkezés – tekintettel arra, hogy az tartalmilag termőföld tulajdonjogának megszerzését, valamint hasznosítása korlátainak meghatározását érinti – az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése értelmében és a T) cikk (4) bekezdése szerint sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörbe tartozik. Ugyanakkor az illetékfizetésre vonatkozó törvényi szabályozás nem minősül sarkalatos törvénynek, ezért a támadott jogszabályi rendelkezés tekintetében nem teljesültek a sarkaltos törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények, aminek következtében a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazása esetén a tárgyi bírósági eljárásban a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét eredményezi.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés nem felel meg továbbá a normavilágosság követelményének.Az eljárt bíróság támadott ítéletében tévesen értelmezte a támadott jogszabályi rendelkezést, ami sérti a vállalkozáshoz és tulajdonhoz való alapjogát. Hátrányos megkülönböztetést eredményez a termőföldet vásárló regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemélyek csoportján belül, amely hátrányos megkülönböztetés kétszeres illetékfizetési szankció formájában jelentkezik a termőföldet haszonbérbe adás útján hasznosító magánszemélyek oldalán..Indítvány.pdf.

Egyesületi tagsági jogviszony megszüntetése

A Kúria Pfv.IV.997/2014/4. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.609/2013/11. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 70.P.22.956/2012/16. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint egyesületi tagsági jogviszonyának kizárás útján történő megszüntetésével összefüggésben sérült véleményének a szabad nyilvánításához, valamint a tisztességes eljáráshoz való alapjoga.

Telekadó

A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 31. napjáig hatályban volt, a helyi adókról szóló 37/2008. (XI. 28.) számú rendelete 6-7. §-a, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.28.960/2013/4. számú ítélete, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala V-B-007/03427/3-4/2012. számú, telekadót megállapító jogerős határozata, Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AD-11461/12/2012. és AD-11461/15/2012. számú határozatai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó – mint temető fenntartó – szerint a támadott rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, mivel azok nem veszik figyelembe teherbíró képességét, illetve a közfeladatok ellátásában betöltött szerepét. Az indítványozó a temetőadó mértékét elfogadhatatlannak tartja. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét is, mert a fővároson kívül fel sem merül a temetők területére telekadó  kivetése. Ind.kieg.pdf.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái

OVB határozat elleni kifogás vizsgálata

Az indítványozó kifogással él az Országos Választási Bizottság (OVB) határozata  ellen, amelyben az OVB hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét az alábbi kérdésben:„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”

A kifogást tevő álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményének, ezért kéri az OVB határozat megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását. 2012-2232.pdf.

Ártatlanság vélelme

A Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.407/2014/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérő alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó ellen büntető-eljárás keretében bűnösséget megállapító ítélet született, amit az indítványozó megfellebbezett, így az nem emelkedett jogerőre. A nem jogerős, bűnösséget kimondó büntető ítélet kézhezvételét követően az indítványozó munkáltatója munkaviszonyát bizalomvesztésre hivatkozva megszüntette. Az indítványozó a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt munkaügyi pert indított, amely során az elsőfokú bíróság keresetének helyt adott, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta.

Az indítványozó a másodfokon hozott ítéletet támadja, érvelése szerint azáltal, hogy a bizalomvesztést a munkáltató (akinek az indítványozó ellen folyamatban lévő büntetőeljárásról tudomása volt, azon jogi képviselője részt is vett) kifejezetten és kizárólag a nem jogerős büntető ítélet által megállapított bűnösségre alapozta, sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésében rögzített, az ártatlanság vélelmére vonatkozó alapjoga, illetve a XII. cikk (1) bekezdés szerinti foglalkozás szabad megválasztásához fűződő joga. Indítvány.pdf.

Rendkívüli felmondás jogellenessége

A Kúria Mfv.II.10.101/2015/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó az  ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Előadja: vezérigazgatói munkakörre létrejött munkaviszonyát az alperesi munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette. A rendkívüli felmondás tartalma szerint az indítványozót felmondási idő és végkielégítés nem illeti meg.

Az indítványozó a munkaügyi bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság a rendkívüli felmondás jogellenességét állapította meg, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A Kúria a másodfokú bíróság döntését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. A másodfokú bíróság (a megismételt eljárásban) az elsőfokú bíróság ítéletét – a kamatra és átalány kártérítésre vonatkozó rendelkezések kivételével – helybenhagyta. A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az indítványozó felperes teljes keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria sérelmezett ítéletében megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Indítvány.pdf.

Pótmagánvádló, jogorvoslathoz való jog

A Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.15/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Előadja: vádindítványt nyújtott be közúti baleset okozásának vétsége miatt. Az elsőfokú bíróság a bűnösséget megállapította és a pótmagánvádló jogi képviselője részére bűnügyi költség megfizetését rendelte el. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, a vádlottat felmentette és a pótmagánvádló jogi képviselője részére fizetendő bűnügyi költségre kötelezést is mellőzte. A harmadfokú bíróság a sérelmezett végzésében a fellebbezést mint nem jogosulttól (pótmagánvádló jogi képviselője) származót elutasította.

Az indítványozó véleménye szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes eljáráshoz való joga, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga. Indítvány.pdf.

Földgázellátás, különadó

Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény 9. § (1)-(2) bekezdései, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.28.839/2013/13. számú ítélete és a Kúria Kfv.V.35.546/2014/14. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a bíróságok jogszabálytól elszakadó, téves jogértelmezése sérti az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogot és a törvény előtti egyenlőség elvét, a támadott jogszabályi rendelkezés pedig a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik, amely együtt jár a kellő felkészülési idő biztosítására vonatkozó alkotmányos követelmény megsértésével is, így sérül az Alaptörvényben biztosított jogállamiság elve. Indítvány_anonimizált.pdf.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »