Alkotmánybíróság: megvédték a népszavazást!

Soron kívül elutasították a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott indítványokat. Legközelebb tárgyalandók: Iskolai szegregáció, becsületsértés, hatáskör-átruházás az Európai Unióra, csoportos kiutasítás, bíróságok OBH általi képviselete, végrehajtási jog, gyülekezéshez való jog.

A teljes ülés legfrissebb döntései

Az indítványok a népszavazás kiírását elrendelő országgyűlési határozatot támadta azzal, hogy alaptörvénybe ütköző módon fogadták el. Állítják: ellentétes a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusról szóló az Európai Bizottság május 4-ei, a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló előterjesztéssel.

A Taláros Testület rámutatott: az európai egység megteremtésével, illetve a hatáskörök közös gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos előírások nem minősülnek az alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alkotmányjogi panaszt nem lehet alapítani.

Miután az Alkotmánybíróság helybenhagyta az országgyűlési határozatot, a szabályozás szerint az államfő feladata kitűzni a népszavazás időpontját a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő 15 napon belül, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra, jelen esetben tehát várhatóan szeptemberben vagy október elején, valamelyik vasárnapra

 Betelepítési kvóta, népszavazás. 

Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 8/2016. (V.10.) OGY határozat alaptörvény-ellenességének vizsgálata.

Előzménye: a kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette, mellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát. Ezt követően az Országgyűlés elrendelte az országos népszavazást: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az OGY határozatot támadó indítványozók egyik csoportja szerint – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselővel – a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot alaptörvénybe ütköző módon fogadták el.

Állítják: a határozat sérti az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdésének k) pontját, mivel az Alaptörvény taxatíve felsorolja az Országgyűlés hatásköreit, azonban az OGY határozatban szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés Alaptörvényben felsorolt hatáskörei közé. Többek között hivatkoztak az Európai Bizottság (EB) május 4-ei, a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló előterjesztésére is, amely a körülményekben lényeges változást hozott, ugyanis akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból.

Előadták továbbá: az Alaptörvény alapján az országgyűlési képviselői egyenlőséget is sérti a határozat tárgyalása és elfogadása, hiszen kizárólag a Törvényalkotási bizottság tagjai vehettek részt a részletes vitában, míg az OGY határozat által érintett tárgykört tárgyalni hivatott – szintén állandó bizottság – Európai ügyek bizottságának képviselőinek erre nem volt lehetősége. 

Előadták továbbá: az Alaptörvény alapján az országgyűlési képviselői egyenlőséget is sérti a határozat tárgyalása és elfogadása, hiszen kizárólag a Törvényalkotási bizottság tagjai vehettek részt a részletes vitában, míg az OGY határozat által érintett tárgykört tárgyalni hivatott – szintén állandó bizottság – Európai ügyek bizottságának képviselőinek erre nem volt lehetősége. 

Az Alkotmánybíróság az indítványozók álláspontjával szemben megállapította: nem alaptörvény-ellenes, és az EB javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési a határozatot Alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.

A határozat indokolása szerint önmagában az a tény, hogy az Országgyűlés bizottságai közül kizárólag a Törvényalkotási bizottság vett részt az eljárásban, és a határozati javaslat részletes vitáját is ez a bizottság folytatta le, nem eredményez alaptörvény-ellenességet.

Az alkotmánybírák azzal a felvetésessel kapcsolatban, hogy az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés k) pontja azért sérül, mert az OGY határozatban szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés Alaptörvényben felsorolt hatáskörei közé, rámutattak: annak eldöntése, hogy a népszavazás tárgyában feltett kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tarozik-e, tartalmi kérdésnek minősül, az Alkotmánybíróságnak érdemi vizsgálat lefolytatására nincs törvényi lehetősége.  (AB határozat az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának helybenhagyásáról: VI/997/2016.)

A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Előzménye: a kormány népszavazási kezdeményezését  – “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette. A felülvizsgálati kérelem eljárása során a Kúria helybenhagyta az NVB határozatát.

Az indítványozó Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke szerint az NVB  és a Kúria olyan népszavazási kérdést hitelesített, amely nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. Álláspontja szerint a népszavazás elrendelésével kétségessé válhat Magyarország Európai Uniós tagsága, mivel a népszavazási kérdés uniós hatáskörbe tartozó kérdésről szól, és nem tudható, miképpen hat ez Magyarország, benne minden egyes állampolgár helyzetére az Európai Unióban.. Állítja: a Kúria támadott határozata sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, az I. cikk szerinti ember sérthetetlen jogainak állam általi védelmét. Sérti továbbá azon jogát, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és az E) cikk (1) és (2) bekezdése alapján európai uniós államban éljen.

Az indítványozó Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke szerint az NVB  és a Kúria olyan népszavazási kérdést hitelesített, amely nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. Álláspontja szerint a népszavazás elrendelésével kétségessé válhat Magyarország Európai Uniós tagsága, mivel a népszavazási kérdés uniós hatáskörbe tartozó kérdésről szól, és nem tudható, miképpen hat ez Magyarország, benne minden egyes állampolgár helyzetére az Európai Unióban.. Állítja: a Kúria támadott határozata sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, az I. cikk szerinti ember sérthetetlen jogainak állam általi védelmét. Sérti továbbá azon jogát, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és az E) cikk (1) és (2) bekezdése alapján európai uniós államban éljen.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 8. cikkének (2) és (3) bekezdései vonatkozásában megállapította: ezen alaptörvénybeli rendelkezések az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait határozzák meg, így nem minősülnek olyan, az Alaptörvényben biztosított jognak, amelyre alkotmányjogi panaszt lehetne alapítani.

Az indítványban megjelölt jogsérelmek vizsgálata eredményeképpen hangsúlyozta: az indítványozó nem hivatkozik egyetlen olyan joga sérelmére sem, amely az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében Alaptörvényben biztosított jogának minősülne, illetve amely érintettségét alátámasztaná, ezért indítványa nem felel meg az Abtv. 27. §-ába foglalt, erre vonatkozó törvényi feltételeknek.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, E) cikk (1) és (2) bekezdése, Q) cikk (2) és (3) bekezdései, I. cikke, illetve 8. cikk (2) és (3) bekezdései tekintetében az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) és h) pontjai alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/884/2016.)

A végzéshez Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Tárgyalandók: iskolai szegregáció, becsületsértés, hatáskör-átruházás az Európai Unióra, csoportos kiutasítás, bíróságok OBH általi képviselete, végrehajtási jog, gyülekezési jog korlátozása.

Iskolai szegregáció.

Kúria Kfv.II.37.414/2015/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó törvényes képviselője átiratkozási kérelmet nyújtott be a pilisjászfalui általános iskolába arra hivatkozva, hogy a lakóhelye szerinti körzetes piliscsabai iskola szegregált intézmény, amit az is bizonyít, hogy az iskolában 2015-ben az Emberi Erőforrás Miniszter megtiltotta az első osztály indítását. Az éves kompetencia felmérések alapján az iskolai tanulók teljesítménye messze elmarad az országos átlagtól, az iskola 47 tanulója közül 47 hátrányos helyzetű. A településen működő két másik (egyházi, illetve német nemzetiségű) iskola nem állami fenntartású, köteles beiratkozású iskola, tehát nem köteles a körzetes gyerekek felvételére.

Az indítványozó átiratkozási kérelmét első fokon a pilisjászfalui iskola, másodfokon a KLIK utasította el, bírósági felülvizsgálat során a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságis elutasította keresetét, a jogerős bírói döntést a Kúria hatályában fenntartotta. Az indítványozó szerint sérült a gyermek oktatáshoz való joga, a döntés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába esik, illetve sérülnek az Alaptörvénynek a gyermek mindenek felett álló érdekét érvényesítő rendelkezései is (XVI. cikk (1)-(2) bekezdései). Érvelése szerint alaptörvény-ellenes a bírói döntés azért is, mert a bíróságok nem végezték el a gyermek diszkriminációmentes oktatáshoz való joga, illetve az oktatáshoz való könnyebb hozzáférés közötti alapjogi tesztet, de az alapjogi kollízió nézete szerint egyébként is látszólagos, mert a lakóhely szerinti iskolában történő oktatás igénybevétele – az iskola szegregáltsága miatt és amiatt, hogy a településen nincs a diszkrimináció mentes oktatás követelményének eleget tévő oktatási intézmény – nem lehet alkotmányos hivatkozás. Sérelmezi továbbá, hogy a Kúria a szegregáció tilalmát tévesen értelmezte, és annak nem megfelelő bizonyításának hiányát a panaszos terhére rótta. (Indítvány_anonim.pdf.)

Becsületsértés.

A Fővárosi Törvényszék 22.Bf.7587/2015/4. számú ítélete és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.13.483/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó – magánvádló – becsületsértés vétsége miatt tett feljelentés. Álláspontja szerint, az eljárás terheltje közösségi oldalán a becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket használt, tényeket állított, őt negatív színben tüntette fel. Az elsőfokon eljárt bíróság a terheltet felmentette, mivel a vádlotti írásmű nem alkalmas az indítványozó becsületének csorbítására. Az ítélet ellen a magánvádló fellebbezést terjesztett elő, azonban a másodfokon eljárt bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az indítványozó hangsúlyozza: a bíróságok az eljárásuk során az Alaptörvény számos rendelkezését megsértették, így az emberi méltósághoz való jogot (II. cikk), a jó hírnévhez való jogot [VIci. kk (1) bekezdés] és a tisztességes eljáráshoz való jogot [XXVIII. cikk (1) bekezdés], mivel a törvényi rendelkezéseket nem rendeltetésüknek megfelelően alkalmazták.. (Indítvany:_anonimizált.pdf.)

Hatáskör-átruházás az Európai Unióra, csoportos kiutasítás.

Az Alaptörvény XIV. cikk (1) és (2) bekezdései, valamint az E) cikk (2) bekezdése értelmezése iránt benyújtott indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése vonatkozásában, a csoportos kiutasítás tilalmával összefüggésben,  kéri az Alaptörvény értelmezését a strasbourgi joggyakorlatra, valamint a vonatkozó Európai Uniós irányelvekre tekintettel, nevezetesen, hogy a külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó feltétlen tilalom a más állam által végrehajtott joegellenes csoportos kiutasítás megvalósításához nélkülözhetetlen, a magyar állam szervei vagy intézményei által végrehajtott eszközcselekményre is kiterjed-e, vagy csupán azokra az esetekre vonatkozik ezen tilalom, amikor a külföldinek kimondottan a magyar jogalkalmazó szervek közhatalmi aktusának következtében kell Magyarország területéről távoznia.
Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdéseinek vonatkozásában annak értelmezését is kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a magyar állami szervek és intézmények jogosultak-e, illetve kötelesek-e az Európai Unióban megvalósuló államközi együttműködés keretei között olyan intézkedések végrehajtására, amely ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel, és mely jogintézmény jogosult ennek kimondására, továbbá az alapító szerződésekhez kapcsolódó hatáskörgyakorlás korlátozhatja-e olyan jogi aktus végrehajtását, amely nem alapul az EU részére átadott hatáskörön. 
Továbbá:  az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései értelmezhetőek-e oly módon, hogy azok felhatalmazást adnak, illetve korlátozhatják, hogy a magyar szervek és intézmények – az EU jogi keretei között folytatott együttműködés részeként – az EU valamely tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek jelentős csoportját objektíven előírt kritériumok nélküli kiválasztást követően intézményi eljárás útján áthelyezzék. (Indíváy.pdf.)

Bíróságok OBH általi képviselete, végrehajtási jog.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés b) pont második fordulata, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.22.280/2013/10/I. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott bírói döntések sértik az Alaptörvény XXVIIII. cikk (1) bekezdésében biztosított indokolt bírói döntéshez való jogát, mivel a másodfokon eljárt bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, figyelemmel a tárgyi végrehajtási jog bejegyzésével összefüggésben a beszámítás körében tett megállapításokra.
Állítja: A másodfokú bíróság a támadott jogszabályi rendelkezést alkalmazta, amikor támadott határozatában megállapította, hogy az alperes Fővárosi Törvényszék kötelező jogi képviseletében az OBH jár el, amely sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított pártatlan és független bírói eljáráshoz való jogát. Az  OBH perbeli részvétele okán sérült az eljáró bíró befolyásmentes döntési lehetősége, a tekintetben, hogy az ügyet függetlenül és pártatlanul bírálja el, mivel a bíró előmenetele és javadalmazása az OBH döntésének függvénye, ennek okán a támadott jogszabályi rendelkezés sérti azt a független és pártatlan bírósági eljáráshoz való jogát. Álláspontja szerint az OBH aktív részvétele a perben negatívan befolyásolja, illetve gyengíti azon eljáró bírók függetlenségét és pártatlanságát, akik olyan ügyekben járnak el, ahol bíróság az egyik fél.. (Indítvány.pdf.)
 

Gyülekezési jog korlátozása I.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.118/2013/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. 

Az indítványozó előadja: a bíróság  nem mérlegelte kellően az ügy körülményeit, továbbá nem vette figyelembe az ügy lényegét érintő, kialakult bírói gyakorlatot. Vitatja a bíróság érvelését is a gyülekezéshez való jog értelmezésévével összefüggésben: szerinte a végzéssel megfogalmazott korlátozás a gyülekezéshez való jogának lényegi sérelmét jelenti..(Indítvány_anonim.pdf.)

Gyülekezéshez való jog. II.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.45041/2014/3. számú végzésének, valamint a Budapest Rendőr-főkapitánya 01000-2033-2/2014. általános számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Budapest Rendőrfőkapitánya megtiltotta az indítványozó által bejelentett rendezvény megtartását 2014. február 8-án Budapest I. kerület Vérmezőn. A határozat hivatkozott arra, hogy fennáll annak veszélye, hogy a rendezvény a második világháború áldozatainak, illetve élő hozzátartozóinak az emberi méltósághoz való jogát sértheti, és hogy az Alaptörvény IX. cikkében foglalt véleménynyilvánításhoz való jog korlátja lehet mások emberi méltósághoz való joga.A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésében a határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a határozat és a bíróság végzése sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében biztosított gyülekezéshez való jogot, mert alaptörvényellenesen bővítették a gyülekezési jog szabad gyakorlásának és a rendezvény megtartásának előzetes megtagadási okait.. (Indítvány_anonim.pdf.)

Gyülekezéshez való jog. III.

A  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: békés jellegű rendezvényt kívánt tartania gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-a alapján. A rendezvényt azonban a rendőrség megtiltotta, amely elleni felülvizsgálati kérelmét pedig a bíróság elutasította.
Az indítványozó állítja: a gyülekezési joga bejelentés szerinti gyakorlását megtiltó rendőrségi határozat elleni felülvizsgálati kérelme elutasításával, tehát a tiltás hatályban tartásával a bíróság az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében garantált gyülekezési jogát közvetlenül sértő döntést hozott.. (Indítvány.pdf.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »