Alkotmánybíróság: legfrissebb válasz a köztársasági elnöknek

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításai alaptörvény-ellenesek, a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításának hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések viszont nem.

Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank gazdasági társaságai és alapítványai, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvénynek a Magyar Posta és vállalkozásai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait.  A köztársasági elnök a módosító jogszabályokat nem hirdette ki, aggályait sorolva előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Áder János közleményben hangsúlyozta:

„A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását megvizsgálva megállapítottam, hogy a módosítások nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, ezért – eleget téve alkotmányos kötelezettségemnek – a mai napon kezdeményeztem a törvény szövegének alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Az MNB-törvény vizsgálata során azt is megállapítottam, hogy a módosítás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével, így a törvény kihirdetése előtt ebben a kérdésben is az Alkotmánybíróság állásfoglalását kértem.

Hasonló okból – a visszamenőleges hatály tilalma miatt – a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményeztem az Alkotmánybíróságnál.

Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia.

Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi.”

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványai alapján megvizsgálta a törvénymódosításoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, és mindkét ügyben határozatot hozott.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálata.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény 4. §-ának az MNB tv. 162. § (4) és (7) bekezdéseit megállapító rendelkezései az MNB által létrehozott és tulajdonolt gazdasági társaságok és alapítványok által kezelt közérdekű adatok megismerését olyan módon korlátozzák, amely szabályozás az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésének, az I. cikk (3) bekezdésének és a 39. cikk (2) bekezdésének sérelmét eredményezi.A törvény 5. §-a – visszamenőleges hatállyal – a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozását rendeli el a folyamatban lévő ügyekben, valamint általános jelleggel minden, a törvény hatálya alá tartozó már létrejött adat tekintetében is, ezért sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését is. Indítvány.pdf.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény 4. §-ának az MNB tv. 162. § (4) és (7) bekezdéseit megállapító rendelkezései az MNB által létrehozott és tulajdonolt gazdasági társaságok és alapítványok által kezelt közérdekű adatok megismerését olyan módon korlátozzák, amely szabályozás az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésének, az I. cikk (3) bekezdésének és a 39. cikk (2) bekezdésének sérelmét eredményezi.A törvény 5. §-a – visszamenőleges hatállyal – a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozását rendeli el a folyamatban lévő ügyekben, valamint általános jelleggel minden, a törvény hatálya alá tartozó már létrejött adat tekintetében is, ezért sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését is. Indítvány.pdf.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az MNB-törvényt módosító jogszabály egyrészt az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna.

Határozatában kiemelte: az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Ebből következően – tekintettel az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére – e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. A vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes. Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította. Mindezekre tekintettel a módosító törvény nem hirdethető ki. (A határozat teljes szövege ezen a linken elérhető.)

A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. 

A Posta-törvény módosításának vizsgálata

A köztársasági elnök álláspontja szerint a folyamatban lévő ügyek és a már korábban létrejött adatok tekintetében a jogkorlátozó rendelkezések alkalmazása a jogalanyok helyzetét nehezítő, visszaható hatályú jogalkotásnak tekinthető. Ez pedig sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő jogbiztonság követelményét.  Indítvány.pdf.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a folyamatban lévő ügyek és a már korábban létrejött adatok tekintetében a jogkorlátozó rendelkezések alkalmazása a jogalanyok helyzetét nehezítő, visszaható hatályú jogalkotásnak tekinthető. Ez pedig sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő jogbiztonság követelményét.  Indítvány.pdf.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a módosító törvény az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok vonatkozásában egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja. Az új szabályozás a Magyar Posta, valamint irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged. A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos módosítást, ezért a törvény nem alaptörvény-ellenes. Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adatnak a nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából egyfelől aránytalan sérelmet okoz-e vagy másfelől indokolatlan előnyt eredményez-e, a rendes bíróságok feladata. (A határozat teljes szövege ezen a linken elérhető.)

A határozathoz Czine Ágnes, Pokol Béla és Szalay Péter különvéleményt csatolt.

Mivel az Alkotmánybíróság a törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek, a köztársasági elnöknek azt haladéktalanul ki kell hirdetnie. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »