Alkotmánybíróság: legfrissebb döntések

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.

I. Sajtó-helyreigazítás, alapítvány

Az indítványozó a Fővárosi Ítélőtábla valamint a Fővárosi Törvényszék ítéletére is kiterjedőena Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a támadott bírói döntések azért sértik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, mert határozataik meghozatala során a véleménynyilvánítás szabadságát és a lényegtelen pontatlanságnak minősíthető közlések körét oly módon kiterjesztően értelmezték, hogy az indítványozót elzárták a jó hírnevét sértő tényállítások korrekciójától. A támadott bírói döntések ennek okán sértik a tisztességes eljárás követelményét is, mivel az eljárt bíróságok a valótlan tényközlések korrekció nélkül hagyásával hozzájárultak ahhoz, hogy az indítványozóról a társadalomban kialakult kedvező kép alapjaiban megrendüljön..

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára, így a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállás megállapítására vagy a jogvitát lezáró határozat kizárólag szakjogi tartalmú kritikájára. Ebből következően az indítvány nem felelt meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadási feltételnek. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva a Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ítélete alaptörvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2984/2015.)

II. Sajtó-helyreigazítás, alapítvány

Az indítványozók a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletére is kiterjedően.Álláspontjuk szerint a támadott bírói döntések azért alaptörvény-ellenesek, mert az eljárt bíróságok a jó hírnévhez fűződő alapjogot háttérbe szorították a véleményszabadsághoz fűződő alapjoggal szemben. , továbbá ennek okán sértik a tisztességes eljárás követelményét is. A panaszosok sajtó-helyreigazításra vonatkozó kérelmének csak részben adtak helyt, mivel számos kifogásolt közlést vagy a véleménynyilvánítás körébe utaltak, vagy lényegtelen pontatlanságként határoztak meg, illetve úgy ítélték meg, hogy a sérelmes állítások valósak, elzárva ezzel az indítványozókat a jó hírnevüket sértő tényállítások korrekciójától.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: az alkotmányjogi panasz indokolása a kifogásolt ítéletek felülbírálatára, a bizonyítékok újbóli értékelésére irányul. Azonban a tényállás feltárása, a bizonyítékok értékelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata. Az Alkotmánybíróság – következetes gyakorlata szerint – „tartózkodik annak vizsgálatától, hogy a bírósági döntések indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-elleneség kiküszöbölésére van lehetősége és hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének a felülbírálata nem tartozik bele. Ebből következően az indítvány nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadási feltételnek. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2867/2015.)

III. Sajtó-helyreigazítás, alapítvány

Az indítványozók a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletére is kiterjedően.Véleményük szerint a támadott bírói döntések azért sértik az Alaptörvénybe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, mert az eljárt bíróságok határozataik meghozatala során a véleménynyilvánítás szabadságát és a lényegtelen pontatlanságnak minősíthető közlések körét oly módon kiterjesztően értelmezték, hogy az indítványozókat elzárták a jó hírnevüket sértő tényállítások korrekciójától.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a panaszban írtak nem vetnek fel bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és nem állnak összefüggésben a tisztességes tárgyaláshoz való joggal; hanem a döntés érdemét, a bizonyítékok mérlegelését és a jogkövetkezmény indokoltságát kifogásolják. Mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította, az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés a) és e) pontjai alapján.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2866/2015.)

Illeték mértéke felülvizsgálat esetén, ítélet kijavítása tárgyában hozott határozat elleni panasz

Az indítványozó a Kúria végzése, valamint ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.Álláspontja szerint a támadott határozatok – figyelemmel az eljárási illeték megállapítása körében tett rendelkezésekre – sértik a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét, továbbá jogorvoslathoz való jogát. A Kúria támadott ítéletében tévesen állapította meg az egyesített perben fizetendő illeték összegét, vagyis döntése meghozatala során nem volt figyelemmel az Itv. 50. § (1) bekezdésében foglalt illetékfizetési korlátot megállapító rendelkezésére, amellyel összefüggésben kérelmet nyújtott be az illeték mértékének kijavítása iránt, amit a Kúria szintén elutasított.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzését támadta alkotmányjogi panasszal, az Alkotmánybíróság teljes ülése pedig már állást foglalt abban a kérdésben, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatai közül melyek lehetnek alkotmányjogi panasz tárgyai. E kérdést érintő értelmezését az Ügyrend 32. § (2)–(4) bekezdései rögzítik, és azokból következik, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban hozott kijavítás iránti kérelmet elutasító végzés nem felel meg az Abtv. 27. §-ában a panasz tárgyára vonatkozóan meghatározott feltételnek, így a kúriai végzés ellen benyújtott panasz érdemben nem bírálható el. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – a panasz befogadhatósága egyéb feltételeinek vizsgálatát mellőzve az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) illetve h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról:: IV/107/2016.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »