Alkotmánybíróság: hegyen völgyön át!

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Bűnügyi költség

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény 344. § (1) bekezdése és a 344. § (1) bekezdés szövegrésze, valamint a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költségből szóló szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés alaptörvény-ellenesnek tekinthető, mivel a hivatkozott rendelkezés a pótmagánvád alapján indult eljárásokban a Be. és az Alaptörvény rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülését kétségessé teszi, amiből következően az eljárás alá vont személynek azzal kell számolnia, hogy az ellene emelt vád megalapozatlanságának bizonyítása esetén is viselnie kell az általa választott védő igénybevétele folytán felmerült költségeit. A vádemelés sikertelenségének anyagi kockázatát tehát a védő meghatalmazása esetén nem a pótmagánvádlónak, hanem a vádlottnak kell viselnie, akit ez a körülmény szükségképpen gátolhat a védelemhez való jogának gyakorlásában, ha ennek anyagi következményeit az eljárás eredményétől függetlenül szükségképpen neki kell viselnie.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazottak sérelme, a törvény előtti egyenlőség és a védelemhez való jog sérelme miatt megállapítható a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenessége. Indítvány:_anonimizált.pdf.

Garantált bér a közfoglalkoztatásban

A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint nincs olyan indok, amely az alacsonyabb bérminimum megállapítását alátámasztaná, és a bérezés védelme éppen a közcélú foglalkoztatás egy formája esetében legyen hiányos. Mindezek miatt esetében sérült az emberi méltósághoz való joga és az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalom elve. Indítvány: anonim.pdf.

Rendvédelmi tárgyú köztestület tagja

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 305. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés diszkriminatív, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Indokolatlanul különbözteti meg a szakszervezeti tisztségviselőket, hiszen objektív módon alátámasztott, ésszerű indokok nélkül zárja ki a közhivatal-viselés jogának részjogosítványaként azonosított, a kötelező tagságú rendvédelmi kari köztestületi tevékenységből, lehetetleníti el a megválasztásukat. Inditvány.pdf.

Fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata

A Kúria Kfv.III.37.633/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó erdővel borított ingatlanon gázkutakhoz létesített bekötővezetéket, ezt megelőzően szolgalmi jog alapítását kezdeményezte az ingatlanok igénybevétele érdekében.

Az erdészeti hatóság az engedély kiadását megtagadja, a közigazgatási hatóság az erdő helyreállításának (és a létesített vezetékek elbontásának) kötelezettségét írta elő, mert erdőhasználati engedélye lejárt.

Az indítványozó szerint mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban sérült az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, tulajdonhoz való jog egy ‘szelvényjoga’, mert a döntések bányaszolgálati jogát korlátozták. A sérelmezett kúriai ítélet nézete szerint súlyosan sérti a jogalkalmazás egységének és a törvény előtti egyenlőség követelményét, mivel a gázkutak vonatkozásában hozott határozatával ellentétes..Indítvány:_anonim.pdf.
 

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (4) bekezdés b) pontja „az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt” szövegrésze és a 80. § (1) bekezdés d) pontja „vagy alkalmazásuk előre eredménytelennek mutatkozik” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a megsemmisíteni kért bírósági határozat sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, az alapvető jogok korlátozhatóságának általános elveit tartalmazó I. cikk (3) bekezdését, a XIII. cikk szerinti tulajdonhoz való jogát, a XXIV. cikkben foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, a 28. cikk szerinti a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, az egyenlő bánásmód elvét. Indokolásul előadja: leglényegesebb jogsérelme, hogy a hatóság eljárása, mind egyes elemeiben, mind a maga egészében kifejezetten tisztességtelen volt.Sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, valamint a B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét. Indítvány: anonim.pdf.
 

Összbüntetésbe foglalás

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a, valamint a Fővárosi Törvényszék 14.Bpk.1639/2014/10. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bpkf.10174/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a Fővárosi Törvényszék 14.Bpk.1639/2014/6. számú végzésében, és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bpkf.10174/2015/3. számú végzésével az összbüntetésbe foglalás iránti indítványát elutasította azzal, hogy az alapítéleteiből az egyik 2014. június 11-én emelkedett jogerőre, és a Btkátm. 3. §-a értelmében a 2012. évi C. törvény 93-96. §-át kell alkalmazni abban az esetben, ha az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy az új Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, márpedig annak a 93. § (4) bekezdése a többszörös összbüntetésbe foglalás lehetőségét kizárja. 
Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, melynek szerves részét képezi a jogbiztonság, amelyből következik a nulla poena sine lege praevia jogelve is, azaz senkit nem lehet büntetni olyan jogszabályi rendelkezéssel, amely az elkövetéskor még nem volt hatályos. Továbbá sérült a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való joga, és a IV. cikk (2) bekezdésének első mondata szerinti szabadsághoz való joga is.  Indítvány.anonim.pdf.
 

Legfrissebb döntések

Rendvédelmi szervek, szolgálati időpótlék megállapítása

A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet 89. § (1) és (2) bekezdése elleni bírói indítvány vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a BM rendelet támadott 89. § (1) bekezdésének rendelkezései – a már hatályon kívül lévő régi Hszt. 100/A. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, az új Hszt.-ben adott felhatalmazás hiányában – a tényleges hivatásos állományban eltöltött időre szűkítik a szolgálati időpótlékra való jogosultság szempontjából beszámítható időtartamot, eltérően a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság, illetve a jubileumi jutalom szempontjából beszámítható időtartamtól.Állítja: a BM rendelet támadott 89. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés – az új Hszt. 156. § (1) bekezdésébe és a 280. § (1) bekezdésébe ütközően – a szolgálati időpótlékra vonatkozó jogosultságot nem a hivatásos szolgálati idő figyelembe vételével, hanem a tényleges szolgálati idő figyelembe vételével állapítja meg. A támadott jogszabályi rendelkezések mindezek okán az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdésébe és 18. cikk (3) bekezdésébe ütköznek. Indítvány.pdf.

Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás

A Kúria Pfv.II.20.948/2015/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozó alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó apa keresetet indított a bíróságon gyermekelhelyezés megváltoztatása, valamint kapcsolattartás újrarendezése miatt, azonban az első fokon eljárt bíróság keresetét elutasította. A másodfokú határozat az apánál helyezte el a gyermeket. A Kúria felülvizsgálat során meghozott ítélete a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. 
Az indítványozó szerint a Kúria az ítélethozatal során nem volt a peranyag ismeretében, és figyelmen kívül hagyta a rendelkezésre álló szakvéleményeket és egyéb bizonyítékokat, amelyek egyértelműen cáfolják azon megállapítást, miszerint a perben felvett bizonyítás alapján a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése az édesanyánál lenne biztosított. Állítja: A Kúria ítélete megsértette az Alaptörvény VI. cikk (1)-(2) bekezdésében foglalt kapcsolattartáshoz való alapjogot, és XV. cikk (1)-(3) bekezdésében és az (5) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőséghez való jogot, a család és a gyermekek jogait, a XVI. cikk (1) bekezdése szerinti gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogait, továbbá a XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való jogot, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Indítvány.pdf.

Közigazgatási bírság

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.309/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § g) pontja értelmében az 5. melléklete, a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv.) 12/A. §-a és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.309/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések a magánszemélyek és a jogi személyek között megkülönböztetést alkalmaznak, amely szerint a jogi személyekkel szemben lefolytatott hatósági eljárás esetén első alkalommal észlelt szabálysértés esetén alkalmazható a figyelmeztetés, azonban ha magánszemély vonható felelősségre, akkor a figyelmeztetés a magánszeméllyel szemben ugyanazon esetre vonatkoztatva nem alkalmazandó. Állítja: a Kkv. rendelkezése pontos és egyértelmű alkalmazást nem tartalmaz, a Rendelet a Kkv. 12/A. §–ban foglaltaknak megfelelően nem egyértelmű, alkalmazása szubjektívvé válhat, és sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Índítvány.pdf.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »