Alkotmánybíróság: elutasítva!

Dübörögte a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengereltek bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a böngészőknek is kavalkádot ígérő legfrissebben elutasítottak tucatja.

Tisztességes eljáráshoz való jog sérelme a vádalku jogintézményével összefüggésben.

A Debreceni Ítélőtábla Bf.III.807/2014/62. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó szerint a mentelmi jogát az arra jogosult nem függesztette fel, így a mentelmi jogának felfüggesztése hiányában lefolytatott büntetőeljárás és a támadott határozatok sértik a bírói függetlenség alapelvét és Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.Az a körülmény, hogy Be. 192. § (1) bekezdésében foglalt nyomozati alku intézménye feletti bírói kontroll lehetősége nem biztosított, illetve az e körbe tartozó iratok nemzeti minősített adatot képeznek, sérti a védelemhez való jogot, a fegyverek egyenlőségének elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az a körülmény, hogy az eljárás során a hatóságok számos alkalommal megsértették a védői titkot, majd az így beszerzett bizonyítási eszközöket felhasználták, sérti a védelemhez való jogot, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésébe is ütközik.
Sérelmezi továbbá: az ügyben vádalkut kötött személy gyanúsítotti kihallgatása során meghatalmazott védője,  – az értesítések nem megfelelő volta miatt – több ízben távol maradt, majd a védői jogok korlátozásával beszerzett vallomásokat az eljárásban bizonyítási eszközként felhasználták. A nyomozati tanúkihallgatások során az ügyész nem, vagy nem megfelelően figyelmeztette a tanúkat, majd az így beszerzett bizonyítási eszközöket szintén felhasználták, továbbá az eljárt bíróságok a védelem által előterjesztett bizonyítási indítványok mindegyikét elutasították. A támadott határozatok ezért is sértik a fegyveregyenlőséget, mert a tisztességes eljáráshoz való jogot és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésébe ütköznek. Az indítványozó szerint a bírói minőség a terhére többször is értékelésre került a minősítés és a büntetéskiszabás során, ami sérti a kétszeres értékelés tilalmát és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésbe ütközik, figyelemmel az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésében foglaltakra.Indítvány.pdf.

***

Az Alkotmánybíróság az indítvány egyes elemeinek a vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy azok közül egyik sem veti fel a támadott bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét, vagy olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását és érdemi vizsgálatát megalapozná. [53] Mivel a fentiek szerint az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó tartalmi kritériumoknak, az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 56. § (1)–(3) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/197/2016.)

A végzéshez Juhász Imre és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt

Kártérítés.

A Kúria Pfv.VI.21.353/2014/9. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék előtt azért indított kártérítés iránt keresetet a perben alperesként részt vevő bank ellen, mert véleménye szerint az indítványozó által óvadékkal biztosított korlátolt felelősségű társaság és a hitelezők között a csődegyezség létrejött, így a bank jogellenesen hívta le az indítványozó által a banknál elhelyezett óvadék teljes összegét.

Az első fokon eljárt bíróság az indítványozó keresetét elutasította, azonban a Fővárosi Ítélőtábla döntését megváltoztatta, és kötelezte a bankot a kár megfizetésére. A Kúria az alperesi bank felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 

Az indítványozó szerint a Kúria határozata megsértette a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert jogértelmezésével olyan jogi helyzetet teremtett, amelyben a peres felek jogai és kötelezettségei nem voltak előre láthatók, a Kúria a jogokat és kötelezettségeket utólag módosította. Sérült továbbá a XV. cikk (1) és (2) bekezdése is, mert a Kúria döntése a csődeljárás hitelezőit megkülönböztette azzal, hogy döntése szerint a csődegyezség hatálya nem terjedt ki a dologi kötelezettekre.Indítvány. anonim.pdf.

Az indítványozó szerint a Kúria határozata megsértette a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert jogértelmezésével olyan jogi helyzetet teremtett, amelyben a peres felek jogai és kötelezettségei nem voltak előre láthatók, a Kúria a jogokat és kötelezettségeket utólag módosította. Sérült továbbá a XV. cikk (1) és (2) bekezdése is, mert a Kúria döntése a csődeljárás hitelezőit megkülönböztette azzal, hogy döntése szerint a csődegyezség hatálya nem terjedt ki a dologi kötelezettekre.Indítvány. anonim.pdf.

Az Alkotmánybíróság megállapította: jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról : IV/118/2016.)

A végzéshezCzine Ágnes párhuzamos indokolást csatolt.

Büntetőügy.

A Veszprémi Törvényszék 9.B.408/2013/175. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.75/2015/15. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Azindítványozót az elsőfokú bíróság emberölés büntettének kísérletében bűnösnek mondta ki és szabadságvesztére ítélte. A másodfokú bíróság a szabadságvesztést enyhítette, azonban az ítéletet egyebekben helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét, mivel mind a bíróság, mind a nyomozóhatóság jogellenes bizonyítási eszközöket használt fel, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv bizonyos oldalait az eljáró bíró nem írta alá, a tanúk kihallgatására vonatkozó szabályt az eljáró bíróság nem tartotta be.Indítvány:_anonimizált.pdf.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét, mivel mind a bíróság, mind a nyomozóhatóság jogellenes bizonyítási eszközöket használt fel, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv bizonyos oldalait az eljáró bíró nem írta alá, a tanúk kihallgatására vonatkozó szabályt az eljáró bíróság nem tartotta be.Indítvány:_anonimizált.pdf.

Az Alkotmánybíróság megállapította: jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/443/2016.)

Pótmagánvádló, –  vádindítvány benyújtására vonatkozó jogosultság.

A Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

A másodfokon eljárt bíróság az elsőfokú határozatot helyben hagyta és az indítványozó pótmagánvádló vádindítvány benyújtására vonatkozó jogosultságát megtagadta, arra hivatkozással, hogy a tárgyi bűncselekménynek nem sértettje, ezért pótmagánvádlóként fellépni nem jogosult.

Az indítványozó szerint a másodfokon eljárt bíróság támadott határozatában úgy foglalt állást, hogy a tárgyi bűncselekménynek (hamis tanúzás) nincs sértettje, ezért a hamis tanúzás pótmagánvádlói fellépést lehetővé tevő sértetti pozíciót nem alapoz meg,  az alkalmazott jogszabályok pótmagánvádas vádindítványa elfogadását és az eljárás lefolytatását nem zárták volna ki.

Az indítványozó állítja: a támadott bírói döntések sértik a jogorvoslathoz való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Indítvány.pdf.

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3346/2015.)

Közös költségtartozás megfizetése.

A Kúria Pfv.I.21.803/2015/2. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó – perbeli felperes – keresetet nyújtott be közös költség megfizetése iránt. Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezett, és kérte a közös költség és a perköltség megfizetésére kötelezni a perbeli alperest. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria  hivatalból elutasított, mivel álláspontja szerint a közös költség megfizetésére irányuló per nem ingatlan tulajdonjogára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkozik, az nem az ingatlanhoz kapcsolódik.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot, az emberhez méltó lakhatási körülményekre vonatkozó alaptörvényi rendelkezést, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. Indítvány: anonimizált.pdf.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot, az emberhez méltó lakhatási körülményekre vonatkozó alaptörvényi rendelkezést, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. Indítvány: anonimizált.pdf.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó alkotmányjogi panasza egyrészt nem felel meg az Abtv.-ben előírt formai és tartalmi követelményeknek, másrészt nem vet fel olyan bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely az alkotmányjogi panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolná. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában, valamint a 29. §-ában foglaltak, illetve az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján az indítványt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/346/2016.)

Minősített befolyás, törvényességi felügyeleti eljárás.

A Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó – perbeli felperes gazdasági társaság tagja, amely ellen törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a társaság egyes tagjai minősített befolyással rendelkeznek amelyet nem jelentettek be az illetékes cégbíróságon, így nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek.

Kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, azonban a Kúria a jogerős végzést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot, mivel az indítványozó a minősített befolyás megállapításának hiányában nem tudja érvényesíteni akaratát, valamint osztalékot az üzletrésze után nem kap, azt piaci értéken értékesíteni nem tudja.Indítvány: anonimizált.pdf.

Kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, azonban a Kúria a jogerős végzést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot, mivel az indítványozó a minősített befolyás megállapításának hiányában nem tudja érvényesíteni akaratát, valamint osztalékot az üzletrésze után nem kap, azt piaci értéken értékesíteni nem tudja.Indítvány: anonimizált.pdf.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány nem felel meg az Abtv. 27. §-ában foglalt azon feltételnek, hogy a bírói döntésnek Alaptörvényben biztosított jogot kell sértenie, jelen esetben az osztalékra, magasabb vételárra való igény azonban nem ilyen jog. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság indítványt – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/213/2016.)

Gyülekezési ügy.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó előadja: lakóháza közvetlen szomszédságában található magánház előtti közterületre rendezvényt szerveztek. A rendezvény bejelentésre került a rendőrségen, amely megtiltotta a megtartását. A bíróság a vonatkozó közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, ezzel a rendezvény megtarthatóvá vált, és meg is tartották.

Az indítványozó állítja: a rendezvény (demonstráció, tiltakozás, tüntetés) miatt fenyegetve érezte magát, a tüntetés ideje alatt “foglyul ejtették” a saját házában, nem merte azt elhagyni. Álláspontja szerint ellehetetlenítették az ingatlana használatát, ezzel megsértették a magánélet védelméhez való jogát.Sérült az Alaptörvény XXIV. cikk szerinti tisztességes ügyintézéshez való joga is, amikor a rendőrség nem megfelelően tisztázta a tényállást. Indítvány.pdf.

Az indítványozó állítja: a rendezvény (demonstráció, tiltakozás, tüntetés) miatt fenyegetve érezte magát, a tüntetés ideje alatt “foglyul ejtették” a saját házában, nem merte azt elhagyni. Álláspontja szerint ellehetetlenítették az ingatlana használatát, ezzel megsértették a magánélet védelméhez való jogát.Sérült az Alaptörvény XXIV. cikk szerinti tisztességes ügyintézéshez való joga is, amikor a rendőrség nem megfelelően tisztázta a tényállást. Indítvány.pdf.

 Az Alkotmánybíróság megállapította:  2016. szeptember 28-án, az indítványozó jogi képviselője útján az alkotmányjogi panasz visszavonásáról nyilatkozott. Az Abtv. 59. §-a értelmében az Alkotmánybíróság – az Ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés c) pontja szerint okafogyottá válik az indítvány különösen akkor, ha az indítványozó az indítványát visszavonta.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz eljárását megszüntette. (AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről: IV/3290/2015.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »