Alkotmánybíróság: elképesztő iram!

Alkotmánybíróság: elképesztő iram!

A héten is dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a böngészőknek is kavalkádot ígérő tárgyaltak serege.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái.

I. Rendőr képmásának nyilvánossága.

A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.  

Az indítványozó médiaszolgáltató állítja: a támadott másodfokú döntés sérti a szabad véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz fűződő alapjogait, figyelemmel a tárgyi rendőri intézkedésről készült képfelvétel indítványozó általi közzétételére.Álláspontja szerint a bíróság határozatában foglaltakkal ellentétben,  nem terhelte őt olyan kötelezettség, hogy az intézkedő rendőr hozzájárulását kérje a képmása közzétételéhez. Indítvány.pdf.
 

II. Rendőr képmásának nyilvánossága.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó hírportálján nyilvánosságra hozta egy közfeladatot ellátó rendőr képmását, aki polgári jogi pert indított a hírportál ellen.A bíróság az ítéletben megállapította, hogy a hírportál megsértette a rendőr képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a képgalériájában a hozzájárulása nélkül közölte a képmását tartalmazó fényképet.
Az indítványozó állítja: a Fővárosi Ítélőtábla alaptörvény-ellenes módon állapította meg a panaszos által elkövetett jogsértés tényét, mert a per tárgyává tett felvételen a rendőr önként vállalt hivatása gyakorlása közben, egy közérdeklődésre számot tartó demonstráció alatt látható, annak közzététele nem öncélú módon történt, a rendőrről a felvétel nem közvetít negatív benyomást, a felvételen több személy is látható, és véleménye szerint azonosításra alkalmatlan módon került megjelenítésre. 
Az indítványozó álláspontja szerint megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, és a IX. cikk (2) bekezdése szerinti sajtó szabadságát. Indítvány:_anonim.pdf.

Földbizottság állásfoglalása, képviselő-testület döntésének közlése.

A mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás benyújtására került sor, amelyet az illetékes képviselő-testület határozatával elbírált. A képviselő-testület határozatát a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtóval és a mezőgazdasági igazgatási szervvel közölték, míg az elővásárlásra jogosult felperes részére nem kézbesítették. 
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot sérti  az a rendelkezés, amely nem biztosítja a  jogos érdekét közvetlenül érintő döntés megismerésének lehetőségét. Indítvány.pdf.

I. Kisajátítás.

A  Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.182/2014/24. sorszámú közbenső ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.254/2015/10. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a kisajátítási cél jogellenességén alapuló, a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve a jogorvoslathoz való jog sérelmét panaszolja. Állítja: a bíróságok bizonyítási indítványait elutasították, döntéseiket nem minden tekintetben indokolták.

A nézete szerint a jogellenes kisajátítás révén sérült a tulajdonhoz való joga, valamint az Alaptörvény XV. cikke szerinti törvény előtti egyenlőséghez való joga is  a kisajátítással érintett és nem érintett tulajdonosok megkülönböztetése révén.  Indítvány:_anonim.pdf.

II. Kisajátítás.

A  Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.055/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozókat – perbeli felperesek – az általuk megvásárolt ingatlanhoz tartozó úttal kapcsolatosan a perbeli alperes határozatában kötelezte, hogy a magánút közforgalom elől történő elzárását szüntessék meg, mivel azt hatósági engedély nélkül, jogszerűtlenül zárták el. Az indítványozók a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a bíróság az érintett határozatokat hatályon kívül helyezte. A felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria viszont az ítéletet hatályon kívül helyezte és az indítványozók keresetét elutasította.
Az indítványozók szerint a Kúria ítélete sérti a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], a tulajdonhoz való jogot (XIII. cikk ) és a 28. cikkben foglaltakat.Indítvány:_anonimizált.pdf.
 

Közigazgatási határozat felülvizsgálata.

A  Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.085/2015/5. számú ítélete és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (2) bekezdése, 47. § 8. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó ingatlanát a Pest Megyei Kormányhivatal határozattal kártalanítás fejében kisajátította a MÁV vasútvonal építése miatt. Az indítványozó a határozattal szemben keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, a felülvizsgálati kérelem során eljáró Kúriai az ítélet hatályában fenntartotta. 
Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XIII. cikkének (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga, mert a kártalanítás összege olyan alacsony volt, hogy azt nem lehet teljesnek tekinteni, azonban tárgyalás hiányában ezt nem tudta bizonyítani. Szintén sérült az Alaptörvény XVIII. cikkének (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróság nem tartott külön tárgyalást az ügyében. Sérült továbbá a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elve, és az abból levezethető jogbiztonság elve. Indítvány.pdf.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái

Kártérítés.

A Kúria Pfv.VI.21.353/2014/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék előtt azért indított kártérítés iránt keresetet a perben alperesként részt vevő bank ellen, mert véleménye szerint az indítványozó által óvadékkal biztosított korlátolt felelősségű társaság és a hitelezők között a csődegyezség létrejött, így a bank jogellenesen hívta le az indítványozó által a banknál elhelyezett óvadék teljes összegét.

Az első fokon eljárt bíróság az indítványozó keresetét elutasította, azonban a Fővárosi Ítélőtábla döntését megváltoztatta, és kötelezte a bankot a kár megfizetésére. A Kúria az alperesi bank felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 
Az indítványozó szerint a Kúria határozata megsértette a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert jogértelmezésével olyan jogi helyzetet teremtett, amelyben a peres felek jogai és kötelezettségei nem voltak előre láthatók, a Kúria a jogokat és kötelezettségeket utólag módosította. Sérült továbbá a XV. cikk (1) és (2) bekezdése is, mert a Kúria döntése a csődeljárás hitelezőit megkülönböztette azzal, hogy döntése szerint a csődegyezség hatálya nem terjedt ki a dologi kötelezettekre.Indítvány. anonim.pdf.

Tisztességes eljáráshoz való jog sérelme a vádalku jogintézményével összefüggésben.

A Debreceni Ítélőtábla Bf.III.807/2014/62. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a mentelmi jogát az arra jogosult nem függesztette fel, így a mentelmi jogának felfüggesztése hiányában lefolytatott büntetőeljárás és a támadott határozatok sértik a bírói függetlenség alapelvét és Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.Az a körülmény, hogy Be. 192. § (1) bekezdésében foglalt nyomozati alku intézménye feletti bírói kontroll lehetősége nem biztosított, illetve az e körbe tartozó iratok nemzeti minősített adatot képeznek, sérti a védelemhez való jogot, a fegyverek egyenlőségének elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az a körülmény, hogy az eljárás során a hatóságok számos alkalommal megsértették a védői titkot, majd az így beszerzett bizonyítási eszközöket felhasználták, sérti a védelemhez való jogot, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésébe is ütközik.
Sérelmezi továbbá: az ügyben vádalkut kötött személy gyanúsítotti kihallgatása során meghatalmazott védője,  – az értesítések nem megfelelő volta miatt – több ízben távol maradt, majd a védői jogok korlátozásával beszerzett vallomásokat az eljárásban bizonyítási eszközként felhasználták. A nyomozati tanúkihallgatások során az ügyész nem, vagy nem megfelelően figyelmeztette a tanúkat, majd az így beszerzett bizonyítási eszközöket szintén felhasználták, továbbá az eljárt bíróságok a védelem által előterjesztett bizonyítási indítványok mindegyikét elutasították. A támadott határozatok ezért is sértik a fegyveregyenlőséget, mert a tisztességes eljáráshoz való jogot és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésébe ütköznek. Az indítványozó szerint a bírói minőség a terhére többször is értékelésre került a minősítés és a büntetéskiszabás során, ami sérti a kétszeres értékelés tilalmát és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésbe ütközik, figyelemmel az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésében foglaltakra.Indítvány.pdf.
 

Pénznyerő automaták igazgatási szolgáltatási díja, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

A Kúria Kfv.I.35.389/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – perbeli felperes – igazgatási szolgáltatási díj időarányos visszatérítésére vonatkozó kérelmet terjesztett elő a perbeli alperesnél. Kérelmét a perbeli alperesi hatóság – NAV – elutasította, mivel a visszautalás nem lehetséges, annak nincs jogszabályi alapja. A döntés ellen keresetet nyújtott be, amelyben kérte a határozat megváltoztatását. A keresetet a bíróság elutasította, amely ítélettel szemben felülvizsgálatai kérelmet terjesztett elő. A Kúria a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet sérti a Nemzeti Hitvallást, a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], az R) cikk (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakat, a T) cikk (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakat, tulajdonhoz való jogot [XIII. cikk (1) bekezdés], a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot [XXIV. cikk (1) bekezdés], a jogorvoslathoz való jogot [XXVIII. cikk (7) bekezdés] és a 28. cikkben foglaltakat.Indítvány:_anonimizált.pdf.
 

Pótmagánvádló vádindítvány benyújtására vonatkozó jogosultsága.

A Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A másodfokon eljárt bíróság az elsőfokú határozatot helyben hagyta és az indítványozó pótmagánvádló vádindítvány benyújtására vonatkozó jogosultságát megtagadta, arra hivatkozással, hogy a tárgyi bűncselekménynek nem sértettje, ezért pótmagánvádlóként fellépni nem jogosult.
Az indítványozó szerint a másodfokon eljárt bíróság támadott határozatában úgy foglalt állást, hogy a tárgyi bűncselekménynek (hamis tanúzás) nincs sértettje, ezért a hamis tanúzás pótmagánvádlói fellépést lehetővé tevő sértetti pozíciót nem alapoz meg,  az alkalmazott jogszabályok pótmagánvádas vádindítványa elfogadását és az eljárás lefolytatását nem zárták volna ki.
Az indítványozó állítja: a támadott bírói döntések sértik a jogorvoslathoz való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Indítvány.pdf.
 

Büntetőügy.

A Veszprémi Törvényszék 9.B.408/2013/175. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Bf.75/2015/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót az elsőfokú bíróság emberölés büntettének kísérletében bűnösnek mondta ki és szabadságvesztére ítélte. A másodfokú bíróság a szabadságvesztést enyhítette, azonban az ítéletet egyebekben helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét, mivel mind a bíróság, mind a nyomozóhatóság jogellenes bizonyítási eszközöket használt fel, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv bizonyos oldalait az eljáró bíró nem írta alá, a tanúk kihallgatására vonatkozó szabályt az eljáró bíróság nem tartotta be.Indítvány:_anonimizált.pdf.
 

Közös költségtartozás megfizetése.

A Kúria Pfv.I.21.803/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – perbeli felperes – keresetet nyújtott be közös költség megfizetése iránt. Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezett, és kérte a közös költség és a perköltség megfizetésére kötelezni a perbeli alperest. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria  hivatalból elutasított, mivel álláspontja szerint a közös költség megfizetésére irányuló per nem ingatlan tulajdonjogára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkozik, az nem az ingatlanhoz kapcsolódik.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot, az emberhez méltó lakhatási körülményekre vonatkozó alaptörvényi rendelkezést, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot.  Indítvány:_anonimizált.pdf.

Gyülekezési ügy.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: lakóháza közvetlen szomszédságában található magánház előtti közterületre rendezvényt szerveztek. A rendezvény bejelentésre került a rendőrségen, amely megtiltotta a megtartását. A bíróság a vonatkozó közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, ezzel a rendezvény megtarthatóvá vált, és meg is tartották.
Az indítványozó állítja: a rendezvény (demonstráció, tiltakozás, tüntetés) miatt fenyegetve érezte magát, a tüntetés ideje alatt “foglyul ejtették” a saját házában, nem merte azt elhagyni. Álláspontja szerint ellehetetlenítették az ingatlana használatát, ezzel megsértették a magánélet védelméhez való jogát. Sérült az Alaptörvény XXIV. cikk szerinti tisztességes ügyintézéshez való joga is, amikor a rendőrség nem megfelelően tisztázta a tényállást. Indítvány.pdf.

.Minősített befolyás, törvényességi felügyeleti eljárás.

A Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – perbeli felperes gazdasági társaság tagja, amely ellen törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a társaság egyes tagjai minősített befolyással rendelkeznek amelyet nem jelentettek be az illetékes cégbíróságon, így nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek.

Kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, azonban a Kúria a jogerős végzést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot, mivel az indítványozó a minősített befolyás megállapításának hiányában nem tudja érvényesíteni akaratát, valamint osztalékot az üzletrésze után nem kap, azt piaci értéken értékesíteni nem tudja. Indítvány: anonimizált.pdf.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »