Alkotmánybírák – pártok véleménye

Kósa: törvényes volt a választás

Törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés – a kormánypártok és az LMP támogatásával – megválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját.

Az MSZP szerint az alkotmánybíró-választás törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjainak száma – a szocialista delegált lemondása után – nem érte el a törvényileg előírt minimum létszámot.

Kósa Lajos erre azt mondta: a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.

Az egész “hajcihő” csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek – fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az MSZP-sek nem voltak hajlandók egy olyan alkotmánybíró-jelöltet sem megnevezni, akit támogatnának. A Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni – jegyezte meg.

A megválasztott alkotmánybírákat úgy jellemezte: kikezdhetetlen a szakmai előéletük, hibátlan a pedigréjük.

Szerinte a parlamenti ellenzék két részre bomlott: míg a “Molnár-Vona-Gyurcsány-tengely” mentén egy olyan csapat szerveződik, amely mindent megakadályoz, elutasít, addig az LMP-vel, bár “nem állt be a Fidesz mögé”, fontos kérdésben meg lehet állapodni.

Kósa Lajos a tájékoztatón kommentálta a kedden született megállapodást a minimálbér és a szakmunkás minimálbér emeléséről, valamint a munkáltatói járulékok csökkentéséről. Magyarország erősödik, és meg kell kezdeni a bérek érzékelhető felzárkóztatását az európai uniós átlaghoz – mondta, úgy fogalmazva, hogy soha nem látott mértékben nő a minimálbér, ami szolgálja a versenyképességet, és segít a gazdaságnak is a magyar munkaerő megtartásában. Négy év alatt többet emelkedik a minimálbér, mint a szocialista kormányok nyolc éve alatt – jegyezte meg.

A munkáltatói járulék csökkentését még a parlamentnek is meg kell szavaznia – jelezte -, ez decemberben fog megtörténni kivételes eljárásban.

Szerinte a bérrendezés nem terheli túl a gazdaság szereplőit, ki tudják majd gazdálkodni, ráadásul a minimálbér-emelés az egész versenyszféra bérszínvonalát emelni fogja.

A frakcióvezető kitért arra, hogy ha megvalósul ez a béremelés, akkor a nyugdíjakat is érezhetően tudják majd növelni. “Kétszer akkora nyugdíjemelést tudunk csinálni minimum, mint a korábbi időszakban” – mondta.

A parlamentben kedden megszavazott őszi adócsomagból egyebek mellett azt emelte ki, hogy a baromfihús mellett minden baromfiterméknek 5 százalék lesz az áfája.

A társasági nyereségadó tervezett csökkentéséről – amelyről még nem döntött a Ház – a politikus azt mondta, ennek igazi nyertesei nem a multinacionális cégek, hanem a magyar középvállalatok lesznek.

A keddi határozathozatalok közül kiemelte azt is, hogy kártalanítják a Honvéd Egészségpénztár tagjait, ami a Buda-Cash botrány miatt szükséges. A hozamot, a kamatot nem fizetik vissza, de a tőkét pótolják – ismertette a döntést, amely körülbelül 22 ezer embert érint.

A paramilitáris szervezetekkel kapcsolatos kérdésre Kósa Lajos arról beszélt, konkrét információk vannak arról, hogy az ilyen szervezetek némelyikével a Jobbiknak kapcsolata van. “Magam is tudok arról, hogy ilyen típusú szervezetnek megválasztott jobbikos képviselő az egyik vezetője” – jegyezte meg.

A sajtótájékoztatón megkérdezték Halász Jánost, a Fidesz-frakció szóvivőjét a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közös, a műtárgyhasznosításról szóló javaslatáról. Az indítványra azért van szükség – részletezte -, mert a második világháborúban és az azt követő diktatúrában sok család műkincsét elkobozták, és ezek később sokszor állami tulajdonként “felbukkantak” például kisvárosi múzeumokban. Az előterjesztés alapján ha egy adott család igazolni tudja, hogy egy műtárgy az övék, akkor vissza lehet nekik adni hasznosításra és vagyonkezelésre. Halász János szerint csak néhány ilyen esetet kezelne a törvénymódosítás.

KDNP: ismét teljessé vált a testület

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli az új alkotmánybírók megválasztását, amellyel teljessé vált a testület.

A kisebbik kormánypárt kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében sikernek értékelte, hogy az LMP részese volt az alkalmas személyek jelölésének.

Sajnálatukat fejezték ki ugyanakkor, a többi ellenzéki párt nem tudta félretenni “önző pártpolitikai szempontjait”, és ezzel veszélyeztette a jogállamiság fontos intézményének működését.

Az Országgyűlés kedden választotta meg az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját.  

Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re – amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.

Staudt: a Jobbik a jelölő eljárást utasította el

A Jobbik az alkotmánybírókat jelölő eljárás miatt nem vett részt a keddi szavazáson, a megválasztott tagokat azonban alkalmasnak tartja a feladatra – közölte Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus méltatlannak nevezte, hogy a Jobbikot “kirekesztették” abból, hogy formális keretek között elmondhassa véleményét. Szerinte nem korrekt, hogy csütörtök délután értesültek az egészről, s kedden már szavazás is volt.

Staudt Gábor közölte: az alkotmánybírókat személyükben alkalmasnak tartják a feladatra, azonban a jogásztársadalomban lettek volna olyanok is, akik a Jobbik értékrendjét meg tudták volna jeleníteni, róluk is lehetett volna egyeztetéseket folytatni.

A jobbikos politikus jó munkát kívánt a tagoknak és az elnöknek, s közölte: független és a törvényeknek alárendelt döntéseket vár tőlük.

Az MSZP továbbra is jogsértőnek tartja a választást

Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja a négy új alkotmánybíró megválasztását – közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője kedden Budapesten.

Tóth Bertalan az alkotmánybírák parlamenti választása idején tartott sajtótájékoztatóján kérdésre elmondta, a jelöltek megválasztása miatt nem lehet jogorvoslatot kérni, az Alkotmánybíróság (Ab) nem járhat el saját ügyében.

Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz – közölte.

Arra a kérdésre, hogy a fideszes Gulyás Gergely szerint egy tag lemondása nem befolyásolta a jelölőbizottság határozatképességét, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, a törvény egyértelmű, legalább kilencfős bizottságnak kell jelölnie az alkotmánybírókat. Tóth Bertalan azt mondta, a testület múlt hét pénteken nyolcfős volt, mivel ő előző nap lemondott tagságáról.

Ez nem a határozatképességet befolyásolta, hanem a jelölőbizottság törvényileg előírt minimum létszámát – hangsúlyozta.

Szerinte “az urizáló fideszes elit” a választással újabb szeget ver a jogállamiságba, most az az újdonság, hogy az LMP is közreműködik ebben.

A szocialista politikus az LMP érvelését vitatva azt mondta, ha nem egészítik ki a testületet és az Ab működésében zavarok lépnek fel, akkor akár ki lehetett volna kényszeríteni egy újabb törvényt egy nagyobb hatáskörű Ab-vel. Vagy azt, hogy konszenzussal válasszák meg az alkotmánybírókat a szakmai szervezetek észrevételeinek megfelelően – tette hozzá.

Tóth Bertalan kitért arra, hogy szerinte Kövér László házelnök hétfőn alaptörvény- és házszabályellenesen vonta meg tőle a szót, amikor jelezni akarta a jelölési folyamattal kapcsolatos problémákat.

Hozzátette: ezzel Kövér László megsértette a Ház méltóságát és a képviselői jogait, ezért az igazságügyi bizottsághoz fordult a jogsértés megállapítása érdekében.

Elmondta, a jogállamiságért az MSZP mindig küzdeni fog, de ugyanolyan fontosnak tartják a magyar emberek megélhetését.

Hozzátette: azt javasolják, legyen a minimálbér nettó százezer forint, csökkenjen a munkaadókat terhelő járulék, férfiak és nők között ne legyen bérkülönbség.

Közölte, azt is kezdeményezik, térjenek vissza a nyugdíjemelésnél a korábbi indexálási rendszerhez, annak alapján jövőre 3 százalékos emelés lehetne.    

Tóth Bertalan szorgalmazta az energiaárak csökkentését és azt, hogy folytatódjon az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »