Albérletek: előhúzzák a fideszes ötletet

Albérletek: előhúzzák a fideszes ötletet

Mivel tavasszal az ígéretek ellenére napirendre sem került, jövő kedden újra felvetik az érdekképviseletek az ingatlanok bérbeadásának átalányadózását – tudta meg lapunk. Az elképzelést Szatmáry Kristóf fideszes képviselő „dobta be”, aki már akkor a többi között azzal érvelt, a négyzetméter-alapú fix adóval jelentősen fehéríthető a bérbeadási piac.

Jövő kedden, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén ismét felvetik az érdekképviseletek azt a korábbi fideszes ötletet, hogy négyzetméter-alapú átalányadózást vezessenek be az ingatlanok bérbeadásánál – értesült a Magyar Nemzet.

Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa áprilisban nyilatkozott arról a Magyar Időknek, hogy egy olyan módosító javaslat kerülhet a kormány elé, amelyben teljesen átírnák a magán-, illetve a turisztikai célú ingatlan-bérbeadások piacát. A miniszteri biztos akkor azt mondta, a tervezet szerint az ingatlanjukat kiadóknak négyzetméterenként 1500 forintot kellene az adóhatóságnak befizetni évente, amivel minden, jelenleg a lakásbérbeadókra, illetve a turisztikai céllal ingatlant hasznosító magánszemélyekre, cégekre vonatkozó, egymástól eltérő szabályokat felülírnák, kiváltanák.

Vagyis nem csupán az Airbnb-piac szereplőit, hanem valamennyi, lakásbérbeadással foglalkozó ingatlantulajdonost érintett volna a javaslat, amelyet az adótörvény-változások részeként terjesztettek volna elő. Az akkori indoklás szerint ráadásul ezzel a lakásbérbeadás piacát jelentősen fehéríthették volna, hiszen a jelenlegi adózásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett sokkal többen legálisan adták volna bérbe az ingatlanjukat.

Nem bíznak benne

Csakhogy a javaslatból még előterjesztés sem lett, legalábbis erről szóló elképzelés már nem került tavasszal a VKF elé – mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az érdekképviseletek ugyan tárgyaltak volna egy ilyen elképzelésről, de az most már nehezen elképzelhető, hogy ebből jövőre bármi is megvalósuljon, hiszen ehhez a már elfogadott adótörvényt és a költségvetést is át kellene írni. Ez ugyanis nemcsak kisebb módosítást, hanem rendszerszintű változtatást hozna, és ha megvalósul, a kieső járulékokat valahonnan pótolni kell – tette hozzá Kordás László. Kerestük az ügyben tegnap Szatmáry Kristóf fideszes képviselőt is, hogy megtudjuk, végleg letett-e a tavasszal beharangozott elképzelésről, de lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.

A cél az átalányadózást előíró szabállyal az lett volna, hogy egységessé és nyomon követhetővé váljon a turisztikai és a magáncélú lakáskiadókra vonatkozó adózás. Jelenleg ugyanis az albérlet kiadása esetén az szja 15 százalékos mértékét kell megfizetni, illetve egymillió forintot meghaladó éves jövedelem esetén még 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Ilyenkor az ingatlantulajdonos vagy tételesen elszámol, azaz a bevételeiből kivonja a kiadásait, és ezután adózik, vagy nincs tételes elszámolás. Ez utóbbi esetben az állam vélelmezi azt, hogy a tevékenységgel 10 százalék költsége volt az illetőnek. Azaz ha valakinek volt 900 ezer forint éves bevétele, akkor annak 90 százaléka, 810 ezer forint után kell 15 százalékos adót fizetni. Ilyenkor tehát az adó 121 500 forint.

Jelentős könnyítés lenne

A tervezett, ám végül napirendre sem került elképzelés esetén jóval kevesebb lett volna az adófizetési kötelezettség. Budapesten – illetve országosan is – jelentős különbségek vannak az albérletárakban. A fővárosban egy 40 négyzetméteres ingatlant átlagosan 90 ezer forint körüli összegért lehet kiadni. Ilyenkor az éves adó 145 800 forint. Az átalányadóval ez 60 000 forint lett volna. Ugyanez 50 négyzetméteres fővárosi lakásnál és 110 ezer forintos átlagos havi bérleti díjnál a jelenlegi 344 520 helyett 75 000 forint éves adót hozott volna, 60 négyzetméternél és 130 ezer forintos havi bérleti díjnál pedig még tovább nő a különbség, ott a két összeg 407 160, illetve 90 000 forint lenne.

A korábbi tervek között az szerepelt, hogy az egységes adó az önkormányzatoknak fizetett adófajtákat is kiváltotta volna. – Az egyszerűbb rendszerben az adó mértéke azért lesz viszonylag alacsony, hogy egyáltalán vonzóvá tegye a jogkövető magatartást a piaci szereplők számára, akiknek nagyobb része, legalább 50 százaléka manapság feketén űzi tevékenységét – érvelt tavasszal a miniszteri biztos.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »