Akár meg is duplázódhat a régió és Kína közötti kereskedelem

Magyarország számára is komoly gazdasági hajtóerőt jelenthet, ha a korábban meghatározott céloknak megfelelően 2012 és 2020 között 52 milliárdról 100 milliárd dollárra emelkedik a közép-kelet-európai régió és Kína közötti kereskedelem volumene. A növekedés lehetőségét jelzi, hogy Magyarország kivitelében tavaly 2 százalékot ért el a Kínába irányuló export, míg az ország importrészaránya is csupán 5 százalékot tett ki – hangzott el az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martens Centre for European Studies, a Távol-Kelet jövőjéről rendezett szakmai konferenciáján.

2017.04.21. Csou Hszin-csien, a kínai nagykövetség kereskedelmi attaséja, Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Kínából Budapestre érkező első áruszállító vonat mellett Budapesten, a Mahart Container Centerében. Fotó: Móricz-Sabján Simon

Magyarország lesz a házigazdája idén novemberben a kínai és közép-kelet-európai vezetők csúcstalálkozójának, amelynek célja egy nagyobb összhang kialakítása a régió Kína-politikájában. 

A kínai természetesen a legrobosztusabb ázsiai gazdaság, azonban tekintve, hogy Kína, Japán és Dél-Korea erősen összefüggő beszállítói hálózatot képeznek, így átfogó módon kell vizsgálnunk Kelet-Ázsia jelentette gazdasági lehetőségeket

– tette hozzá Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont Ázsiai és Afrikai kapcsolatokért felelős iroda vezetője.

A kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés kapcsán egyelőre a tervezettnél lassabban halad az európai országok saját érdekeinek védelme, illetve a bővülő kereskedelmi kapcsolatok és befektetések pozitív hatása közötti egyensúly megteremtése. Az EU számára elsődleges fontosságú, hogy a kezdeményezésben való részvétel ne ássa alá sem az európai integráció, sem pedig az egyes tagállamok érdekeit.

Az Unió célja, hogy a folyamat a kölcsönösség elvén alapuljon, a kapcsolódó projektek és fejlesztéseket pedig átláthatóság, innováció, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjainak való megfelelés jellemezze, kiegészítve az Európában már meglévő struktúrákat. A Hszi Csin-ping kínai elnök által a „békéhez vezető útként” aposztrofált komplex program célja az eurázsiai kontinens kereskedelmének ösztönzése, jobb konnektivitásának megteremtése, amelyhez befektetések és infrastruktúrafejlesztések kapcsolódnak, ezek pedig végső soron hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság elősegítéséhez is.

Az unió ennek értelmében várhatóan alaposabb átvilágítási folyamatok bevezetését szorgalmazza majd a Kínából érkező befektetésekkel szemben, a másik oldalon azonban Európának hozzá kell szoknia egy olyan világrendhez, amelyben Kína egyre fontosabb szerephez jut.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »