Akár bonthatnak is a Palotanegyedben

Akár bonthatnak is a Palotanegyedben

Az állam kiköltözteti a MÁV Szimfonikusokat belvárosi központjából, a Múzeum utca 11.-ből. Bár a palota egységes tömb, csak az egyik fele áll műemléki védettség alatt, így elvben az sem kizárt, hogy az új tulajdonos az épület egyik részét lebontatja. Az elmúlt években ugyanakkor készült már terv az épület részben kulturális célú hasznosításáról.

Két évvel ezelőtt a MÁV több ezer ingatlanjáról – köztük számos palotáról, üdülőről – mondott le az állam javára, mondván, az ingatlanok fenntartása igen nagy anyagi terhet ró a vasúttársaságra. Így került a magyar főváros frekventált részén, a józsefvárosi Palotanegyedben, a Múzeum utca 11. alatt álló Károlyi-palota is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. birtokába 2014 februárjában. Hatvanöt éve itt található a MÁV Szimfonikus Zenekar székháza és próbaterme, amely koncerteknek is a helyszíne, az épületet (több más ingatlannal együtt) a Károlyi grófi családtól 1949 augusztusában kobozta el a magyar állam.

Bár a parlament idei tavaszi ülésszaka korán zárult, a kormány még az utolsó napokban is hozott számos határozatot. Egyikét, az 1287/2016-os számú kormányhatározatot, amely a június 8-i Magyar Közlönyben látott napvilágot, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyar Ortodox Exarchátus nyilván nagy örömmel olvasta: ebben az áll, hogy az egyház vagyonkezelésébe, majd a tulajdonába kerül a Múzeum utcai palota, hogy közfeladatot lásson el. A nemzeti fejlesztési miniszternek pedig 2017. március végéig kell gondoskodnia az ingatlan jelenlegi használóinak kiköltöztetéséről. Jelenleg hat bérlője van az épületnek, egyike a MÁV Szimfonikus Zenekar.

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik sajátossága, hogy a zenekar igazgatója, Lendvai György az Origo újságírójától értesülhetett arról, hogy költözniük kell, míg az igazgató ezek után közölhette a hírt a zenekart működtető alapítvány alapítójával, a MÁV-val. A hírportál megírta: a 2200 négyzetméteres alapterületű, kétemeletes palotát az MNV Zrt. mindössze 290 millió forintos értéken vette át a MÁV-tól – miközben a kormányhatározatban az áll, hogy az exarchátus az épületet ingyen kaphatja meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a kérdésre, hogy milyen közfeladatot fog ellátni az egyház az épületben, azzal a nyegle válasszal szolgált: majd kiderül, ha a felek aláírták a szerződést. Az Emminek a közfeladat-ellátás megkötésére 2017. március végéig adott határidőt a kormány. A hírportálnak a vagyonkezelő azt is fontosnak tartotta megjegyezni: a Lotz Károly freskójával is díszített épület felújítási költségeit nem az állam fogja állni. S ennek a mondatnak lehet jelentősége.

A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból ugyanis úgy tudja: volt esély arra, hogy magánbefektető bevonásával az állam áldozzon is valamit az épület felújítására. A Károlyi család ugyanis – miután az állam tulajdonába került az épület – kezdeményezte, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, egy nonprofit és egy forprofit vállalkozás miként tudna egy tető alatt működni a palotában. Azaz: hogyan lehetne egy olyan kulturális központot működtetni az épületben, amelynek fenntartását egy jövedelmező vállalkozás segíti. Ennek alapján részletes, európai színvonalú terv készült az épület felújításáról, amely a korszerűsített koncertterem mellett az épület egy részében – a műemléki sajátosságok megőrzésével – egy hotelnek adott volna helyet. Ebben partner lett volna egy nagy, Budapesten is jelen lévő szállodalánc is. A terv megjárta a Miniszterelnökséget, ahol elvi támogatást kapott, de az MNV Zrt. előtt sem volt ismeretlen.

A Skalnitzky Antal és Pucher József tervei alapján, 1869–71-ben épült, eklektikus stílusú palota furcsamód két helyrajzi számra van bejegyezve a földhivatalnál – az épület egyik része műemléki védelem alatt áll, a másik nem. Elvben az sem kizárt, hogy az új tulajdonos az épület egyik részét lebontatja. Bár a Magyar Ortodox Exarchátus nem nyilatkozik, meg nem erősített hírek szerint van szándéka a bontásra: állítólag szemináriumot létesítene az épület műemlékileg védett részében, míg a jogszabályok alapján a lebontatható épületrész helyén templomot építtetne. (Annyi bizonyos: miután a Konstantinápoly fennhatóságát elismerő Magyarországi Orthodox Exarchátus szervezetileg is elkülönült a Moszkvához hű Magyar Ortodox Egyházmegyétől, perre mentek a Petőfi téri ortodox templomért, amelyben az exarchátus vesztett, s Budapesten jelenleg csupán egy kápolnája van.) Az exarchátusnak a 2011-es népszámlálási adatok szerint 1700 híve van hazánkban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »