Akadozik az EU-s pénzlehívás

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint miközben az előző, 2007–2013-as európai uniós fejlesztési ciklus terheként továbbra is részben vagy egészben felfüggesztés alatt áll tíz magyar operatív program, addig a 2014–2020-as időszakban eddig a magyar büdzsé terhére kellett kifizetni a győzteseket.

A 2014–2020-as európai uniós támogatási ciklus során eddig csak előleget fizetett az Európai Bizottság hazánknak, a fejlesztések során keletkező számlákat még nem ellentételezett Brüsszel – derült ki a Miniszterelnökség tájékoztatásából. Ez azt jelenti, hogy tényleges forráslehívás még mindig nem történt a Magyarország rendelkezésére álló több mint 34 milliárd eurónyi keretből, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelenthet hazánknak. A győztes pályázókat így eddig a központi költségvetés kockázatára és terhére fizette ki a kabinet: a legfrissebb adatok alapján a vidékfejlesztési programmal együtt július 25-ig az államkasszából 387 milliárd forint kifizetése történt meg. Ez akkor válhat majd uniós pénzzé, ha az EU rendben találja a beruházásokat, és utólag ellentételezi a támogatási szerződésben megszabott összeghatárig a kiadásokat. Erre legkésőbb 2022-ig kerülhet sor, a fejlesztési időszak ugyanis hét plusz két évre nyúlik.

Lapunk érdeklődésére a Lázár János által vezetett tárca közölte: a kezdeti előfinanszírozás és az éves előlegek már folyósított összegei 321 milliárd forintot tesznek ki, az időközi költségnyilatkozat utalása azonban még várat magára. A kancellária azt is elárulta, hogy 2014–2020-as pályázati pénzekhez kötődő számlákat csak és kizárólag az ifjúsági garanciaprogram kapcsán küldtek ki ellentételezésre az uniós intézménynek. Ezt még májusban nyújtotta be a kormány, 2,8 milliárd forintos tételről van szó, a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programhoz kapcsolódó felhívás pénzügyi elszámolásában azonban nem született még döntés. Amikor korábban faggattuk a Miniszterelnökséget a brüsszeli testülettel történő meglehetősen körülményes és legkevésbé sem hatékony együttműködésről, azt a választ kaptuk, hogy várakozásaik szerint az év második felétől több száz milliárd forintos nagyságrendben indulhat meg a forráslehívás.

Megtudtuk azt is, hogy van még bőven vitás ügy Brüsszellel. A Miniszterelnökség arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 2007–2013-as uniós ciklus 15 magyarországi operatív programja közül 10 jelenleg is fel van függesztve részben vagy egészben. Ezek a közlekedési (Közop) és a regionális programot (Rop) érintő aszfaltügy; a környezet és energia (Keop) területéhez tartozó közvilágítás; a társadalmi infrastruktúrán (Tiop) belül az első szintű irányítás és kiválasztási eljárás; illetve a már említett Ropnál a túlárazás. A felfüggesztéssel érintett összeg a Közopnál 985 millió euró, a Tiopnál 545, a Keopnál 206, a Ropnál pedig hárommillió euró. Ez összesen 1739 millió euró, azaz 558,94 milliárd forint. A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy ezekben a számokban a benyújtott és benyújtás előtti tételek is benne vannak, és fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottság a keret öt százalékát zárásig visszatartja – ez a kapott adatok alapján mintegy 27,9 milliárd forint. A kancellária a Közop, a Támop, a Tiop és a Rop esetében vár utalást projektzárás előtt.

Komoly teher ez tehát az előző, 2007–2013-as ciklusból, a jelenlegit, a 2014–2020-as tekintve pedig jelenleg minimális esély mutatkozik a Lázár-féle 2048 milliárd forintos kifizetési ígéret teljesítésére. A tárcavezető azt mondta, év végéig ennyi pénzt mindenképp eljuttat a kormány a győztes pályázókhoz. Ebből a tortából a gazdaságfejlesztés hasítaná ki a legnagyobb szeletet 586 milliárd forinttal, utána következne csak a vidékfejlesztés (288) és a közlekedés (280) területe. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elképzelése szerint 276 milliárd forintot kapnának decemberig a regionális fejlesztések, 276-ot a környezet és energetika, 219 milliárd jutna humánfejlesztésre, 67 közigazgatásra, 62 a központi régióra, hárommilliárd forint pedig halászatra. Ambiciózus elképzelések, csakhogy a valóság azt mutatja, korántsem zökkenőmentes a pénzlehívás. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a magyar félnek a fejlesztési irányokat konkretizáló operatív programokat túl hosszú időbe telt olyan formába öntenie, hogy azokat az Európai Bizottság is el tudja fogadni, másrészt a tavalyi év a 2007–2013-as időszak lezárása jegyében telt. A Brüsszel–Budapest viták annyira megterhelték a fejlesztéspolitikai rendszert, hogy a jelek szerint nem maradt elegendő hazai energia a 2014–2020-as költségvetési ciklus hatékony elindítására. A Miniszterelnökség várakozásai szerint az év második felétől azonban több száz milliárd forintos nagyságrendben indulhatnak a forráslehívások.

A hatékony forráslehívás akadálya lehet az is, hogy túl kevés a pályázatértékelő szakember. Az LMP szerint legalábbis ez lehet az egyik oka, hogy egyes esetekben több hónapig tart az elbírálás, így az értékelés jelenlegi üteme mellett nem biztosított a 2020-ig rendelkezésre álló uniós források lehívása.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »