Ajánló egy blogkönyvhöz

Blog… ez egy műfaj, vagy mi. Amolyan igazi 21. századi semmi. Üresség. Pillanat. Az eszköz, amelynek segedelmével mindenki, a klasszikus ortegai “tömegember” elhiheti magáról, hogy felmászott a Parnasszusra, és parolázott az örökkévalósággal.

Mi értelme van ezt a műfajt beemelni a komoly dolgok közé, a Gutemberg-galaxisba, még akkor is, ha az már kihúnyóban van, mint egy elöregedett csillag?

Talán csak egy értelmes, értelmezhető válasz adható erre a kérdésre, és ezt a választ az elmúlt század egyik legjobb francia történésze, Jacques Le Goff, s a másik, Georges Duby tartogatják számunkra.

Ők a mentalitástörténet atyjai.

S hogy az mi?

Le Goff a hetvenes években, egy, a Világosság című folyóiratban is megjelent cikkében így írt erről:

„A mindennapi, a gépiesen beidegződött cselekedetekről ad képet, azt kutatja, ami személytelen az egyén tudatában, ami közös Caesar és a legutolsó légionárius, Szent Lajos és a legszegényebb paraszt, Kolumbusz Kristóf és akármelyik matróza gondolkodásában”

Igen, erről van szó, ez a válasz.

Hogy száz, kétszáz év múlva -ha lesz még emberi vagy emberinek nevezhető civilizáció egyáltalán- miből fogja az akkori kor embere jobban, teljesebben megérteni ezt a mi korunkat? A hivatalos történetírás anyagaiból, vagy a mentalitástörténet tanítását követve például a blogokból?

Azt hiszem, igen, inkább a blogokból. A “közösségi médiából”. Abban lapul a kor lelke. Ami, lássuk be, elég rettenetes. És azt is lássuk be, az elkövetkezendő kataklizmát a digitális világ nem fogja túlélni.

Ahogy a Muszeion, a “Múzsák Csarnoka”, vagyis az Alexandriai könyvtár sem élte túl saját korának kataklizmáját, az iszlám hódítást (ah! Míly’ beszédes párhuzam!), mikor is I. Omár kalifa így szólt: „Ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek” – s ezt követően parancsot adott a könyvtár felgyújtására.

Így pusztult el négyszázezer ókori tekercs – majd’ az egész antik világ emlékezete.

S így fog elpusztulni a közelgő kataklizmában (egy újabb kalifa?) e furcsa, bveteg, reflektált, semmirevaló kor digitális hagyatéka.

Az Alexandriai könyvtár utolsó ismert könyvtárosa Theon volt.

Hadd legyek hát Theon.

Hadd mentsem át a Gutenberg-galaxisba legalább a magam blog-lelkét…


Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »