Ha kell még bizonyíték arra, hogy miként támogatják közvetve-közvetlenül a külföldről támogatott NGO-k az újkori népvándorlást, akkor az Ahmed H. esete.
Terror. A Wikipédia szerint az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek célja a félelemkeltés révén, meghatározott politikai, ideológiai, vallási célok kikényszerítése. Pont ezt láttuk 2015. szeptember 16-án Röszkén is, amikor a képek tanúsága szerint Ahmed H. megafonnal a kezében tüzelte a műszaki határzárra törő, illegális határátlépésre készülő migránsok százait.
Az újkori népvándorlás (első hulláma) 2015-ben tetőzött, amikor Merkel német kancellár augusztus 25-én kimondott “Minden szírt befogadunk!” üzenete futótűzként terjedt az arab közösségi oldalakon. A gigantikus szívóhatásra, ha lehet, még többen keltek útra és követeltek maguknak bebocsátást álmaik földjére, Európába. Az ő útjukat zárta el a magyar határkerítés.
Nem lehet elégszer ismételni, hogy Magyarország – a józan önvédelmi reflexen túl – a határkerítéssel a hatályos uniós és schengeni jogrend betartását akarta kikényszeríteni, hogy a migránsok a rendes határátkelőkön lépjenek be, és ott adják be menedékkérelmüket. A külső határok védelmével lehet ugyanis belül a szabad mozgást biztosítani.
Továbbra is azt gondolom, hogy Berlin és Brüsszel egy olyan „ahaélményre” vár, ami rádöbbenti az európaiakat a föderális Európa szükségszerűségére. Ha az euróválság nem hozta el ezt az “élményt”, akkor majd a migránsválság — gondolhatták. A gondolatot általában tett is követi, gyakran deus ex machina, akár provokációk formájában, amelyek feladata a lefagyott események kilendítése a holtpontról.
Ilyen “véletlen” volt 2015. augusztus legvégén a német közszolgálati ARD bécsi stúdiójára hivatkozva az a Twitter-üzenet, miszerint Berlin különvonatokat küld a Keleti pályaudvar előtt feltorlódott migránsokért szírekért. A hír futótűzként terjedt, hiába cáfolta a német külügy még aznap.
Budapest a visegrádi országok támogatásával már a 2016. márciusi német-török migránsegyezmény megkötése előtt néhány nappal elérte a nyugat-balkáni útvonal lezárását. Közvetlenül előtte, március idusán Idomeniben “egészen véletlenül” egy röplap bukkant fel, amely a lezárt görög-macedón zöldhatár egyik kiszáradt folyómedrét ajánlotta az illegális határátlépést fontolgató migránsoknak. A folyó éppen áradt, így az újságírók, “aktivisták” és fényképészek tucatjai szeme láttára három ember fulladt a vízbe.
Ezek, és más provokációk nem jártak sikerrel, Európa népei és legtöbb kormánya továbbra sem kér nagyszámú idegen népesség kötelező betelepítéséből. A provokáció és terrorral való fenyegetés mellett azonban van egy politikai-jogi szál is.
Az Amnesty International már 2015 október elején azt követelte, hogy Brüsszel a betelepítési kvóta következetes ellenzése miatt éljen Magyarország ellen a Lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás adta lehetőséggel.
A röszkei attak miatt letartóztatott 11 erőszaktevő mellett volt tüntetés Szegeden és Budapesten is, igaz a legtöbb plakát angolul volt, így a kevés számú résztvevő valószínűleg a külföldi megrendelőknek és médiának játszott.
Ezek a szálak “fura” mód Soros György alapítványainál és az azok által kiosztott támogatásoknál érnek össze. Annál a Sorosnál, aki 2016. június 30-án azt javasolta Brüsszelben, hogy az EU évente engedjen be legalább 300-500 ezer migránst, és letelepítésükre vegyen fel évi 30 milliárd euró hitelt. Az EP szintén “fura” mód pont akkor kéri a 7. cikkely szerinti eljárás elindítását Magyarország ellen, miután Sorost puszival-öleléssel fogadták Brüsszelben. Az pedig biztosan csak összeesküvés-elmélet, hogy az EP hazánkat elítélő határozatában nyíltan akarnak nyomást gyakorolni a független magyar bíróságra, és védik Ahmed H.-t.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
