Advent (ádvent, úrjövet, az Úr eljövetele)

Advent (ádvent, úrjövet, az Úr eljövetele)

A latin eredetű adventus szó megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a karácsonyra való lelki felkészülés, a reménykedés négy hetes szent ideje az advent. Régen az ünnep kezdetén éjféli harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. században gyökerezik. Ekkor még az emberek böjtöléssel készítették fel magukat az ünnepre ebben a négy hétben, s nem tartottak esküvőket és mulatságokat.

Katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával

Illusztráció: wikipedia

Advent kezdete a Karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görög-katolikusoknál a hatodik vasárnaptól) számított időszak. Advent az idén november 27-én, vasárnap kezdődik. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent december 24-én ér véget. 

Az adventi koszorú

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila – az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle. 

Az elvilágiasodott szokások szerint azonban, ma már sokfelé különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte bármilyen színű lehet. A gyertyákat karácsonyig vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég a karácsonyt megelőző utolsó vasárnapon.

Minden gyertya, ha a koszorún lévő gyertyák nem a katolikus vallás szerinti színűek, akkor is szimbolizálnak egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. szeretet, 4. öröm. 

Az Advent és a karácsony az égve magára hagyott gyertyák miatt nagyon tűzveszélyes időszak. Erre ezért külön is felhívjuk a figyelmet… A karácsony és az azt megelőző időszak ne a tragédiáról szóljon, hanem a várakozásról és a szeretetről. És főként ne az erőn felüli bevásárlásról, mert annak bizony később komoly böjtje lehet!

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. E napnak a liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon külön hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás. Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett gregorián énekek.

A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak. Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Pilinszky János költő adventi gondolata

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulni vágyakozni azután, ami a miénk”. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől még semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a mienk. (…)

Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár. Áldott adventi várakozást a  Harmatozzatok Égi magasok kezdetű katolikus szenténekkel:

 

Békéscsaba, 2016. november 25.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Tóth Zoltán


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »