Adunk ötmillió eurót Afganisztán korrupt vezetői kezébe

Afganisztán megsegítésére 5 millió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) értékű kötött, hosszú lejáratú, alacsony kamatozású, kedvezményes hitelkeretet hoz létre Magyarország – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Afganisztán megsegítésére rendezett nemzetközi adományozó értekezlet szünetében Brüsszelben, a magyar sajtó képviselőinek nyilatkozva szerdán.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig is jelentős hozzájárulásokat tett az afganisztáni helyzet javításáért, de a kormány úgy döntött, hogy a kiváltó okok kezelése érdekében újabb vállalásokat tesz.

A szerdán ismertetett segély-hitelkeretből az afganisztáni infrastruktúra, a gazdasági technológia fejlesztésére és az intézményfejlesztésre lehet összegeket felhasználni – tájékoztatott a miniszter.

A hitel felvételét a magyar kormány feltételekhez köti. Ezek között szerepel, hogy magyar vállalatok bevonásával kell létrehozni a fejlesztési programokat, valamint az afgánoknak meg kell felelniük azoknak a nemzetközi és az Európai Unióval kötött megállapodásaiknak, amelyek a migráció féken tartására vonatkoznak – mondta Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy jelenleg 101 magyar katona szolgál Afganisztánban, és Magyarország nemrégiben 2020-ig meghosszabbította az afganisztáni helyzet rendezése melletti elköteleződését azzal, hogy évente 500 ezer euróval (mintegy 150 millió forint) támogatja az afgán nemzeti, biztonsági és védelmi erők képzését és működését.

Mindez bizonyíték arra, hogy Magyarország a migráció kapcsán nem csak beszél annak rendezéséről, hanem cselekszik is és kiemelten kezeli az azt kiváltó okokat – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó elmondta, hogy a migrációs válság egyik forrása Afganisztán, ahonnan a második legtöbb bevándorló érkezett 2015-ben Európába. Az ország helyzetének javítása érdekében az intézkedéshozatal folyamán azt is figyelembe kell venni, hogy milliószámra élnek belső menekültek az országban, a szomszédos Pakisztánban 3 millió, Iránban 2,5 millió afgán menekült él. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy Afganisztánból indul útnak a legtöbb kísérő nélküli kiskorú is – tette hozzá.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a számok Magyarország esetében is ezt mutatják, Magyarországra tavaly ugyancsak Afganisztánból érkezett a második legtöbb, mégpedig 46670 menedékkérő. Idén eddig 10097 afgán nyújtott be menedékkérelmet.

Megjegyezte, a nemzetközi segítség és a helyi kormányzati erőfeszítések ellenére a háború sújtotta ország humanitárius helyzete egyre romlik. Ezért fennáll a reális veszélye annak, hogy további migrációs hullám indulhat Afganisztánból.

Ennek megelőzése érdekében a nemzetközi hozzájárulás fokozásáról született döntés az afganisztáni béke és stabilitás megteremtése érdekében.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a konferencián tagországi hozzájárulások által 4 milliárd euró (1 euró mintegy 310 forint) felajánlás jött össze, amelyek az afgán intézmény- és gazdaságfejlesztés, valamint a finanszírozási helyzet javítását célozzák.

A résztvevő politikusok között széles egyetértés mutatkozott, hogy Afganisztánnak sokkal hatékonyabbnak kellene lennie a migráció megelőzése, a visszaküldés, illetve a visszafogadás teljesítése területén, valamint végre kell hajtania azokat a reformokat, amelyek bevezetése nyomán egyre kevesebb ember akarja majd elhagyni az országot – tette hozzá a miniszter.

Kétnapos brüsszeli EU-Afganisztán konferencián az uniós tagországok külügyminisztereinek és szakdiplomatái mellett részt vett John Kerry amerikai külügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Asraf Gáni afgán elnök, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a közép-ázsiai, balkáni és kaukázusi országok külügyminisztereivel folytatott megbeszélései alkalmával a térség és Magyarország közötti együttműködés erősítéséről tárgyalt.

Megemlítette, hogy Üzbegisztán és Tádzsikisztán esetében a vízügyi és vízgazdálkodási együttműködésről, valamint a magyar mezőgazdasági technológia-exportjáról mint a Magyarország és a két közép-ázsiai ország együttműködésének legfontosabb elemeiről esett szó.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Albánia esetében küszöbön áll az Európai Bizottság javaslata a balkáni ország uniós csatlakozási tárgyalásainak vonatkozásában, amellyel kapcsolatban Magyarországnak az az álláspontja, hogy minél előbb elkezdődő, gyors tárgyalásokra van szükség. Valamint arról számolt be, hogy jövő év tavaszától közvetlen légi összeköttetés lesz Budapest és Tirana között.

A bolgár külügyminiszterrel Krisztalina Georgieva költségvetésért és humánerőforrásokért felelős uniós biztos ENSZ-főtitkári jelölésével kapcsolatban egyetértés mutatkozott abban, hogy mindenképpen kelet-európai jelöltnek kell nyernie a fontos nemzetközi posztot – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »