Adottak a feltételek, Merkel újra sikeres kancellár lehet

Adottak a feltételek, Merkel újra sikeres kancellár lehet

Senkit nem lepett meg, hogy Angela Merkel a múlt hét végén bejelentette igényét a kancellárjelöltségre, mivel jelenleg hozzá képest senki nem vehető komolyan a posztra. A CDU új programjában meglepő gazdaságpolitikai hasonlóságok fedezhetők fel a magyar intézkedésekkel, és egyszer még jól fognak jönni Amerikának vagy Németországnak Donald Trump német gyökerei. A német csúcspolitikus jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nézőpont Intézet szerdán, ahol Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója és Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum leendő igazgatója, volt berlini nagykövet mérlegelte a jövő év szeptemberében esedékes német szövetségi választások esélyeit.

Eleinte volt egy olyan elméleti konstrukció, hogy a CDU-nak és bajor testvérpártjának, a CSU-nak a szavazatok maximalizálásához külön kellene nekivágnia a választásoknak, de ezt viszonylag hamar elvetették, mert a CSU továbbra sem képes bázist építeni Bajorországon kívül – vélekedett Kálnoky, aki szerint masszív a CDU támogatottsága, de mivel a meglepetések korát éljük, a választótábor úgy is gondolkodhat, hogy mi másért lenne a demokrácia, mint a változásért. Ebben az értelemben még az SPD-s Martin Schulz is esélyes lehetne, aki talán még egyes konzervatívok szemében is a „jó európaiság” megtestesítője.

Attól meg nem kell tartani – mutatott rá Prőhle Gergely –, hogy Németországban hasonló polarizáció megy végbe, mint Ausztriában, mert a populizmusra való hajlandóság egy friss felmérés nyomán csak 25 százalékos, nem is mozog egy Norbert Hoferhez hasonlítható személyiség a politikai palettán. Ezt Prőhle a német és az osztrák néplélek közötti különbséggel magyarázta. Mint rámutatott, nagyfokú korlátozottságra vall ugyanakkor az AfD (Alternatíva Németországért) „leszélsőségesezése”, mert sok konszolidált személy ül a pártban, és a CSU programja sok tekintetben jobbra áll az AfD-étől.

Okafogyott Merkel-bashing

Prőhle itt tért ki a magyar újságírók „bornírt módon elharapódzott”, szűnni nem akaró, de mára értelmét vesztett Merkel-kritikájára, nevesül arra, hogy már rég nem az a fajta menekültpolitikája van Németországnak, mint tavaly ősszel, vagyis a korlátlan befogadáson alapuló menekültpolitikája jócskán szigorodott. Ezt a fordulatot Kálnoky röviden úgy írta le, a német bevándorlási szabályok már majdnem felérnek az ausztráliai szigorral. A Merkel-utálat viszont velünk maradt, de jó lenne észben tartani, hogy például az egész kelet-közép-európai térség gazdasága Németországtól függ, Németország teremtette meg, és Prőhle szerint ebben az összefüggésben érdemes a kormánynak azt a szlogenjét is értelmezni, hogy Közép-Európa lesz az unió gazdaságának a motorja.

Itt figyelmeztetett a volt nagykövet, hogy érdemes átböngészni a CDU új programját, amely egyaránt foglalkozik családpolitikai és adócsökkentési kérdésekkel, amely intézkedések érdekes módon Magyarországon már évek óta működnek. Felhívta a figyelmet, hogy a programban egy szimpla tőmondat intézi el a menekültkérdés számunkra is fontos vetületét: A balkáni útvonal le lesz zárva. Többek között ezért sem lehet már menekültsimogatással vádolni Merkelt. Meg azért sem, mert a legtöbb migránst kibocsátó afrikai országokkal és Törökországgal az uniós migránsalkun keresztül pont ezt műveli, távol tartja a jóléti államoktól a jóléti javakat megszerezni induló nincstelen tömegeket.

Az Orbán-téma

Boris Kálnoky szerint sem olyan rossz a helyzet Magyarország és Németország között, mint azt sejteni lehet a nyilatkozatokból, folyamatos az egyeztetés a két ország között. Tudatosítani kell, hogy Berlin számára térségünk sokkal fontosabb partner, mint akár Olaszország vagy Franciaország, ráadásul a pedáns németek nagyra tartották, hogy Magyarország évek óta azon mindössze hat uniós tagország között van, amelyek tartani tudják a maastrichti kritériumokat, vagyis a költségvetési deficit nem csúszik három százalék fölé. Az Orbán-téma persze kötelező kör lett a baloldalon, mert sikerrel lehet pörgetni példáján keresztül a kirekesztő, menekültellenes, fasiszta kezdetű mondatokat. Prőhle szerint a magyar kormány programjában és a CDU új dokumentumában több a hasonlóság, mint a retorikai szinten oly sokszor tapasztalt nézeteltérés.

Kálnoky azon a véleményen volt, hogy egyáltalán nem indul rossz helyről Németország ebben a brexittel, Trumppal, populista fellángolásokkal terhelt új világban, egyesek szemében pont Merkel maradt a „szabad Nyugat utolsó védelmezője”, szerinte ennél többre politikus már nemigen vágyhat. Ugyanakkor a visegrádi négyek mozgolódása is azt jelzi, hogy vannak repedések az európai intézményrendszerben, és nem lesz olyan könnyű átvinni a német akaratot a következő ciklusban. Prőhle szerint érdemes figyelni Francois Fillon sikerére, mert ha a volt francia miniszterelnök lesz Franciaország elnöke nyártól, és Merkel pedig kancellár marad ősztől, egy józan nemzetállami politikákra épülő, de gazdasági dinamizmust hozó Európára lehet számítani.

Itt jegyezte meg Kálnoky, hogy a Fillon által beharangozott liberális gazdaságpolitika (alacsony adók, munkanélküli-segélyek szigorítása) épp egybevág az orbáni úttal, amelyet persze épphogy illiberálisnak könyvelt el a világ. De megint csak Merkelre visszatérve Prőhle Gergely hozzátette, hogy a biztonság, a geopolitikai egyensúly szempontjából nem érdemes félresöpörni azt a tényt sem, hogy Merkel orosz nyelven tud beszélni Putyinnal, és a dolgozóasztalán nem mellesleg Nagy Katalin Stettinben született orosz cárnő képmása található (Katalin anyja német, apja porosz herceg volt – a szerk.).

El fog jönni az idő, hogy Donald Trump kijátssza a német kártyát, ugyanis nagyapja több mint száz éve Bajorországból indult az Újvilág meghódítására – folytatta Prőhle Gergely. Trump győzelmével kapcsolatban rámutatott, ideológiai rögeszmék hajtogatása következtében nagy demokratikus deficit alakult ki a nyugati világban, ezzel kénytelen most szembesülni a meghatározó elit. A menekültbefogadás pozitív voltának megkérdőjelezése bűnnek minősült a baloldalon, holott már látható, hogy érvényes volt a kérdésfelvetés. A további kérdés az, hogy ez a változás le fog-e szivárogni az uniós intézményrendszerbe.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »