Áder: 1848-49 a magyarság öntudatának legtisztább forrása

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mindörökre a magyarság öntudatának legtisztább forrása maradt – mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön, a nemzeti gyásznapon a Pest megyei Ócsán. Az ország több pontján is az aradi vértanúkra emlékeztek.

Az államfő Halászy Károly honvéd százados tiszteletére, a Halászy Károly Általános Iskolában rendezett megemlékezésen kijelentette: „a hazaszeretet nem ünnepnapok hangzatos szava, hanem egy bennünk dolgozó erő”.

A reformkor szószólói, a forradalom sürgető fiataljai és a szabadságharc neves és névtelen mártírjai – köztük Halászy Károly és az aradi vértanúk – nem akartak mást, csak hogy Magyarország önmaga lehessen – mondta Áder János, hozzátéve, a síron túlról is azt üzenik nekünk: a megszentelt áldozat sohasem hiábavaló.

Áder János szólt arról, 1848 nyarán Pest megye településein a toborzások hírére az utcákon és a tereken férfiak gyülekeztek, akik nem születtek hősnek, csak szerették a hazát. Szerették a szabadságot, amely számukra most azt jelentette, hogy megszűnt az úrbér, az ősiség, az úriszék és a tized, felszabadultak a jobbágyok, közös lett a teherviselés, szabadabb a szó. Jelentette azt is, hogy megnyílt az út egy igazságosabb Magyarország felé – tette hozzá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: akkor a polgárrá válás volt tét.

Halászy Károly, Alsónémedi helyettes jegyzője, fiatal tanító a településen már tavasszal lelkesítő beszédet tartott, hirdette a forradalom eredményeként kiharcolt vívmányokat, a hűbéri viszonyoktól megszabadult ország új törvényekkel megalapozott, nemzeti útját.

„Érezte, hogy ami történik, jó irányba fordítja a magyarság szekerét. Oda, ahol egy önálló nemzet túllép régi, rossz szokásain, és a maga erejéből boldogul. A saját álmait valósítja meg, fejlődik, tehetségében kiteljesedik, okosan változik. Megőriz minden jó hagyományt, de elveti azt, ami visszahúz” – fogalmazott Áder János.

Mint mondta, Halászy Károly lelkesítő szavai nyomán Alsónémedi példásan sok önkéntest állított ki, vele együtt 404-et.

Alig egy esztendő múltán a szabadságharc a túlerővel szemben elbukott. Hazafiak ezrei haltak hősi halált a csatákban vagy tértek sebesülten haza. Sokan bujdosni kényszerültek – idézte fel Áder János.

Halászy Károlyt, a református tanítót, aki a harcokból századosként hazatért, 1849. július 25-én halálra ítélték. Bűne az volt, hogy szembefordult az önkénnyel. Az ítéletbe is csak annyi kerülhetett, hogy „a rebellis pártnak igen buzgó tagja”, és „Kossuth proklamációit önként kiosztotta a lakosság között” – mondta az államfő.

Hozzátette: Halászy Károly ezen a helyen, az ócsai járásbíróság egykori udvarán halt mártírhalált. Éppoly fájdalmasat és égbekiáltót, mint a győztesek bosszújának többi áldozata, és éppoly hősieset, mint az aradi tizenhármak vagy a harcokban elesett honvédek – jelentette ki Áder János, aki úgy fogalmazott: Halászy Károly története egy világos, éles hangot, a lelkiismeret hangját hagyta ránk.

Bukodi Károly (Fidesz-KDNP), Ócsa polgármestere arról beszélt, hogy 1848-49 mártírjai hittek egy jobb világban, a közös jövőben egy ország érdekében, ahol az emberek szabadon élhetnek. A remény és az egymás iránti bizalom fordította ki sarkaiból a világot – mondta.

Kijelentette: a szabadság hőseinek mindenképpen meg kellett halniuk. Nem azért, mert fegyvert fogtak és kitartottak, hanem a hit miatt, amely tettekre sarkallta őket, amely megmutatta mindenkinek, hogy a világot meg lehet változtatni – mondta a polgármester.

A megemlékezés zárásaként Áder János és Bukodi Károly katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta Halászy Károly emléktábláját.

Simicskó: az 1848-as forradalom még inkább összekovácsolta a nemzetet

Vannak események a magyar történelemben, amelyek egységgé forrasztották a nemzetet, ilyen volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is, amely még inkább összekovácsolta nemzetünket – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter csütörtökön, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.

Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen azt mondta: Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, megtorlás, idegen hatalom, amely útját állná “nemzeti törekvéseinknek”.

A miniszter hozzátette, a történelem során megtanultuk, hogy az életnek igazi értéket csak az a szolgálat ad, amellyel “hazánk ügye felé fordulunk”. A szabadságharcban való részvétel nemzeti ügy volt – hangsúlyozta.  

Felidézte: a szabadságharc idején mindössze néhány hónap alatt kellett megszervezni a haderőt. A honvédelmi miniszter szerint viszont a magyar honvédek helytállása “minden józan számítást” felülírt, mert a Magyar Honvédségnek már akkor is volt egy titkos fegyvere: a hazaszeretet.

Az október 6-i nemzeti gyásznapon az első magyar miniszterelnökre, Batthyány Lajosra, a tizenhárom aradi vértanúra, továbbá nemzeti ügyünk mártírjaira, sok ezer honvédre, hősi halottainkra emlékezünk – közölte a miniszter, megjegyezve: az erős Magyar Honvédség ma is Magyarország, a magyar államiság fontos tartópillére.

A hazaszeretet, a szabadságunk és függetlenségünk iránti vágy óriási, örök érték – emelte ki a miniszter, aki szerint nincs még egy olyan nemzet, amely oly “makacsul küzdene megmaradásáért, mint mi, magyarok”.

Simicskó István megjegyezte: örökségeinket meg kell őrizni a mai korban is, amikor népvándorlás zajlik a világban.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen részt vettek és elhelyezték az emlékezés koszorúját mások mellett az államfő és a kormány képviselői, Benkő Tibor vezérkari főnök, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, továbbá a Budapesti Katonai Attasétestület, több civil szervezet és a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat képviselői.

A Batthyány-örökmécsesnél délután 4 óráig katonai díszőrség mellett bárki gyertyát gyújthat az aradi vértanúk emlékére.

Félárbócon a zászló

Az aradi vértanúk emléknapján, kedd reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a honvéd díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner (Lahner) György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – nevét.

A kegyelet kifejezésére a lobogó egész nap félárbócon marad a Kossuth Lajos téren.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezve.

Megemlékezések országszerte

Országszerte gyertyagyújtásokat, koszorúzásokat, az Országházban konferenciát is tartanak ma, az október 6-ai nemzeti gyásznapon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére emlékezve.

Az Országházban délelőtt megtartották Az első népképviseleti országgyűlés mártírjai elnevezésű konferenciasorozat Batthyány Lajos-emlékülését. Az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága által szervezett rendezvényt Hiller István, a parlament szocialista alelnöke nyitja meg. Az eseményen bemutatták Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciakötetet.

A Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál 11 órától emlékműsort tartanak. Az eseményen részt vesz több száz, a Katonasuli programhoz csatlakozott budapesti iskolákból, a környező kerületek középiskoláiból és a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumból meghívott diák. 

Délután a Petőfi Sándor-laktanyában, Schweidel József tábornok szobránál koszorúzást tartanak. A megemlékezésen részt vesznek a tábornok leszármazottjai, beszédet mond Simicskó István és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere.

A budapesti amerikai nagykövetség és a Mai Manó Ház kiállítást rendez a gyásznap alkalmából az Associated Press fényképeiből “…és mégis itt vagyok” címmel. A tárlatot délután 5 órakor Colleen Bell nagykövet nyitja meg.

Este 6 órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-kápolnájában Bíró László katolikus tábori püspök emlékmisét mutat be, továbbá beszédet mondott Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Szegeden Hadifogolytábor és hadifogolysors a Szegedi Fegyház és Börtönben 1944-1945-ben címmel konferenciát és emléktábla-avatást tartanak. Emellett országszerte több településen – például Pécsen, Gyöngyösön, Miskolcon, Tokajban, Pásztón, Nagykanizsán – emlékeznek meg gyertyagyújtással, koszorúzással, ünnepséggel az aradi vértanúk emléknapján.

A határokon túl is megemlékeznek az aradi vértanúkról. Aradon 11 órakor szentmisét tartanak a belvárosi római katolikus templomban, 12.30 órakor kezdődik a koszorúzási ünnepség a Szabadság-szobornál, 16 órakor pedig a Vesztőhelyen emlékeznek meg tisztelgéssel és koszorúzással a vértanúkról. 18 órától pedig ünnepi előadás lesz az aradi állami színházban, Tóth-Máthé Miklós A nagyrahivatott című darabját mutatják be. Szerbiában, Elemérben Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál emlékeznek vajdasági politikusok az aradi vértanúkra. Beszédet mond Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »