Abszurd összegek: az uniós pályázatok 60 százaléka gyanús

Nemzeti rugalmassági terv – közel 15 milliárd forintból. Az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint a pénz nagyobb része szaktanácsadó cégeket gazdagított. Civil szervezetek vizsgálata szerint az uniós pályázatok 60 százalék gyanús.

Az uniós pénzek felhasználása volt a téma egy gazdasági konferencián. 2010 és 2014 között az Orbán-kormánynak alig volt mozgástere a Miniszterelnökség államtitkára szerint. Csepreghy Nándor arra hivatkozott, hogy a pályázatok jó részét a Gyurcsány, majd a Bajnai-kormány kiírta a 2010-es választásokig. „A kormány 2010-ben, az akkori helyzetet látva nagyjából a hatékony forrásfelhasználást mint tartalmi kérdést el kellett hogy engedje” – fogalmazott az államtitkár.

Az uniós pénz nem a Nyugat ajándéka az egykori szovjet blokk országainak – ezt már Csepreghy Nándor főnöke hangoztatta. Lázár János emlékeztetett, hogy a 2020-ig tartó új fejlesztési ciklusban 12 ezer milliárd forintot kap Magyarország. Ennyi pénzből érdemben javítható a versenyképesség, ezért is költi a kormány a pénz 60 százalékát gazdaságfejlesztésre.

„Az a megdöbbentő tény, hogy az elmúlt hét év pénzfelhasználási dömpingje ellenére érdemben nem javult a magyar versenyképesség regionális összehasonlításban. Tehát valami olyan problémarendszerrel állunk szemben, aminek a kezelése elengedhetetlenül szükséges” – fejtette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

„Egészen abszurd dolgokra költöttek egészen abszurd összegeket” – ezt már Hadházy Ákos mondja. Az LMP antikorrupciós szakszóvivője hetente mutat be a sajtónak gyanús uniós pályázatokat. Ezúttal a 2014 őszén újra meghirdetett Nemzeti rugalmassági tervet járta körül, amely – egyebek mellett – a kisgyermekes anyák munkavállalását segítené. A kiírás szerint kis- és középvállalkozások lennének a kedvezményezettek, a pénz nagyobb részét mégis szaktanácsadó cégek kapták – mondta Hadházy Ákos.

„A dologban az a szörnyű, hogy erre a Nemzeti rugalmassági tervre 7 milliárd forintot fognak elkölteni az új európai uniós ciklusban, és eddig is, az előző ciklusban is 6 milliárd forintot erre a tervre már elköltöttek, azonban a legnagyobb baj az, hogy ezt a pénzt, ezt nem ésszerűen használják fel – fogalmazott.

A Transparency International két másik civil szervezettel közösen 15 ezer közbeszerzést vizsgált meg, és 9 ezernél találtak korrupcióra utaló jeleket.

„Az egyik legsúlyosabb szerintünk az a túlárazás jelensége, ami becsléseink szerint a projekteknek több mint 90 százalékát is érintheti, és ez a piaci árhoz képest átlagosan egy 20-25 százalékos mértékű lehet” – mondta el Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi vezetője.

A korrupció ellen küzdő szervezet szerint tipikus visszaélés a pályázatok konkrét cégekre szabása is.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »