A zsidók mentik meg a földet – állítják

Megmerevedik az ember szeme a Mazsihisz minapi hírcikke olvastán. Ebben az áll, hogy „a zsidók és a moszatok együtt megmentik a Földet”, merthogy „izraeli kutatók felfedezték, hogyan szüntethető meg az autók légszennyezése: rengeteg környezetbarát energiát nyertek génmanipulált moszatokból”.

Magyar Menedék - Nemzeti Könyvhét

Nem vagyok sem vegyész, sem humánökológus, hogy elbíráljam a hírcikk valóságtartalmát. Amiért mégis billentyűzethez nyúlok, annak csak egy oka van, éspedig ama mérhetetlen gőg miatti felháborodás, amivel a zsidóság egyes csoportjai saját entitásukat kezelik. Egyszer Konrád György mondta, hogy a zsidóság amolyan „génkoktél”. A lehető legjobb minőség hordozója.

Egyáltalán, mi az jelen esetben, hogy a zsidók? Van néhány kutató. Történetesen néhány zsidó kutató. Tevékenységüknek mégis mi köze a zsidó többséghez? Nem tudom, de ilyenkor valahogy mindig Benedek István jut eszembe. Amikor a kilencvenes évek végétől egyszerre divat lett a zsidó származással való kérkedés bizonyos körök részéről, azt mondta, vannak „folyton zsidók”, akikkel nem lehet öt mondatot váltani anélkül, hogy ne emlegetnék a „zsidó sérelmek”-et. Vagy, de ezt már én teszem hozzá, anélkül, hogy ne mindjárt a „zsidó felsőbbrendűség”-et emlegetnék.

Nem tudom, mit szólnának az efféle körökben, ha bizonyos zsidó származású személyek viselt dolgaiból arra következtetnénk, hogy minden zsidó olyan, mint ők, hogy csak alvilági alakok vannak közöttük A minap került a kezembe egy régi folyóirat. Egyik idegvágó hírcikkét idemásolom:

„A zsidó fiatalság által a budapesti Zsíroshegyen rendezett hó nélküli síkarneválon egyik zsidó legény barna ruhás, a másik pedig fehér ruhás szerzetesnek öltözött és ördögmaszkot viselő partnerrel karonfogva vágtatott fel-le. A tiszteletet parancsoló szerzetes ruha helyett egész szépen felöltözhetett volna egyik bóchernak, a másik, mondjuk csodarabbinak és odamaszkírozhatták volna Szamuelly és Kun urakat és egy-két valutasíbert, vagyonbukott vagy szökött bankárt. Ilyen környezetben azután stílszerű lett volna akár 10 ördög is. Vagy talán ez felekezeti izgatás?”

(Rózsafüzér Királynéja, 1933. május. 139. old.)

No már most mit szólnának a világ légkörét ezúttal éppen génmanipulált moszatokkal megmentők, ha ebből az idézetből azt a következtetést vonnánk le, hogy minden zsidó olyan, mint e kettő?

A kádári átkost leleplező Bacsó-film, „A tanú” egyik jelenetében Bástya elvtárs azt mondja: „Ha valamit szeretek magamban, akkor az a szerénység!” Ettől persze nemcsak ő állt távol, hanem minden fejes a szocialista „brancsban”. Úgy látszik, nincs ez azonban másként ott a Síp utcai világmegmentőknél sem.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »