A világtörténelem arra tanít bennünket…

„A Föld közös otthonunk, egyben nővérünk is, akivel osztozunk a létben, olyan, mint a szép anya, aki karjai közé zár minket. Mi magunk is földből vagyunk. Magunk a testünk is a bolygó elemeiből épül fel, levegője adja a lélegzetünket.”

Négy olyan törvényjavaslatról is dönt kedden a Tisztelt Ház, melyek elfogadását a határozottnál is határozottabban szorgalmazza a Kereszténydemokrata Néppárt. Vezérszónokaik szenvedélyes mondatait, a hagyományokhoz híven, hangos ellenzéki közbeszólások és kormánypárti tapsok  kísérték. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat  – tallóztuk ösztönző szónoklataikat.

Négy olyan törvényjavaslatról is dönt kedden a Tisztelt Ház, melyek elfogadását a határozottnál is határozottabban szorgalmazza a Kereszténydemokrata Néppárt. Vezérszónokaik szenvedélyes mondatait, a hagyományokhoz híven, hangos ellenzéki közbeszólások és kormánypárti tapsok  kísérték. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat  – tallóztuk ösztönző szónoklataikat.

Négy olyan törvényjavaslatról is dönt kedden a Tisztelt Ház, melyek elfogadását a határozottnál is határozottabban szorgalmazza a Kereszténydemokrata Néppárt. Vezérszónokaik szenvedélyes mondatait, a hagyományokhoz híven, hangos ellenzéki közbeszólások és kormánypárti tapsok  kísérték. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat  – tallóztuk ösztönző szónoklataikat.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról.

A klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát magában foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika feladata és eszköztára. Ezek között is hangsúlyosak a nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítése, képviselete és védelme; az eredményes és sikeres Magyarország megjelenítésében, fejlesztésében játszott szerep; a magyar álláspontok következetes képviselete. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény megalkotásával a jogalkotó ennek a folyamatnak egy nagyon fontos elemét, zárkövét teszi le: egységesíti, és törvényi szintre emeli a normaanyagot. Az előterjesztés ezzel szimbolikusan is kifejezi és elismeri azt a munkát és szerepet, melyet a magyar külpolitika, a magyar diplomácia tagjai látnak el Magyarország érdekeinek artikulálásában, képviseletében. (Előterjesztő:  külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Dr. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka a parlamenti vitában hangsúlyozta:

– A világtörténelem arra tanít bennünket, hogy a külpolitika időről időre, rövid vagy hosszú távra meghatározhatja egy‑egy nemzet, akár egy‑egy földrész sorsát és jövőjét. Napjaink történelme is jobban ráirányította a külpolitikára a figyelmet, mint a megelőző évtizedekben, magánbeszélgetésekben, félhivatalos beszélgetésekben soha ilyen gyakran és ilyen tájékozottságról árulkodva nem jelennek meg a külpolitikai témák. Ezért bizony időszerű volt, hogy törvény szülessék a külképviseletek munkájának szabályozásáról. 25 éve aktuális ez a kérdés.

Az Országgyűlés elé kerülő szabályozásról a Kereszténydemokrata Néppárt nevében elmondhatom:megteremti a feltételrendszerét az egységes külügyi igazgatásnak, amelynek része a külgazdaság, valamint a kulturális és a tudománydiplomácia is. Ehhez nemcsak egységes szabályozást vezet be, emeli törvényi szintre az eddig szerteágazó joganyagot, hanem ki is bővíti a magyar kül­politika feladat- és eszköztárát. Ezek között is hang­súlyos a nemzeti érdekek külföldön történő meg­jelenítése, képviselete és védelme, az eredményes és sikeres Magyarország megjelenítésében, fejlesztésében játszott szerepe és a magyar álláspontok következetes képviselete. Éppen ezért meg kell erősíteni a külképviseletek, a külügyi szolgálat alapvető rendszerét és a tartós külszolgálatra vonatkozó speciális szabályokat, amit a most tárgyalt törvényjavaslat megold.

– Hangsúlyoznunk kell, hogy egyedi az a viszonyrendszer, az az életrendszer, amelyben a külszolgálatot ellátók élnek és dolgoznak, és kiemeltek azok az elvárások, amelyeknek a külképviseleten dolgozóknak meg kell felelniük. A jogszabálytervezetben fontos célként jelenik meg a bürokrácia csökkentése is, egyidejűleg pedig a kontroll hatékonyságának növelése a külképviseleteken. Ezek a célok természetesen a belpolitikában is érvényesek, ily módon a külpolitika nem független attól, ami itthon történik.

– A törvényjavaslat bevezető része külön kiemeli, hogy fokozni kell a külképviseleti hálózat hatékonyságát, rugalmasságát és reagáló képességét a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése érdekében. Ezzel egy átlátható, egységes és stabil külszolgálati rendszer jöhet létre, amely elismeri a magyar diplomácia kiemelt jelentőségét. Hiszen a diplomácia az a terület, amely a külpolitikát külországokban, szerte a nagyvilágban megjeleníti. Ezért is fontos ezeknek a szabályoknak a törvényi szintre emelése és végre 25 év után a megalkotása.

– A törvényjavaslat a hatályát tartalmazó rendelkezésében megszabja az érintettek körét, az értelmező rendelkezések között pedig fogalmakat határoz meg, és megteremti annak jogalapját, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek a külképviseletek nem önálló szervezeti egységeiként működjenek a jövőben. Az 1961‑es bécsi nemzetközi szerződésben foglaltak figyelembevételével nevezi meg a külképviselet tagjait és rendezi a köztük fennálló hierarchikus viszonyt. Nevesíti a külpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló külképviseletek vezetését ellátó tisztségek körét, emellett ez a szerződés az alapja a vezetői helyettesítések szabályozásának is. A jogszabály a közszolgálati tisztviselőkről és a munka törvénykönyvéről szóló törvények, valamint a fogadó állam munkajogi szabályaival összhangban határozza meg a külképviselet munkarendjét, a munkavégzésre irányuló különleges szabályokat, és gyakorolja a kihelyező szerv vezetője által ráruházott munkáltatói jogokat. A diplomaták feladatait pedig a külképviseleteken a kormánytisztviselők kihelyező okiratában és munkaköri leírásában foglaltak és a külképviselet-vezető utasításai szabályozzák. Azokra a munkavállalókra pedig, akiket a külképviselet foglalkoztat, a magyar munka törvénykönyve vonatkozik, ha azt a fogadó állam joggyakorlata és joga lehetővé teszi.

– A törvényjavaslat előírja, hogy a kihelyezésre kerülő személy felkészítésének, szakmai irányításának, illetve a szakdiplomata és a szaktárca közötti kapcsolattartásnak a részletes szabályait a kormány rendeletben szabályozza. A felkészítést pedig a külpolitikáért felelős, valamint az európai uniós ügyekért felelős miniszter végzi. Rendelkezik arról is a törvényjavaslat, hogy a felkészítés időtartama legalább egy, legfeljebb pedig hat hónap, valamint arról is, hogy pályázat útján lehet betölteni ezeket a tisztségeket. A javaslat alapvető jelleggel rendezi a rangadományozás és a ranghasználat szabályait is, emellett meghatározza a tartós külszolgálatra kihelyezhető kormányzati szolgálati jogviszonyban lévők körét és a tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülő kormánytisztviselőkre vonatkozóan a kihelyezés minimumfeltételeit is. Előírja, hogy valamennyi kihelyezettnek meg kell felelnie a kihelyező szerv által támasztott iskolai végzettség, szakmai vizsga és nyelvismeret vonatkozásában előírt feltételeinek. A szükséges pályázati kiírásban pedig meg kell jelölni a kihelyezés pontos dátumát, pontos időtartamát, a hazarendelés évének meghatározásával. A törvényjavaslat emellett garanciális jelleggel meghatározza a tartós külszolgálat megszűnésének és megszüntetésének okait is. A sza­bá­lyozás garanciát biztosít a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók részére a tartós külszolgálat meg­szűnését követő, végzettségüknek megfelelő vissza­­helyezésre is.Az eseti, az egyedi kivételek ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja az, hogy nagyon indokolt esetben a miniszter személyes felelősségére apellálva megengedhető az általános szabályoktól való eltérés, hiszen egy törvényben nagyon nehéz előre látni minden olyan esetet, ami történetesen indokol majdan egy ilyen döntést. Nyilvánvalóan nem ez kell legyen a tipikus, hanem a kivételes, esetleg soha nem alkalmazott gyakorlat.

– A kiküldetés időtartama 5 évére vonatkozik, a KDNP egyetért ezzel, hiszen ezzel tudjuk megoldani, hogy a külképviseletek állománya függetlenedik időben a kormányzati ciklusoktól. 5 év a bevett gyakorlat máshol is, elegendő időtartam arra, hogy a megfelelő kapcsolatok kiépítése után valóban hatékonyan és igen eredményesen tudjon tevékenykedni külföldön a diplomáciai testület.

– A törvényjavaslat a korábbi juttatási rendszert alapvetően alakítja át, ezzel kíván jobban megfelelni a társadalmi igazságosság elvének. A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt devizailletményt kap, emellett családi helyzetétől és egyébtől függően hozzátartozói megélhetési költségeinek fedezésére költségtérítést, illetve költségtérítés-kiegészítést állapítanak meg számára. Ezeknek a bonyolult szorzóknak, amelyeket tartalmaz a törvényjavaslat, az alapját a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg, helyesen, hiszen ily módon nyomon lehet követni a többi európai uniós ország gyakorlatát és a mindenkori költségvetési helyzetet is. A javaslat ehhez kapcsolódva kitér még a helyettesítési rendre és egyéb munkakörülmények szabályozására is.

– Végül megjegyzem: a törvény a tervezet szerint 2017. augusztus 1-jén lép majd hatályba, és ezzel mindannyiunk számára megadja a kellő felkészülési időt a megfelelő jogi környezet megteremtéséhez. Ezért több mint egy év áll még rendelkezésre ahhoz, hogy a szükséges rendeletek elkészüljenek, és hogy az új szabályozásra a megfelelő külügyi szervek fel tudjanak készülni. Eddig gyakran érte olyan vád a kormányunkat, hogy kapkod a törvényalkotással és annak hatályba léptetésével, most ez a hatálybalépési idő éppen a türelemről és megfontoltságról tanúskodik, ezért ezt is támogatni tudjuk.

– A törvényjavaslat véleményünk szerint javítani fogja Magyarország diplomáciai munkájának hatékonyságát, ami pedig hiányzik belőle, azt a rendeleti szintű szabályozással pótolni lehet. Tekintettel arra, hogy 25 éve nem volt ilyen törvényünk, amennyiben az élet azt bizonyítja, hogy az itt felsorolt, egy-két képviselő által megemlített hiányok valósak, ez kellő figyelmeztetés lesz majd annak idején a kormányzat számára, hogy ezeket a hiányokat rendelettel vagy tör­vénykiegészítéssel, azaz módosítással betölthesse.Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében a támogatásunkról tudom biztosítani a javaslatot.

– A törvényjavaslat véleményünk szerint javítani fogja Magyarország diplomáciai munkájának hatékonyságát, ami pedig hiányzik belőle, azt a rendeleti szintű szabályozással pótolni lehet. Tekintettel arra, hogy 25 éve nem volt ilyen törvényünk, amennyiben az élet azt bizonyítja, hogy az itt felsorolt, egy-két képviselő által megemlített hiányok valósak, ez kellő figyelmeztetés lesz majd annak idején a kormányzat számára, hogy ezeket a hiányokat rendelettel vagy tör­vénykiegészítéssel, azaz módosítással betölthesse.Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében a támogatásunkról tudom biztosítani a javaslatot.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról.

Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka számítástechnikai eszközökkel történő támogatása. Az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása, az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a feladatellátáshoz az állam ad központi számítástechnikai támogatást. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF,)

Dr. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka a parlamenti vitában hangsúlyozta:

– Az MSZP a lezajlott ötpárti megbeszélésen nem vett részt. Ha részt vett volna, akkor arról szerezhetett volna tudomást hogy ezt az egész rendszert nem a Belügyminisztérium találta ki, hanem európai uniós támogatással egy csomó önkormányzat önkéntes alapon létrehozta. A létrehozó mintegy ötven önkormányzathoz további negyvenvalahány önkormányzat csatlakozott; így ma ennek a rendszernek a gyakorlása több mint száz magyar önkormányzat által van fenntartva.

– Tisztelt Országgyűlés! Nagyon lényeges kérdés az, hogy tulajdonképpen miről szól ez a jogszabály. Ez a jogszabály arról szól, hogy egy nagyon jól kialakított központosítandó rendszerhez azonos módon csatlakozhatna valamennyi önkormányzat. Ebben az esetben az önkormányzatok együttesen végezhetnék a munkájukat, és pontosan be tudnák tartani, egyszerűbb lenne az adatközlés. Semmilyen új adatot nem kér a Belügyminisztérium az eddig jelentésre kötelezett adatokon túlmenően, csak annak egy egységes szerkezetbe való bejelentéséről lenne szó.Felkészületlenség okán a jelenlegi ismeretlen módon kigyűjtött adatokkal rendszeresen késedelembe esnek, és határtalan mennyiségű bírságot fizetnek azért, mert a ma fennálló adatközlési kötelezettségüket felkészületlenség okán nem tudják határidőre teljesíteni.

– Gyakorlatilag ennek az egységes rendszernek a kialakítása érdekében hangsúlyozom: a kezdeményezők az önkormányzatok voltak, és ez részben önkéntes, részben együttes felkészülés alapján jött létre. Úgy értem az önkéntességet, hogy a kezdeményezőkhöz később csatlakozó önkormányzatok által mintegy száz önkormányzatnál van jelen pillanatban is bevezetve.

– Persze nagyon sok kezdeti problémája van ennek a rendszernek, aminek alapvetően az oka az, hogy az elektronikus adatközléstől és levelezéstől a magyarok még egy kicsit idegenkednek. Szeretném emlékeztetni a Tisztelt Házat, hogy évekkel ezelőtt a cégbíróság még papír alapon dolgozott. Akkor, félfogadási napokon a Nádor utcában nem lehetett úgy elmenni, hogy ne lásson az ember 400-500 méteres sorokat a cégbíróság előtt, akik arra vártak, hogy még aznap beadhassák az irataikat.

– Tisztelt Országgyűlés! Az informatikai dolog egy folyamat, a közös cél pedig egyértelmű: meg kell valósítani minden körülményeket között, mert ez jelenti a jövőt. A kereszténydemokrata frakció ennek a törvényjavaslatnak a céljával, megvalósításával teljes terjedelmében egyetért. Szeretném bejelenteni: a kereszténydemokraták a törvényjavaslatot támogatni fogják.

– Tisztelt Országgyűlés! Az informatikai dolog egy folyamat, a közös cél pedig egyértelmű: meg kell valósítani minden körülményeket között, mert ez jelenti a jövőt. A kereszténydemokrata frakció ennek a törvényjavaslatnak a céljával, megvalósításával teljes terjedelmében egyetért. Szeretném bejelenteni: a kereszténydemokraták a törvényjavaslatot támogatni fogják.

Az állami tisztviselőkről.

Az Alaptörvény XXIV. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Ennek megvalósítása és biztosítása a kormánynak, mint a közigazgatás legfőbb szervének a felelőssége. Ehhez szükséges, hogy az egyes szakmai feladatokat az állampolgárokhoz minél közelebb lévő hatóságok lássák el és a feladatok ellátásában egy professzionális, felkészült és elhivatott tisztviselői kar működjön közre. Ennek a célnak elérését tűzte ki a törvényjavaslat azzal, hogy tisztviselői jogállás kérdését nem a közigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a szervezet alapproblémáitól elválasztva, mint egy külön világot rendezi, hanem egységben kezeli. A szabályozás bevezetése alulról építkező módon történik: első lépésben a járásoknál, majd a megyei kormányhivatalok munkatársainál történik. 2018. január 1-től hatálya kiterjesztésre kerül a minisztériumokban, továbbá a minisztériumok irányítása alatt álló központi államigazgatási szerveknél dolgozó tisztviselőkre is.

(Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Dr. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportjának álláspontját ismertetve a parlamenti vitában hangsúlyozta:

– Mi kereszténydemokraták, egyetértve a polgári magyar kormánnyal, szükségesnek tartjuk a területi államigazgatás működési hatékonyságának növelését, valamint azt, hogy az állami tisztviselői kar létrehozása érdekében a területi közigazgatás tisztviselői számára a modern állam kereteibe illeszkedő szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő tisztviselői karrierút kerüljön kialakításra, vagyis támogatjuk és szorgalmazzuk az egységes állami tisztviselői kar létrehozását. Ennek megvalósítása érdekében került a tisztelt Ház elé az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat, vagyis abból a célból, hogy az állami tisztviselői karról új szabályozás kerüljön kialakításra, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy a tisztviselő munkájával egy életpályamodell keretében hazáját és magyar polgártársait szolgálja. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni: az állami tisztviselői karra vonatkozó új szabályozás bevezetése alulról építkezően kell hogy megvalósuljon, ezért támogatjuk, hogy az állami tisztviselői életpályamodell ott induljon el, ahol az államigazgatási struktúra átrendezése és egyszerűsítése már megtörtént. Így első lépésben 2016. július 1-jétől a járási, illetve a fővárosi kerületi hivataloknál foglalkoztatottak tekintetében, második lépésben 2017. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott tisztviselők és ügykezelők tekintetében, és végül harmadik lépésben 2018. január 1-jétől pedig majd külön törvény alapján a minisztériumoknál, illetve a minisztériumok irányítása alatt álló központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak tekintetében.Mindezek alapján elmondhatjuk: 2016. július 1-jétől húszezer járási hivatalban dolgozó honfitársunk feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, első helyen azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel.

– Nézzük, mi az alapvető indoka egy új állami tisztviselői jogviszonyra vonatkozó, a hatályos közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénytől eltérő életpálya-jellegű szabályozás kialakításának? Miképpen, minden magyar állampolgárnak alaptörvénybeli joga, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék el. Ezek a terhek ma elsősorban járási szinten jelennek meg, figyelemmel arra, hogy a magyar állampolgárok érdekében az őket érintő ügyek jelentős részét járási szintre hoztuk le annak érdekében, hogy egy helyen, egy kormányablaknál minél több ügyet, külön eljárás nélkül el tudjanak intézni. Nyilvánvaló tény, hogy ennek következménye járási hivatali szinten az lett, hogy a járási dolgozóknál az ügyek száma nemcsak hogy primeren és hatványozottan megnövekedett, hanem egyidejűleg az ügyfajták is rendkívül módon sokszínűvé váltak. Mindezek pedig egyre nagyobb kihívás elé állították és állítják fokozódóan a járási tisztviselőket, ugyanis Magyarországon egyre több járási szint válik a közigazgatási tevékenység legfőbb és legsűrűbb helyszínévé.

– Először járási szinten kell a felmerülő szükségleteket kielégíteni. Ezért is kell az állami tisztviselői szférában dolgozók bérét életpályamodell-szerűen rendezni, mint ahogyan az már a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédelmi szervek dolgozóinál, az egészségügyi dolgozóknál megtörtént, és a jövőben a NAV-dolgozóknál is meg fog történni rövid időn belül. Az új sávos illetményrendszer bevezetésével párhuzamosan magas szintű szakmai képzettséget és tapasztalatot, illetve a teljesítményt megbecsülő, új tisztviselői hivatásrend kerül kialakításra. A sávos illetményrendszer egyértelműen nagyobb felelősséget követel a munkáltatótól, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a tisztviselő az ellátott feladataival és teljesítményével jobban arányban álló illetményt kapjon. Az új karrierút vitathatatlanul elvárja a közigazgatásban dolgozó személyektől a feladataik magasabb színvonalon történő elvégzését, cserébe viszont megfelelő fizetést és előmeneteli lehetőséget biztosít. Teszi mindezt a legmagasabb illetménynövekedést biztosítva az államigazgatás első szintjén foglalkoztatott, ügyfelekkel legközelebbi kapcsolatban álló, évtizedek óta a közigazgatásban dolgozó, felsőfokú, valamint középiskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők számára.

– Egyértelműen megállapítható: minden tervezett rendelkezés az állami versenyképesség irányába hat. A még kialakítás alatt álló új államigazgatási modellt pedig röviden úgy vázolhatjuk fel, hogy míg a minisztériumok szintjén marad a stratégiai alkotás, addig a járási és kormányhivatalok kifejezetten a végrehajtás feladatát fogják majd ellátni.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az állami tisztvi­selőkről szóló T/10267. számú törvényjavaslat, amely az egységes állami tisztviselői kar létrehozását ala­pozza meg, álláspontunk szerint pártpolitikai hovatartozás nélkül támogatható, hiszen elutasítja a zsákmányrendszert, helyette a szaktudás és a teljesítmény szerinti előreléptetési rendszert alakítva ki, függetlenül a tisztviselő bármely politikai családhoz tartozó aktivitásától. A KDNP frakciója a törvényjavaslat elfogadását támogatja.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az állami tisztvi­selőkről szóló T/10267. számú törvényjavaslat, amely az egységes állami tisztviselői kar létrehozását ala­pozza meg, álláspontunk szerint pártpolitikai hovatartozás nélkül támogatható, hiszen elutasítja a zsákmányrendszert, helyette a szaktudás és a teljesítmény szerinti előreléptetési rendszert alakítva ki, függetlenül a tisztviselő bármely politikai családhoz tartozó aktivitásától. A KDNP frakciója a törvényjavaslat elfogadását támogatja.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről.

A megállapodás szövegét a Párizsban, 2015. december 12-én megtartott tárgyaláson véglegesítették szakértői szinten. Aláírásra 2016. április 22-én, a Föld Napján nyílt meg a lehetőség New Yorkban az ENSZ székhelyén. Erre a napra Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ünnepélyes aláírási ceremóniát szervezett, melyre elsősorban a megállapodást Párizsban megszavazó országok állam- és kormányfőit várták, hogy kézjegyükkel ellássák.

A megállapodás hatályba lépésével felváltja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyvet. Amellett, hogy megfelel a magyar illetve az európai uniós érdekeknek is, olyan globális alapot teremt a további nemzetközi klímapolitikai tárgyalások számára, amelyre a jövőben számos további döntés fog épülni. A megállapodás abban az esetben lép hatályba, ha legalább 55 Keretegyezményben Részes Fél az ENSZ felé letétbe helyezte a ratifikációs okmányát, és a Megállapodást ratifikáló Részes Felek egyúttal lefedik a világ összkibocsátásának legalább 55 százalékát.

(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF)

Dr. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka a parlamenti vitában hangsúlyozta:

– 2015. június 18-án jelent meg Ferenc pápának Laudato si’ című enciklikája, amely arról szól, hogy milyen módon tud az emberiség hozzájárulni a klímavédelemhez, milyen módon tudja a teremtett világgal kapcsolatos parancsát teljesíteni az Úrnak.Fontos történelmi pillanat, amikor a lelki szféra és a profán egyszerre próbál gondolkodni azon, hogy az emberiség miképpen tudja megvédeni létfeltételeit, miképpen tudja a teremtett világ értékeit megőrizni. Az enciklika Szent Ferenc fohászából kölcsönzi címét: a teremtmények énekében Szent Ferenc azt mondja:  „A Föld közös otthonunk, egyben nővérünk is, akivel osztozunk a létben, olyan, mint a szép anya, aki karjai közé zár minket. Mi magunk is földből vagyunk. Magunk a testünk is a bolygó elemeiből épül fel, levegője adja a lélegzetünket.”

– Úgy gondolom, hogy a közös irány, a lelki és a materiális világnak az egybeesése a kihívás teljesítésére jó reményt ad. A klímavédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem nem ma kezdődött, nem 2015-ben indult el, hanem jóval korábban. Látható, hogy a világ országai a kezdetektől fogva nem voltak egységesek a tekintetben, hogy milyen eszközökkel és milyen módon lehet az éghajlatváltozást megakadályozni olyan mértékben, hogy az a Föld biológiai életfeltételeit ne borítsa fel.Ma eljutottunk oda Párizsnak köszönhetően, hogy ezek a feltételek, ezek a gondolatok és ezek a szándékok egybeesnek. Nagyon fontos módszertani előfeltétele volt, a politikai előfeltételeken kívül az is, hogy nem felülről akarta a konferencia meghatározni a vállalásokat, hanem alulról jövő, egyéni, országok által javasolt vállalásokat hozott rendszerbe. Ennek eredményeképpen talán sikerül egy olyan célt elérnünk a vállalások teljesítésével, hogy az éghajlatváltozás kordában lesz tartva, nem lesz nagyobb a hőmérséklet‑emelkedés, mint az ipari változások, ipari forradalom előtt, az akkori hőmérséklethez képest 2 Celsius-fokkal magasabb. Ezek az önkéntes vállalások és a megállapodásban előrevetített későbbi rendszerek, amelyek a követhetőséget és a számon­kérhetőséget fogják kialakítani, biztosítani tudják azt, hogy a cél teljesüljön.

– Kulcskérdése az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, hogy a fosszilis energiaforrások miképpen kerülnek ki a rendszerből. Sok eszközünk van erre, legfontosabb az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelése. A másik technikai eszköz a megújuló és karbonszegény módon energiát termelő források rendszerbe állítása. E tekintetben a világ gondolati síkjai, befektetések irányai jelentős és pozitív elmozdulást mutatnak. Ma már nem nagyon lehet befektetési bankoktól pénzt, forrást szerezni arra a célra, hogy valaki fosszilis alapú, főleg szénalapú erőművet létesítsen. De fontos az, hogy rendezzük azokat a dolgainkat is, amelyek a kibocsátást a mindennapi élet folyamán növelik. Gondolok itt a közlekedésre, a háztartások által kibocsátott fosszilis, üvegházhatású gázok csökkentésére is.

– Magyarország, ha megnézzük az eredményeket, igen jó pozícióban van, de nem lehetünk ezzel elégedettek. A 2011-ben elfogadott energiastratégia is abba az irányba mutat, hogy törekedni kell az energiahatékonyságra, az energiafelhasználás csökkentésére, törekedni kell a karbonszegény energiaforrások elterjesztésére, így köztük a megújuló energiaforrások alkalmazására. Úgy gondolom: Magyarország igencsak belesimul abba a modern világtrendbe, amely azt mutatja ki, hogy lehet ma már gazdasági növekedést is produkálni oly módon, hogy nem növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, sőt nem növekszik maga az energiafelhasználás sem. E tekintetben a magyar ipar, a magyar gazdaság az elmúlt hét évben jól teljesített. Racionális gazdasági érdekek által is vezérelve, igen jelentős energiahatékonysági beruházásokat foganatosítva közvetlenül szolgálták az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

– De nem lehetünk elégedettek, hosszú távon is gondolkoznunk kell, hogy minél hatékonyabban tudjuk az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni. Ezért elkerülhetetlen, hogy a megújuló energiák rendszerbe állításán túl olyan kutatási, innovációs feladatokat és célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek növelik az energiahatékonyságot, növelik a termelő kapacitások intenzitását és csökkentik a kibocsátási lehetőségeket. Ebből a szempontból elengedhetetlen megemlíteni és pozitív éllel kell megemlítenem az Európai Unió szerepét, benne Magyarország szerepét, mert mi is részesei vagyunk az Európai Uniónak. Az Európai Unió végig élharcosa volt ennek a folyamatnak, amely Párizsig vezetett el. Élharcosa volt olyan szempontból is, hogy önálló entitásként jelenik meg a rendszerben, nem a tagállamok fogalmazták meg üzeneteiket, elképzeléseiket és szándékaikat a vita során, hanem az Európai Unió közös álláspontjait közvetítettük a vita során a többi részes fél számára. Ez egységet, erőt, eltökéltséget és elkötelezettséget jelentett és mutatott. Örömteli volt, hogy az európai uniós tagországok képesek együttgondolkozni egy közös, az emberiség számára nagyon fontos cél elérése érdekében, és együtt is képesek cselekedni, még akkor is, ha vannak eltérések a tekintetben, hogy milyen módon fogják elérni az üvegházhatású gázok csökkentését, milyen módon tudják azokat az Európai Unió által meghatározott célokat az adott tagországok teljesíteni. Ebben persze vannak különbözőségek, kétségtelen, különbözik például a lengyeleké, ahol igen nagy hagyománya van a szénbányászatnak és a szénbányászaton alapuló energiatermelésnek, különbözik Németország, a másik véglet, amely a megújulók gyökeres és nagymérvű alkalmazását kívánja elérni az energiatermelésben. És különböznek más országok is, amelyek más eszközökkel próbálják a karbonszegény energiatermelést szolgálni.

– Magyarország jó úton jár, de ez mind kevés, ha a világ eltéveszti a lépést. Azért kell ezt mondanom és aláhúznom, hogy szükség van ‑ és nagyon jó jel a párizsi megegyezés erre ‑ egyfajta társadalmi szolidaritásra is a világban, mert ahogy Ferenc pápa mondta: nem áll fenn soha két egymástól független, egy környezeti és társadalmi válság, hanem ezek a válságok nagyon összetettek, egyszerre társadalmiak és környezetiek is. Ezzel tehát azt akarom kifejezni, hogy hiába védjük meg a bolygót az éghajlatváltozástól, hiába teszünk meg mindent a fosszilis energiahordozók csökkentéséért, hiába érjük el azt a maximum 2 Celsius-fokos növekedést, ha emögött nem teljesedik ki a földünkön a társadalmi igazságosság, a méltányosság, a türelem és a szeretet a részes országok és az emberiség tagjai között.Úgy gondolom, ez a párizsi megállapodás túlmutat az éghajlatváltozáson, egy közös szolidaritáson, egy közös együttműködésen alapuló gondolatokat sejtet, aminek a kibontása a jövő nagy kihívása, és ezért is érdemes ezért is érdemes az előttünk lévő törvényjavaslat elfogadásával hozzájárulni a globális problémák megoldásához. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »