A végső és legnagyobb tett – Szentkúton tartották az Isteni Irgalmasság VII. Országos Konferenciáját

A végső és legnagyobb tett – Szentkúton tartották az Isteni Irgalmasság VII. Országos Konferenciáját

Irgalmas szív, irgalmas szó, irgalmas cselekedet – ezt a hármas üzenetet fogalmazta meg Katona István püspök Krisztus példája nyomán a VII. Országos Irgalmasság Konferencián, melyet idén a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelyen tartottak április 2-án.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A konferencia fővédnöke, Erdő Péter bíboros megküldött üzenetében hangsúlyozta: „Az idén az isteni irgalmasság gondolata nagyon sok, részletes, gyakorlati következtetésre ad alkalmat, hiszen az irgalmasság évében vagyunk, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit elmélkedjük át. Húsvét fényében arra is ráébredünk, hogy az isteni irgalmasság és az isteni igazságosság egybeesnek. A húsvét titkából megtanuljuk, hogy Isten nem úgy engedi el a bűnöket, nem úgy bocsátja meg őket, hogy nem kíván semmilyen elégtételt, nem azt mondja, hogy minden mindegy, hanem ő maga ad végtelen értékű elégtételt a világ minden bűnéért kereszthalála által.”


A konferencián, amelyet a nemzeti kegyhely szabadtéri oltáránál tartottak, több mint ezren vettek részt. Katona István püspök, az irgalmasság konferenciák elnöke mellett megjelent Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius, Ternyák Csaba egri érsek, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Beer Miklós, a vendéglátó egyházmegye főpásztora, valamint számos lelkipásztor és szerzetes.


Az Irgalmasság Jubileumi Szentévének mottója: „Legyetek irgalmasok, mint az Atya!” A konferencia szem előtt tartva ezt, az irgalmasság testi cselekedetei közül a „Beteg voltam, és meglátogattatok” gondolatot helyezte középpontba.


Katona István bevezetőjében Aquinói Szent Tamást idézve, hangsúlyozta: „Isten legfőbb tulajdonsága az irgalom és a szeretet.” Emlékeztetett arra, hogy Szent II. János Pál pápa rendelte el: a Szent Fausztinának adott magánkinyilatkoztatás nyomán húsvét második vasárnapja legyen az irgalmasság ünnepe. Szent II. János Pál pápa 2005-ben az irgalmasság vasárnapja előestéjén, április 2-án költözött át az örök hazába. Ugyancsak április 2-án szenvedett mártírhalált Apor Vilmos győri püspök 1945-ben, valamint ezen a napon hunyt el Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1927-ben.


A nyáregyházi hívők – lelkipásztoruk vezetésével – az oltárhoz vitték a náluk őrzött Szent Fausztina ereklyét. Az előző évben Nyáregyházán rendezték meg az irgalmasság konferenciát.


Keresztényüldözés a XXI. században címmel Youssef Fakhouri közgazdász, libanoni-magyar katolikus aktivista tartott előadást. Édesapja Dél-Libanonból származó keresztény, édesanyja erdélyi magyar. Youssef Kolozsváron született, Magyarországon járt óvodába, általános iskolai tanulmányait egy libanoni katolikus iskolában végezte, ahol az osztálytársak többsége muszlim volt. 2002 óta ismét Magyarországon él. „1985-ben, a libanoni polgárháború idején az iszlamisták átvették a hatalmat Szidon városában. A mostani szíriai-iraki történésekhez hasonlóan az iszlamisták az ő előírásaiknak megfelelően ultimátumot adtak a keresztényeknek: három nap alatt áttérnek az iszlámra, ellenkező esetben megölik őket, ha csak nem fizetik meg a nem muszlimokra kirótt magas különadót, ami a háborús helyzetben lehetetlen volt. Családom menekülésre kényszerült, s csak 1992-ben térhettünk vissza. Kisgyerekként nem tapasztaltam atrocitást a katolikus iskolában, bár osztálytársaim és tanáraim többsége muszlim volt.”


A fiatal közgazdász az elmúlt néhány év világsajtót bejárt eseményei kapcsán emlékeztetett arra, hányan szenvedtek mártírhalált iszlám többségű országokban azért – elsősorban az Iszlám Állam nevezetű szervezet uralma alatti térségben –, mert keresztények voltak. Ha közvetlenül nem tudtunk is segíteni rajtuk, folytatta Youssef Fakhouri, legalább tudjunk róluk.


Szent Lukács az irgalmasság evangelistája – ez volt a témája Kocsis Imre teológiai tanár előadásának. „Lukács négy szempontból is az irgalmasság evangelistájának nevezhető. Először azért, mert bemutatja nekünk Jézust, aki a mennyei Atya irgalmasságáról tanít.” Kocsis Imre a tékozló fiú példabeszédét említette, amelyet szívesebben nevezne az irgalmas Atya példabeszédének. „Lukács az irgalmasság evangelistája, mert bemutatja nekünk az irgalmas Jézust: azt a Jézust, aki észreveszi az emberek nyomorúságát, és irgalmas szeretettel kész orvosolni azt.” Harmadik szempontként említette: Lukács úgy mutatja be a Boldogságos Szűz Máriát, mint aki Isten irgalmasságának tudatában szemléli önmagát. Végül: „Lukács az irgalmasság evangelistája, mert egész iratával az irgalmasság gyakorlására ösztönöz minket. Éppen Lukács evangéliumában olvasható az a mondat, amely a rendkívüli szentéve mottója.”


Madocsai Bea, az Emmanuel Közösség tagja tanúságtételében a válások okozta sebek gyógyulásáról, a válás utáni kiengesztelődésről beszélt személyes életútja megpróbáltatásait idézve. Hogyan adjuk tovább az elváltaknak, az egyedülálló szülőknek az irgalmas Isten szeretetének örömhírét? – tette fel a kérdést, egyben reményt is adva nekik az irgalmas Isten szeretete által.


A Váci Egyházmegye Lelkigondozói Szolgálatának vezetője, Faragó Artúr lelkipásztor a kórházi pasztorálásról beszélt, Szabó József ferences szerzetes a gyöngyösi kolostorukban működő Autista Segítő Központ működéséről tájékoztatott, az irgalmasság testi cselekedeteinek gyakorlati megnyilvánulásaként. Beer Miklós püspök pedig arra figyelmeztetett: környezetünkben – a családban, munkahelyen, lakóközösségben és másutt – ismerjük fel embertársainkban az irgalmasság arcát. A nagybárkányi Szent II. János Pál ifjúsági közösség misztériumjátékában Kis Szent Teréz – nemrégiben szentté avatott – szüleinek története elevenedett meg.


A szentmise főcelebránsa Albedrto Bottari de Castello nuncius volt, aki homíliájában Ferenc pápa Misericordiae vultus kezdetű bulláját idézte. „Állandóan szemlélnünk kell az irgalmasság misztériumát. Ez számunkra az öröm, a derűs nyugalom és a béke forrása. Üdvösségünk feltétele. Irgalmasság: a szó, amely kinyilatkoztatja a Szentháromság misztériumát. Irgalmasság: a végső és legnagyobb tett, amellyel Isten elénk siet. Irgalmasság: az alapvető törvény, amely minden ember szívében ott lakik, aki őszintén tekint a testvérre, akivel az élet útján találkozik. Irgalmasság: az út, amely egyesíti Istent és az embert, mert kitárja a szívét arra a reményre, hogy bűneink korlátai ellenére mindenkor szeretnek bennünket.”


Fotó: Kissimon István

Elmer István/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »