A vallásszabadság 450 évvel ezelőtti kinyilvánítására emlékeztek Tordán

A vallásszabadság 450 évvel ezelőtti kinyilvánítására emlékeztek Tordán

Kövér László házelnök szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti. Az Országgyűlés elnöke az erdélyi Tordán beszélt erről szombaton, azon a hálaadó ünnepségen, amelyet a vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulója alkalmából tartottak.
Kövér László felidézte: az Erdélyben 1568-ban megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harmincéves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg. „A vallásszabadságra mint egyéni jogra csak 1789-ben utalt az emberi és polgári jogok francia nyilatkozata, és ezt az Egyesült Nemzetek Szövetsége csak az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában teljesítette ki és szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára” – mondta Kövér László.

A házelnök bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi az Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozat emlékének megörökítését. Kövér László szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította –, hanem az ember teljes önazonossága is az. Hozzátette, ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, mint a vallás szabad gyakorlását.

A politikus szerint a keletről nézve nyugatnak, nyugatról nézve keletnek látszó Közép-Európa országait hol nyugatról, hol keletről próbálták meg függésbe hozni és kizsákmányolni a nagyhatalmak. Úgy vélte: a XXI. században nem az alávetendők területét, hanem az alávetendők tudatát szállják meg először.

„Meg akarják fosztani az embert nemi, családi, vallási és nemzeti identitásától, mert ezáltal már nem képes érdekeik felismerésére, kinyilvánítására, és szükség esetén azok megvédelmezésére sem” – idézte a házelnököt az MTI. „Rossz hír, hogy Európa népei napjainkban egy ilyen alávetési kísérletnek az alanyai. Jó hír, hogy Közép-Európa nemzeteiben él és munkál az önazonosság megőrzésének igénye” – fogalmazott a Kövér László. Úgy vélte, nem szabad megismételni a XX. században elkövetett hibákat: „nemzeti önazonosságunkat és törekvéseinket ne egymás ellenében, ne egymás rovására, ne a nemzeti kizárólagosság jegyében, hanem egymást erősítve, a nemzeti méltányosság szellemében éljük, illetve valósítsuk meg”. Hozzátette: mindebben akkor is hinni kell, ha az elmúlt napokban az erdélyi magyarságot ért példátlanul durva és irracionális politikai támadás mindennek ellentmondani látszik.

A tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy küzdeni kell az igazságért nemes eszközökkel” – hangsúlyozta Balog Zoltán. „A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen” – jelentette ki, hozzáfűzve, keresztény kulturális ökumenizmusra van szükség katolikusok, ortodoxok és protestánsok között. Balog Zoltán kiemelte: annak idején ez az ellenség az Oszmán Birodalom volt, míg ma ez mindazokat az erőket jelenti, amelyeknek nemcsak nem kell a keresztény kultúra és az abból fakadó élet, hanem el akarják tüntetni, meg akarják azt szüntetni.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt.

Németh Zsolt hozzátette, ez a törvény szép példája Európa keresztény gyökereinek, és ma is ebből táplálkozik liberális, konzervatív és szociáldemokrata. Szólt arról is, ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát, például azt, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja azokat. „Európa sokszínű nemzeteinek a kereszténység megadta az egység érzését, és úgy tudják gyakorolni hitüket, hogy az állam és az egyház végzi a maga dolgát. A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az alkotmányos identitás szabadsága” – fogalmazott.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »