A tudomány is elismeri, a kemoterápia nem gyógyít

TudományVilág

Amikor a daganatos betegségek kezelésében használt kemoterápiáról beszélünk, tudnunk kell, hogy ez nem csupán a rákos sejtek szaporodását és szóródását akadályozza meg. Hogyan hatnak a kemoterápiás szerek a daganatos sejtekre, és hogyan az egészségesekre .

A kemoterápia során alkalmazott vegyszerek hatásmechanizmusa azon az elven alapszik, hogy elpusztítják (citotoxikus szerek) vagy meggátolják a rosszindulatú daganatos sejtek további osztódását és szóródását, de nem pusztítják el azokat (citosztatikus szerek).

Mivel ezek a szerek a gyorsan osztódó sejteket célozzák meg, hatásuk nem korlátozódik csupán a daganatos sejtekre, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjei is ki vannak téve ezek hatásainak (például a csontvelő vérsejtképző őssejtjei, az emésztőrendszer nyálkahártyájának sejtjei, a hámsejtek, hajhagymák, ivarsejtek). Ebből adódnak a citosztatikumok gyakori mellékhatásai.

Újabb kutatások kimutatták, hogy a kemoterápiás szerek hatására a rákos sejtek szomszédságában található egészséges sejtek egy olyan fehérjét kezdenek termelni, amely nem csak elősegíti a rákos sejtek növekedését, hanem ellenállóvá is teszi azokat. Amerikai tudósok csoportja ezzel „váratlan felfedezést” tett, amikor arra a kérdésre kerestek magyarázatot, hogy miért olyan ellenállóak a kezelésre bizonyos rákos sejtek a szervezeten belül, amikor laboratóriumi körülmények között olyan könnyen elpusztíthatóak.

A kutatók egy bizonyos kemoterápia hatásait tesztelték prosztatadaganattal diagnosztizált férfiak rákos szöveteiből vett mintákon. A kezelés után bizonyítható DNS-károsodást észleltek az egészséges sejtek szerkezetében. Emellett kiderült, hogy ezek a kemoterápia által károsított egészséges sejtek többet termeltek egy bizonyos WNT16B – nek keresztelt fehérjéből, ami kedvez a rákos sejtek túlélésének.

„A WNT16B mennyiségi növekedése teljességgel váratlan volt” – vélekedett Peter Nelson, a tanulmány társszerzője (Fred Hutchinson Rákkutató Központ).

„Amikor WNT16B fehérje termelődik, kölcsönhatásba kerül a közvetlen környezetében levő rákos sejtekkel, amelyek ennek hatására növekedni és szóródni kezdenek – ami pedig ennél is fontosabb, ellenállóvá válnak a további kezelésekkel szemben.” – adta hozzá Nelson.

A rák kezelésében a tumorok általában jól reagálnak a terápia kezdetén, de ezt a daganat egy újabb gyors növekedése követi, miután a további kezelésekkel szemben rezisztencia alakulhat ki. Az egyes kezelések között pedig felgyorsulhat a rákos sejtek szaporodása.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a jóindulatú sejtek károsodására adott válaszreakció direkt módon hozzájárulhat a tumor növekedésének felgyorsulásához”, áll a kutatócsoport közleményében.

A kutatók a mellrák és petefészekrák esetében igazolták felfedezéseiket. Noha a végső stádiumban levő betegek életminőségének javítására immár új generációs gyógyszerek széles köre áll rendelkezésre, Nelson tanulmányából kiindulva mégis sok orvost óvatosságra intenek az ilyen betegek kezelésére használt rákellenes szerek alkalmazása kapcsán, mivel ebben a helyzetben ezek a szerek többet árthatnak, mint amennyit használnak.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet mégis javítani a páciensek kezelésre adott válaszát, Nelson így vélekedett: „lehetséges választás a kisebb mennyiségű és kevésbé toxikus kezelések alkalmazása.” A végső konklúzió az, hogy a kemoterápia gyakorlatilag minden szövetet és sejtet károsít, mielőtt még elérné a rákos célszövetet. Ez azt jelenti, hogy az egész szervezet (beleértve a központi idegrendszert, immunrendszert és különböző szerveket) érintett, még évekkel a kezelés befejezte után is.

View the full image Forrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »