A TTIP, mint élőszervezet – már a parlamentben sem mer szembeszállni a Fidesz a multikkal

Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága hétfőn meghallgatta Mikola Istvánt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nemzetközi együttműködésért is felelős államtitkárát, majd a fideszes többség azzal a lendülettel el is gáncsolta azt a határozatot, amely kimondta volna, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények ratifikáláshoz elengedhetetlen legyen a nemzeti parlamentek jóváhagyása.

A kormányt Mikola István államtitkár mellett Kőszegi Erika főosztályvezető-helyettes (KKM) képviselte a majd egy órás vita során.

Mikola szerint az amerikai féllel folytatott TTIP-pel kapcsolatos tárgyalások még évekig el fognak húzódni (“jelenleg nincs TTIP”), egyúttal fenntartásokkal kezelte, hogy az Európai Bizottság (EB) sürgeti a folyamatot. Hangot adott abbéli véleményének is, hogy a sokat kritizált állam-befektető vitarendezési mechanizmust egyszerűen le kellene választani a szabadkereskedelmi egyezményről.

Az államtitkár a bizottság előtt felidézte Orbán Viktor korábbi parlamenti felszólalását, amelyben a kormányfő egyértelműsítette, a nyitott gazdaságú országoknak, így hazánknak is szüksége van a szabadkereskedelmi egyezményre, de nem mindenáron.

Ki dönti el?

Mikola István kitért a CETA-ra is. Mint korábban megírtuk, befejeződött az EU és Kanada közti megállapodás szövegének jogi átfésülése, a megállapodás most már csak arra vár, hogy valaki ratifikálja. Persze, nem mindegy, hogy ki! Az EB arra törekszik, hogy a döntés joga Brüsszelé legyen, és ennek érdekében az Európai Unió Bíróságához fordult. Ezzel kapcsolatban az államtitkártól elhangzott, hogy Magyarország számára fontos lenne a CETA elfogadása, bár reményei szerint a szerződés szövegével a magyar parlamentnek is lehetősége foglalkozni.

Végső soron nagy hiba lenne – fogalmazott a politikus -, ha felállnánk a tárgyalóasztaltól.

Kritikus hangú kérdéseket elsősorban az ellenzéki képviselőktől kapott az államtitkár. Józsa István (MSZP) például arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális ráfordítás (pl.: társadalombiztosítás) miatt az EU eleve versenyhátrányból indul az Egyesült Államokkal szemben, míg a jobbikos Bana Tibor a TTIP-et körülölelő látszat-átláthatóságot, illetőleg az ellentmondásos kormány kommunikációt kérte számon Mikolán.

Az államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a CETA-t, illetve a TTIP-et csak 10-15 éves távlatban érdemes megközelíteni, ennyi idő alatt lehet a szabályozórendszereket a szerződéshez igazítani. Ugyanakkor megszégyenítőnek nevezte a brüsszeli “olvasószobát”. A készülő TTIP szövegét az EP-képviselők egy elszeparált helyiségben tanulmányozhatják, ahova csak tollat és papírt vihetnek, de konkrétumokról nem tájékoztathatják a nyilvánosságot. A kommunikáció kapcsán elismerte, “nagy bajban van Fazekas Sándor“, hiszen nagy a nyomás rajta, majd hozzátette: eltökéltek vagyunk a magyar agrárium védelmében, GMO-mentességében.

Lapunk kérdésére Mikola elmondta, elhamarkodottnak érzi azokat a politikai nyilatkozatokat, amelyek most elítélik a TTIP-et. Szerinte sok év fog eltelni addig, amíg egy olyan egyezményt tudnak elfogadni, amely minden félnek megfelel, s amelyben megjelenik a magyar érdek is. Mint mondta, a TTIP egy élőszervezetként fog működni. Hozzátette azt is, hogy a politikai és civil megosztottság az Egyesült Államokban is tapasztalható, az amerikai elnökválasztás két jelöltje (a demokrata Bernie Sanders, és a republikánus Donald Trump) is a szabadkereskedelmi egyezmények ellen kampányol.

Kitért arra is, hogy a tárgyalások során rengeteg hasznos információval gazdagodtak, már csak ezért is megéri az együttműködés Washingtonnal.

Kőszegi Erika az Alfahírnek arról beszélt, hogy

a CETA-t már létrehozták a tárgyalók, most már a politikusokon a sor, hogy azt ratifikálják.

A parlamenti bizottság ezután Schiffer András (LMP) határozat javaslatának tárgysorozatba vételéről szavazott. Az ökopárt társelnöke azt akarta kimondatni az Országgyűléssel, hogy a Kormány következetesen képviselje azt az álláspontot, mely szerint a TTIP-et, a CETA-t, illetve a TiSA-t (Szolgáltatások Szabadkereskdelmi Egyezménye) csak nemzeti parlamenti jóváhagyással lehessen elfogadni, egyben ne támogasson olyan megállapodást a kabinet, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét.

A fideszes többség ezt nem támogatta, Mikola pedig azzal érvelt, hogy az Országgyűlésnek nincs lehetősége arra, hogy beleszóljon EU-s hatáskörbe tartozó döntésekbe.

Csalódottak társasága

Megy a porhintés, a maszatolás – fejezte ki lapunknak csalódottságát Schiffer András a döntést követően, példaként felhozva, hogy bevándorláskvóta esetében sem törődött azzal a kormány, hogy a menekültpolitika EU-s hatáskör, és népszavazást rendelt el. Ez szerinte a kettős mérce tipikus esete, és arcpirítónak nevezte a KKM álláspontját.

“Teljesen egyértelmű, hogy a háttérben lepaktáltak már a nagyvállalatokkal. Ez a taktika egész egyszerűen egy hazaárulással ér fel, szó sincs itt a magyar érdekek képviseléséről”

– osztotta meg kétségeit az ellenzéki képviselő. A Washingtonnal megkötött paktumot azzal támasztotta alá, hogy valamilyen oknál fogva elapadtak a kitiltási ügy hullámai.

Felháborodásának adott hangot Bana Tibor is. A jobbikos politikus a bizottságban Schiffer előterjesztése mellett voksolt, sőt egy esetleges népszavazást is támogatna, ugyanakkor lapunknak hangsúlyozta: sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha az Alaptörvényben rögzítené a parlamenti többség az ilyen fajsúlyos kérdéseket.

Az ellenzéki honatya szerint minden lehetséges módon, fórumon nyomást kell gyakorolni az Orbán-kormányra, illetőleg a társadalom minél szélesebb rétegeihez el kell juttatni ezt az üzenetet.

A bizottsági ülésen jelen volt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programfelelőse is. Érdeklődésünkre elmondta, sok hasznos információ hangzott el az államtitkári meghallgatáson, de a szavazás végeredménye kiábrándító volt.

“Számomra meglepő, hogy Mikola biztos abban, hogy az EB vegyes egyezménynek fogja nyilvánítani a CETA-t, miközben erre semmilyen jel nem utal”.

Fidrich Róbert is kiemelte a tárgyalások fontosságát, igaz ő nem osztja a KKM lelkesedését. Szerinte már a tárgyalásoknak is erodáló hatása van az európai környezetvédelmi, egészségügyi vívmányokra. Az Európai Bizottság például már évek óta szinte szabotálja a hormonrendszer-károsító vegyi anyagok betiltását – emlékeztetett a programfelelős.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »