A török hatóság az utolsó templomot is bezáratná Bursában

Bursa Törökország negyedik legnagyobb városa, lakossága 1,5 millió. Az ország északnyugati részén, a Márvány-tenger régiójában fekvő Bursa tartomány székhelye. A turisztikai szempontból is rendkívül vonzó várost kiugró gazdasági teljesítménye miatt az úgynevezett „anatóliai tigrisek” csoportjába sorolják.

A festői szépségű metropolisz utolsó, még működő templomán jelenleg négy keresztény felekezet osztozik. A Fransız Kilisesi (Francia Templom Művelődési Ház) a német és latin katolikusoknak, az ortodoxoknak és a szabadegyházi hívőknek ad otthont. A városi hatóságok 2016. február 19-én fölszólították a tulajdonosi jogokat gyakorló alapítványt, hogy február 26-ig adják át a templom kulcsait. A felek az épület további használatáról jelenleg is tárgyalnak. A város vezetői ennek ellenére rövid időn belül ki akarják üríteni a templomot. A megdöbbentő hír teljesen váratlanul érte a mintegy 100 hívőt.

A Fransız Kilisesit a hívők pénzén 2002-2004 között restaurálták. Ismail Kulaçoğlu evangéliumi lelkész szerint a hatóságok korábban engedélyezték a templom rendeltetésszerű használatát. A megállapodás 2015 végén járt le. A keresztény gyülekezetek kérelmezték az engedély meghosszabbítását, amire azt a választ kapták, hogy hozzanak létre egy vállalkozást, amit meg is tettek. Az önkormányzat utóbb mégis úgy döntött, hogy 2016. február 26-ig el kell hagyniuk a templomukat. A négy gyülekezet hívői még reménykednek a megoldásban.

A Márvány-tenger térségében számos jelentős keresztény emlékhely létezik. Törökország az ősegyház egyik szülőhelye. Itt található Szűz Mária sírja, a vidéken Szent Pál apostol is működött, és a hagyomány szerint Szent János apostol itt írta evangéliumát. Csak nemrég jelentették be, hogy föl akarják építeni a világ legnagyobb Szűz Mária-szobrát a nyugat-törökországi Izmir tartomány Szelcsuk körzetében, a valamikori Efezus kikötőváros közelében. A kisázsiai Égei-tenger partján fekvő ősi görög polisz messze földön híres volt gazdagságáról és kultúrájáról. A hagyomány ide köti a hét szent alvó csodáját, melyet a Korán is megemlít. A kereskedő világváros sokat szenvedett a bizánciak és arabok közti harcok során, majd 1426-ban az oszmán törökök kezére került. Az 1. században élte fénykorát, ekkor lakóinak száma elérte a félmilliót. Mai török neve Efes.

A 325-ben tartott niceai zsinat – a keresztény egyház első egyetemes gyűlése – szintén ezen a területen volt. Niceát (görögül Nikaia, mai neve İznik) 1331-ben foglalta el az Oszmán Birodalom. Törökország lakosságának a 20. század végéig jelentős hányada, mintegy 30%-a keresztény volt. Ez az arány ma már az 1%-ot sem éri el.

Orientalista.hu – CSI Magyarország


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »