A tejfelszőke doki és a ciánálló Sonderkommando – emlékezzünk mi is a mai napra, ha már muszáj

A tejfelszőke doki és a ciánálló Sonderkommando – emlékezzünk mi is a mai napra, ha már muszáj

A két napja még Saullal közösen egy református templomot beszennyező Balog Zoltán cigány- és zsidóügyi miniszter valamint istápoltjai tegnap már az ún. holokauszt magyarországi (?) áldozatainak emléknapját ünnepelték, ma pedig az Élősködők Menetén vonaglottak.

Ha már annyira emlékezni kell, hát emlékezzünk! Kik is tudnának ebben jobban a segítségünkre lenni, mint a kétségbevonhatatlan hitelességű "túlélők"?

Lássuk akkor, ketten közülük milyen fontos eseményeket őriztek meg számunkra a csalhatatlan memóriájuk révén.

Dr. Eliezer Even és Benjamin Ravid 1997-ben Jeruzsálemben megjelent Emlékezz – Székesfehérvár és környéke zsidósága című könyvében többek között Németh Dezső is megszólalt. Ő a háború után az egyik legjelentősebb, az országba visszatért zsidók vallomásait jegyzőkönyvekben rögzítő szervezet, a DEGOB alelnöke volt. Nyilván ott is ugyanolyan hihető állítások szerepelnek, mint az ő visszaemlékezésében, amelyből kiderül, hogy Josef Mengele, akiről már korábban ismertté vált, miszerint egy időben képes volt különböző helyszíneken jelen lenni, még a külsejét is változtatgatta a zsidórámpán. Dezső legalábbis ezt mondta: "Elegáns, szőke fiatalember: dr. Mengele előtt kellett elmennünk. Hanyagul, hüvelykujjának egy-egy mozdulatával két csoportra osztott bennünket…"

Szóval a doktor haja szőke volt, nem feketébe hajlóan sötét, mint azt eddig tudtuk. A végén még a szeplőiről is lehull a lepel, ha nem vigyázunk. Ez a hüvelykujjas mutogatás sem egyértelmű. Azt is gondolhatnánk, hogy a mesés gázkamrákba küldendőket a hüvelykujj lefelé fordításával választotta ki.

Dr. Láng Rezső sztorija sem kevésbé meglepő.

"…Később a 26-os blokkba kerültem, ahol a gázosítást és elégetést végezték. Az volt a feladatom, a gázzal megöltek szájából kihúzzam az aranyfogakat. Hogy e szörnyű ténykedésre tanú ne maradjon, a fogtalanítást végző orvosokat is megölték. Én annak köszönhettem az életemet, hogy egy SS puskatussal a hetedik napon annyira fejbevágott, hogy elöntött a vér és mint sérültnek másnap nem kellett visszamennem a munkahelyre, később pedig megfeledkeztek rólam".

Azt már talán a kisiskolások is tudják, hogy egy valódi elgázosítás után nem lehetne a hullák fogaival bíbelődni, mert az első egy-két páciens után a fogász is hasonló sorsra jutna, tekintettel a hidrogén-cianid végzetes tulajdonságaira. Az viszont kevésbé ismert, hogy a 26-os blokkban még a hivatalos holokausztos verzió szerint is a főtáborba frissen érkezettek fogadása, tisztálkodása, fertőtlenítése történt. Tehát semmiféle elgázosítás, elégetés. Maga az épület alkalmas sem lett volna ilyesmire. Szóval ez nem jött be Láng úrnak. Az pedig már csak hab a tortán, hogy miután kvázi sonderkommandósnak tüntette fel magát, akiket a legenda szerint – mindig az adott mesélő verziójának megfelelő időközönként – a gonosz nácik kivégeztek, róla véglegesen megfeledkeztek, mert kicsit összevérezte egy SS. 😂

Szóval emlékezünk, emlékezünk szorgalmasan, de vajon mikor lehet már a valóságra is emlékezni büntetőjogi fenyegetettség nélkül?

Skorzeny – Kuruc.info

Elgázosították Auschwitzban, majd végelgyengülésben meghalt a bajai szovjet fogolytáborban

Így "ölték meg a nácik" Schwarcz Sándort is – és ki tudja még, hány milliót


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »