A támogatások adják a lovat az ingatlanpiac alá

Az elmúlt évek ingatlanpiaci mélyrepülése után évente körülbelül 25 ezer lakás épülhet, ami az igényeket tekintve reálisnak mondható. A fejlesztőket a bankok újra finanszírozzák, a csokra pedig egyre nagyobb a kereslet: csak az OTP-nél közel 2 milliárd forintnyi támogatást igényeltek a 10 millió forintos segítségre jogosult 3 gyerekes családok.

Jelenleg az OTP 4500 lakás fejlesztését finanszírozza, ami több mint 100 lakásépítési projektet és összesen 110 milliárd forintnyi költséget jelent. A projektek között kisebb, 4-5 lakásos társasházak és jelentős, 200-300 lakásos beruházások egyaránt megtalálhatóak, az átlagos lakásszám 40 körüli. Ha ez a tendencia folytatódik, és figyelembe vesszük, hogy az OTP nagyjából minden ötödik-hatodik lakás építéséhez nyújt hitelt, akkor már látjuk is, hogyan lesz ebből évi 25 ezer új lakás – mondta el a cégcsoport keddi sajtótájékoztatóján Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Kifejtette, hogy a finanszírozás tehát nem lesz szűk, a bankok tudják hitelezni akár a fejlesztők alvállalkozóit is. Az építtetőktől előtörténettől függően 20-30 százalék saját erőt követelnek meg, és megelégszenek az ilyen arányú előértékesítéssel is. Ez ma, amikor az új lakások tervasztalokról kelnek el, nem probléma a fejlesztőknek.

Előbújnak a fejlesztők

A vezérigazgató-helyettes szerint az élénkülő kereslet miatt a fejlesztők egyre aktívabbak lesznek, így a bank szakértői már ebben az évben hozzávetőleg 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitel felvételére számítanak.

Alapul véve azt, hogy a csok keretében a három gyerekre igényelhető 10 millió forintos támogatás és 10 millió forintos kedvezményes hitel maximális összege az új építésű, 60 négyzetméternél nagyobb lakások esetén érhető el, ezért legnagyobb számban a nagyobb alapterületű lakások elterjedésére lehet számítani. Mivel a kereslet lassabb felfutása várható, és az építkezések technikai időszükséglete is jelentős, így a bank a nagyobb kínálat megjelenésére 2017 második felében számít. Wolf László kiemelte, hogy a fejlesztői érdeklődés növekedése már most látszik a lakásépítési engedélyek számában: a többéves csökkenő tendencia után 2015 végére már több mint 10 ezer új lakás építésére adtak engedélyt. Amíg ezeknek a lakásoknak az értékesítése elkezdődik, a még elérhető, csekély számú új építésű ingatlan fog gyors ütemben elkelni, és a lakóingatlanok árának minimális emelkedése várható.

A vezérigazgató-helyettes kitért arra is, hogy az átlagos lakásméret 50-70 négyzetméter körül alakul, az építeni tervezett lakások becsült átlagára pedig 25 millió forint. A kalkulált lakásárak változóak, vidéken 300 ezer forinttól indul a négyzetméterár, míg a fővárosban ezt akár 40-60 százalékkal is meghaladó, 400-550 ezer forintos induló ár is várható.

A támogatás a hajtómotor

A válság után újra beinduló ingatlanpiacnak nagyon erős hajtómotorja az a kiterjedt lakástámogatási rendszer, amelynek része a csok, az áfa-visszatérítési támogatás, a kamattámogatott hitelek, a lakástakarék-pénztárakhoz kapcsolódó állami támogatások, nem utolsósorban pedig az adómentesen adható lakáshitel-támogatási lehetőség. Ezek közül a legjobban ismert a csok, amelynek feltételrendszere az év elején megújult. A bankokhoz egyre több érdeklődő érkezik: „Mi 3,5 milliárd forintnyi igénylést fogadtunk be idén az új támogatási formára, ebből a 3 gyerekesek által igényelhető 10 millió forintos támogatás közelíti a 2 milliárdot. A mellé igényelhető fix kamatozású hitel lehetőségével nagyjából minden második csok-igénylő élt” – mondja Kormos Zoltán, az OTP Bank Lakás Hitelek Főosztályának igazgatója.

Mivel a piaci információk szerint az igénylők nagy többsége az OTP-hez fordul, ezek az arányok nagyjából általánosnak tekinthetőek. Az igénybe vett támogatás összege a bank várakozásait maghaladó mértékben emelkedett. „Mi az év elején meghirdetett változások után azt vártuk, hogy a csok korábbi, 1,1 millió forintos összege fel fog hízni 1,5 millió forintra. Ehhez képest az előző hetek statisztikái ennél lényegesen nagyobb növekedést mutatnak, az átlagos támogatási összeg a 2 millió forintot is meghaladja” – emeli ki Kormos. Hozzáteszi azt is, hogy tavaly az igénylések 90 százaléka használt lakásra vonatkozott, a módosítás után pedig azt várták, hogy az érdeklődés az új lakások iránt fog megnőni. De nem ez történt: a családiház-építési kedv nőtt meg drasztikusan, ezek teszik ki az önerős csok-igénylések 75 százalékát. Új lakásra csak a családok 25 százaléka kér támogatást. Ha jobban belegondolunk, ez nem meglepő, ugyanis a csok keretrendszere ma nem kedvez az új lakásoknak, lévén csak használatbavételi engedéllyel rendelkező otthonokra igényelhető. Tehát az épülőfélben lévő projektek kiesnek a körből. Ráadásul jelenleg új lakás alig van a piacon, az építkezések zöme csak most indul.

Budapesti epicentrum

„A legtöbb fejlesztés Budapesten történik, ott is a belsőbb kerületekben. Ha pedig az átlagos méretet nézzük, akkor azt látjuk, hogy a fővárosi projektek többsége 20 lakásos. A legtöbb társasház egyértelműen Újbudán épül, ahol összesen 34 ilyen projektet találunk, 600 eladott új lakással” – mondja Florova Anna, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője. A budai kerület mellett a idén csak a XIII., a XIV. és a IX. kerületekben épülhet 400-nál több lakás.

Azt, hogy a kereslet mennyire élénk, jól mutatja, hogy az Újbudán épülő 34 társasház között már 15 olyan van, amelynek lakásai egytől egyig elkeltek, és a maradék 19-ben is csak 66 eladó otthon maradt. Az OTP adatbázisa ráadásul januári frissítésű, tehát ebben még nem igazán érződik a csok pozitív hatása. Ha az épülő társasházak darabszámát nézzük, akkor a második helyen a III. kerület áll, 19 idei beruházással, viszont itt csak két ház lakásai keltek el januárig. Tíznél több projekt idén még a XIII., a XIV. és a XVI. kerületekben épül, és egyedül a X. kerület lesz az, ahol ebben az évben nem adnak át új társasházat. Természetesen a belvárosi területeken helyhiány miatt kevesebb, de jóval nagyobb társasház épül: a IX. kerületben például 103 lakás a négy beruházás átlagos volumene, ezeket pedig már mind értékesítették. A fejlesztések nem csak Budapesten indultak be újra: a korábban befagyasztott építkezéseket Pécsett, Miskolcon, Veszprémben, Sopronban, Zalaegerszegen és a Balatonnál is befejezték.

Rengeteg az érdeklődő

„Óriási érdeklődést tapasztalunk az új ingatlanok iránt, nem véletlen, hogy az előkészített projektjeink lakásszáma 1000 körülire tehető. Ez különösen annak fényében hatalmas szám, hogy az új jogszabályok érvénybe lépése óta még három hónap sem telt el, az elmúlt években pedig összesen 2-3 ezer új lakást építettek értékesítési célból az egész országban” – mondja Ádány Tamás. Az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az adózásban és az állami támogatásában bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően jelentősen javulnak a fejlesztők lehetőségei is, aminek eredményeképpen az egész országban beindulhat a lakásépítés. Mivel azonban az ingatlanfejlesztés ciklusai hosszúak, az intézkedés hatására beköltözhető, használatbavételi engedélyes, kész lakások azonban csak 2017-ben és 2018-ban jelennek meg a piacon, miközben értékesítésük már a kivitelezés idején is zajlik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »