A szocik is loptak, ezek is lopnak, ilyen az élet

A szocik is loptak, ezek is lopnak, ilyen az élet

Olvasom, hogy a téma kutatója-szakértője szerint a rendszerváltás óta jellemző korrupcióban minőségi változás következett be 2010 után. Amennyiben a korábban jellemző korlátozott, a gazdasági szereplők által igényelt korrupció helyére az államilag szervezett közpénzszivattyú lépett. Vagyis az állami vezetők döntik el, ki lehet oligarcha, a bűnüldöző szervek pedig hallgatásukkal támogatják a folyamatokat.

Olvasom, hogy a gyömrőiek nem lacafacáztak, úgy újraválasztották polgármesterré a szegedi ítélőtábla által felfüggesztettre ítélt reneszánsz embert, Gyenes Leventét, mintha mi sem történt volna az elmúlt években.

A félreértések elkerülése végett: a két történet nem ott ér össze, hogy Gyenes a Fidesz embere és az államilag szervezett pénzszivattyúzás délceg szimbóluma. Dehogy. A pasas az utóbbi időben mintha épphogy a bögyében lenne a kormánypártnak, ám a jelek szerint nem tudnak mit kezdeni vele. Persze lehet, hogy nem is akarnak, egy 17 ezres kisváros első embere nem ismert vagy fontos annyira, hogy bevessék ellene a nehéztüzérséget.

Bár azt azért megjegyezném, hogy néhány percnyi keresés árán megállapítható: akkora spíler ez a Gyenes, hogy minimum top 100-asnak kell lennie spílerségben hazánkban. Erre lentebb még visszatérek.

Előbb azonban rögzítsük, a két sztori ott ér össze, hogy tényleg egyre kevésbé vannak következményei bárminek. Magyarország következmények nélküli ország, haha. Természetesen nem most jutott ez először eszembe, viszont a helyzet fokozódik. Ez magyarra fordítva azt jelenti: mind reménytelenebb, kilátástalanabb.

Az utóbbi pár évben hajlamosak voltunk azt feltételezni, hogy a bűnöknek és a hibáknak áruk van. Meg azt is, hogy a kétkezi választópolgárok nem szeretik a sunyiságot és a gazdagságot, a gazdagok sunyiságától pedig végképp kiveri őket a víz.

Volt is ennek némi alapja. Visszanézve úgy emlékszünk, a kétharmados többségre támaszkodó, mélyen-vastagon beágyazott, már-már legyőzhetetlennek tűnő MSZP–SZDSZ-koalíció nem kis részben a Tocsik-ügybe bukott bele. Némi meglepetésre. Na most annak a balhénak a teljes összege nevetségesen szerény volt azokhoz a hátbozongató euró- és forinthegyekhez képest, amelyek láttán napjainkban meg sem nyikkanunk, vagy ha mégis, úgysem hallja a nyikkanásunkat senki.

Nyilván a tapasztalat biztatott bennünket arra, hogy feltételezzük: az immár harmadik ciklusát morzsolgató, továbbra is ügyes, erőszakos és céltudatos, ám egyúttal végképp elszemtelenedett Fideszt a zsebén és a rongyrázáson keresztül lehet megfogni. Nem is konkrétan a korrupcióról beszélek itt, inkább az attribútumokról. Rogán Antal hátizsákja, Mészáros Lőrinc jachtja, Habony Árpád szipogása, Andy Vajna szakálla mind-mind iszonyú távol vannak a polgári Magyarország egykor volt eszményétől. Az meg, hogy előkerülnek konkrét ügyek is, mint Mengyi Feláldozható Rolandé, már a non plus az ultrán.

Nem véletlen, hogy a Jobbik is azt hitte, ha visszavesz a radikalizmusából, és sikerül hallhatóan közvetítenie a mi még nem loptunk üzenetet, akár nyerheti is a meccset. Mára Vona Gáborék is kénytelenek voltak rájönni, hogy elszámították magukat, ez kevés lesz.

A szagos pénz és a korrupció nem tényezők többé. Hogy miért, nem tudni pontosan. A szakértő kutató úgy véli, egyrészt fásultak az emberek, azt mondják, a szocik is loptak, ezek is lopnak, nincs itt semmi látnivaló, ilyen az élet. Másrészt mindent jobb- vagy baloldali szemüvegen keresztül néznek.

Mégiscsak jobb, ha a mi tolvajunk lop, és nem a tiétek, pajtások!

A következmények nélküliség aktuális példájához visszatérve: Gyenes Levente szenzációs figura. Állítólag pedagógus is volt valamikor, majd a biztonsági piacon pörgetett vállalkozásain keresztül kereste meg a tejbe aprítani valót – ezenközben volt a Magyar Biztonsági Nagyvállalkozások Szövetségének elnöke és a Protokoll Világszövetség európai alelnöke is –, aztán 2002-ben belevetette magát a helyi politikába. Azóta Gyömrő polgármestere. Mindig hatalmas többséggel nyer, laza eleganciával evickél át a viharokon. Nem rázza meg őt semmi. Volt már, hogy légügyi szabályokat sértett magánrepülőgépével Ferihegyen, hogy jogosulatlanul használta a doktori címet, hogy teret nevezett el Horthy Miklósról, hogy pucér nők és fehér porok társaságában orgiázott. Hiába, megesik, hogy egy férfi az átlagosnál jobban szereti a nőket!

A java csak ezután következett. 2014-ben úgy választották újra, hogy már zajlott a számlagyárper, amelynek hetedrendű vádlottjaként később felfüggesztettet kapott. Éppen az ítélet jogerőre emelkedése miatt kellett az idén lemondania, hogy utóbb ismét elinduljon a pozícióért – a közügyektől nem tiltották el –, majd az iménti vasárnapon a szavazatok 80 százalékát beseperje. A kormányhivatal és a Belügyminisztérium állítja, a polgármester méltatlan a posztra a jogerős ítélet miatt – így rendelkezik a törvény –, ezért meg kell őt fosztani a mandátumától. Jogi huzavona lesz ebből, hogy milyen lezárással, kiderül.

De nem is ez az érdekes. Hanem az, hogy a gyömrőieknek mindegy, mit csinál, mivel bukik meg, hogyan huncut, akkor is kell a kalandos életű, de karizmatikus vezér – még nem mondtam: Gyenes a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségei Szövetsége nagykereszt lovagja is! –, sótlan és erélytelen kihívói ellenben nem kellenek nekik.

Igen: ilyen egyszerű ez. Ahhoz, hogy valakiből és valamiből alternatíva legyen, baromi sokat kell dolgozni. Kőkeményen. Hogy ki mennyit-mekkorákat hibázik – vagy akár bűnözik –, az önmagában semmit sem jelent és semmire sem elegendő. Azt hiszem, ez a kétezertízes évek közepének legizgalmasabb tanulsága. Innen szép nyerni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »