A szociális törvény változásával…

A szociális törvény változásával…

Sorakoztatta kérdéseit interpellációjában a kereszténydemokraták harcos asszonya. Milyen intézkedéseket tesz a kormány a hajléktalanok védelme érdekében? Mekkora támogatási keretet fordít az idei télen az utcán élő emberekre, helyzetük javítására? Hogyan erősítette meg a hajléktalanokat segítő szociális ellátórendszert, és milyen lehetőségei vannak arra, hogy további eszközökkel segítse a hajléktalan embertársainkat?

Dr. HOFFMANN RÓZSA, (KDNP): – Államtitkár Úr! Már november elején beköszöntött a tél az utcán élő hajléktalan emberek számára. Az emberhez méltó életmód biztosítása és a megfelelő alapellátás elindítása érdekében az Orbán-kormány több fronton is elszánt fejlesztéseket indított életkörülményeik javítása érdekében. A támogatás ennek megfelelően több szinten valósul meg, egyrészt állami intézményekben, mint a hajléktalanok ápoló-gondozó otthonai, nappali ellátást nyújtó intézményekben, átmeneti szállásokon és rehabilitációs intézményekben, de nagy szerepet játszanak a hajléktalanok védelmében az önkormányzati, civil és egyházi fenntartású szervezetek is.

– A szociális törvény változásával, amely a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektet azzal, hogy kimondja az önkormányzatok általános felelősségét a területükön élők szociális biztonságáért. A felnőtt-jelzőrendszer működtetésével, a tűzifaprogrammal, a közmunkaprogrammal, vagy az egyre több munkalehetőséggel a kormány már eddig is sok mindent tett a hajléktalanság kialakulása ellen. Az is fontos, hogy azok számára, akik ebben a formában élik mindennapjaikat, a közvetlen, azonnali segítség mellett tudjanak kiutat is mutatni, fel tudjuk hívni a figyelmüket az élhetőbb világra.

– Államtitkár Úr! Külön köszönetet kell mondanom a magyarországi egyházak áldozatos munkájáért, hiszen példaértékű, amit a téli krízisidőszakban is nyújtanak. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

– Hogyan készül a kormány a hajléktalan emberek védelmére, és milyen lehetőségeket kínál számukra a hideg ellen?

– Mekkora támogatási keretet fordít az idei télen a kormány az utcán élő emberekre, helyzetük javítására?

– Hogyan erősítette meg a kormány a hajléktalanokat segítő szociális ellátórendszert, és milyen lehetőségei vannak arra, hogy további eszközökkel segítse a hajléktalan embertársainkat?

– Hogyan erősítette meg a kormány a hajléktalanokat segítő szociális ellátórendszert, és milyen lehetőségei vannak arra, hogy további eszközökkel segítse a hajléktalan embertársainkat?

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Tisztelt Ház! A kormányzatnak erős elkötelezettsége volt abba az irányba, hogy ne legyen olyan tél, amikor valakit egy hajléktalanszállásról, egy melegedőből azért kellene visszafordítani, mert nincs elég kapacitás. Ezt az előző években teljesíteni is tudtuk, hiszen minden évben nagyobb kapacitás állt rendelkezésre, mint amekkora igény felmerült a téli hajléktalanszállásokra.

– Év közben 9500 férőhely-kapacitás áll rendelkezésre, és a téli krízisidőszakban még további 1500 helyet tudunk megnyitni. Nem volt még olyan nap, amikor az előző években, bármilyen hideg is volt télen, ezt 100 százalékig ki kellett volna használni. Mindig volt még maradék kapacitás. Azt mondhatjuk az idei évben is: november első napjaiban, amikor hűvösebb idő volt, 70-75 százalék fölé nem ment a szálláshelyek kapacitása. Tehát mindenki számára, aki menedéket, segítséget, meleget, ételt, gondoskodást keresett a hajléktalanok közül, biztosított volt az, hogy meleg ételt kapjon, fűtött helyen tudja lehajtani alvásra a fejét.

– Éjjeli menedékhelyek, hajléktalan személyek átmeneti szállása egyaránt n a 9500 alapférőhelyben, a további 1500-ban pedig krízisférőhelyek. Országosan ha nézzük, 2325 férőhely működik a nappali melegedőkön, 228 férőhely a hajléktalanok rehabilitációs intézményeiben, amely nyilván már egy kifutást, kilépési lehetőséget is jelent a hajléktalansorsból, valamint 460 férőhellyel biztosítanak helyet a hajléktalanok otthonai is. 83 utcai szociálismunka-szolgálat is tudja segíteni szintén a hajléktalan embereknek az ellátását.

– A költségvetési törvényben 9 milliárd forint áll rendelkezésre hajléktalanellátásra, ebből 8 milliárdot fordítunk az ellátórendszernek a működtetésére, 540 millió forintot az utcai szolgálatoknak a fenntartására, és még így is marad 360 millió forint, amelyet a krízisidőszaknak a többletkiadásaira tudunk fordítani. Ez jelent krízisautó-szolgálatot, jelent regionális diszpécserszolgálatot, illetőleg jelenti azt is, hogy területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok OEP-finanszírozásban segítik a hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezeken a normatív hozzájárulásokon felül pályázati támogatással is igyekszünk segíteni, ezeknek a teljes összege, amire a képviselő asszony is rákérdezett, 359 millió 900 ezer forint, tehát 360 millió forint százezer forint híján. Ebből két fő célt tudunk szolgálni. Az egyik a téli időszakban a szükségletek biztosítása, étkeztetés támogatása, utcai szociális munka kiegészítő támogatása, krízishelyzetekben krízisautók, krízisférőhelyek létrehozatala. A másik: ebből a 360 millió forintos pályázati támogatásból tudjuk biztosítani a szociális szakembereknek a mentálhigiénés támogatását, hajléktalan emberek foglalkoztatása vagy a társadalmi beilleszkedésüket segítő programok támogatását is.

– A további feladatokat a Hajléktalanügyi teendők című stratégiában szögeztük le, amelyet a szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel, karitatív szervezetekkel együtt fogalmaztunk meg. Az emberierőforrás-fejlesztési operatív programban is biztosítottunk erre 1,7 milliárd forintot. „Elsőként lakhatást” címmel indítottuk el a programot, és bízunk benne, hogy ezzel sikerül sokakat kivezetni a krízishelyzetből, sikerül integrálni őket, a képességeiket javítani, foglalkoztatáspolitikai eszközöket igénybe venni, egészségügyi ellátást biztosítani, és ezáltal sokkal kevesebben szorulnak majd rá a későbbiekben a hajléktalan-segítségnyújtásra.

– A további feladatokat a Hajléktalanügyi teendők című stratégiában szögeztük le, amelyet a szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel, karitatív szervezetekkel együtt fogalmaztunk meg. Az emberierőforrás-fejlesztési operatív programban is biztosítottunk erre 1,7 milliárd forintot. „Elsőként lakhatást” címmel indítottuk el a programot, és bízunk benne, hogy ezzel sikerül sokakat kivezetni a krízishelyzetből, sikerül integrálni őket, a képességeiket javítani, foglalkoztatáspolitikai eszközöket igénybe venni, egészségügyi ellátást biztosítani, és ezáltal sokkal kevesebben szorulnak majd rá a későbbiekben a hajléktalan-segítségnyújtásra.

Dr. HOFFMANN RÓZSA: – Államtitkár Úr! Nemzetközi feladataimból adódóan gyakran megfordulok más európai fővárosokban, és azt látom, hogy bizony a nagy nevű, nagy hírű európai városokban rengeteg a hajléktalan, akik meglehetősen elhanyagolt körülmények között, nyomorúságos állapotban tengődnek az utcán. Ilyeneket persze Budapesten is látni. Elmondom: röviden megszólítottam egy, a budapesti albérletem közelében gyakran látott hajléktalant, aki megerősítette azt, hogy minden lehetőségük megvan otthonba menni, de ő már nem akar, mert megszokta az utcai életet. Ezek a segítségek ezen is átsegítik ezeket a hajléktalan embereket, akiknek még így is nyomorúságos az életük. Fontos ezt látnunk, különösen akkor, amikor tegnap a szentatya bezárta az irgalmasság évét, és az irgalmasság évében talán nagyobb figyelem fordult a hajléktalanokra. Bízom benne és biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban így lesz! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »