A szív tudatossága az idegkutatás következő mérföldköve (Ezt mindenkinek érdemes számításba venni!)

A szív tudatossága az idegkutatás következő mérföldköve (Ezt mindenkinek érdemes számításba venni!)

A szervátültetés során sok olyan érzelmekről, emlékekről és élményekről számoltak be, amelyek a donor transzplantált szervével együtt adódtak át a recipiensnek, azaz a befogadónak.

 

Dr. Pearsall, amerikai kardiológus, 73 transzplantált páciens és 67 egyéb szervi átültetés recipiensének eseteit gyűjtötte össze és jelentette meg A szívek kódja című könyvében. (1)

Íme, néhány példa a bemutatásra kerülők közül!

 

 

Claire Syliva olthatatlan vágyat érzett a csirkefalatkák és a zöldpaprika iránt

 

1988. május 29-én egy Claire Sylvia nevű amerikai asszony szívátültetésen esett át a Yale egyik kórházában Connecticutban. Azt mondták neki, hogy a donor egy 18 éves férfi volt, aki Maine-ből származott és épp egy motoros balesetben vesztette életét.

 

Nem sokkal az operációt követően Sylvia közölte, hogy megkívánta a sört, ami egy olyan dolognak számított, amiért nem igazán rajongott előtte.

Később ellenállhatatlan vágyat érzett az iránt, hogy rántott csirkefalatkákat egyen, s azon kapta magát, hogy erős késztetést érez arra, hogy felkeresse a népszerű csirkés étteremláncot, név szerint a KFC-t.

 

Ugyanakkor leküzdhetetlen sóvárgás fogta el a zöldpaprika iránt, amit előtte nem igazán kedvelt. Indulatosan és agresszíven kezdett viselkedni a műtét után. Sylviának visszatérő álmai lettek egy rejtélyed Tim nevű férfival kapcsolatban, akiről úgy érezte, hogy a donorja lehetett.

 

Átkutatta a Maine-i lapokban szereplő gyászjelentéseket és be tudta azonosítani azt a fiatal férfit, akitől a szívét kapta. A neve valóban Tim volt. Miután felkereste Tim családját, felfedezte, hogy a fiú valaha imádta a csirkefalatkákat, a zöldpaprikát és a sört. Ezeket az élményeket dokumentálta is az Egy szívcsere című könyvében. (2)

 

1974-ben Gahery és Vigier francia kutatók, akik macskákkal foglalkoztak, stimulálták a bolygóideget, ami a szívből az agyba továbbít számos jelet, s azt találták, hogy az agy elektromos reagálása nagyjából a felére esett vissza a normál értéknek, amikor a bolygóideget stimulálták. (3)

 

Úgy tűnt, hogy a szív értelmes jeleket küld az agyba, amit nem csak ért, hanem aminek engedelmeskedik is. (4)

Később az idegkutatók felfedeztek egy olyan idegpályát és idegi mechanizmust (ami által a szívből induló jel az agyba jut), mely képes gátolni vagy serkenteni az agy elektromos tevékenységét. (5)

 

Dr. Armour bevezette a funkcionális „szív-agy” fogalmát. Kutatásai feltárták, hogy szívnek van egy olyan komplex belső idegrendszere, amely eléggé kifinomult ahhoz, hogy a maga módján egy „kis agynak” minősítsük annak független léte miatt.

 

A szív idegrendszere körülbelül 40000 neuronból áll, amiket érző neuronoknak hívnak. A szív agya az agyban található sejtekhez hasonló számos neuron, ingerületátvivő anyag, fehérje és támogató sejt hálózatából tevődik össze. Bonyolult áramköre révén függetlenül működik a koponyában található agytól a tekintetben, hogy képes tanulni, emlékezni, sőt még érezni és érzékelni is. (6)

 

A szívből származó információk – az érzékelést is ideértve – számos afferens neuronon keresztül jut el az agyba. Ezek az afferens (szállító) idegpályák a csontvelői résznél lépnek be az agyba és jutnak el az agy magasabb központjaiba, ahol befolyásolhatják az érzékelést, a döntéshozatalt és más kognitív folyamatokat. (7)

 

Amikor a szívritmus mintázatai koherens idegi információt küldenek az agyba, akkor elősegítik a kérgi funkciót. Ezt a hatást gyakran megemelkedett mentális tisztaságként, fejlett döntéshozó mechanizmusként és megnövekedett kreativitásként tapasztaljuk meg. Ráadásul, a szívből induló összefüggő bemenő jelek hajlamosak előmozdítani a pozitív érzelmi állapotokat. (8)

 

A megemelkedett szívritmus-koherencia állapotai kapcsolatba hozhatók a kognitív teljesítményben tapasztalt pozitív változásokkal. (9)

Az agy alfahullám-aktivitása szinkronban van a szívkörrel. A magasabb szívritmus-koherencia állapotok során a szívtevékenységekkel kapcsolatos alfahullám-koherencia számottevően megemelkedik. (10)

 

 

A szív afferens idegi jelei közvetlenül hatnak az amygdala és a kapcsolódó sejtmagok működésére, ami egy fontos érzelem-feldolgozó központ az agyban. Az amygdala az a fő agyközpont, amely a környezeti veszélyekre adott magatartásbeli, immunológiai és a neuroendokrin válaszokat szabályozza. Ez összehasonlítja a beérkező érzelmi jeleket az eltárolt érzelmi emlékekkel és ezeknek megfelelően azonnali válaszokat ad az érzékelt fenyegetés szintjéről.

 

A limbikus rendszerrel való kiterjedt kapcsolatának köszönhetően képes átvenni az irányítást az idegpályák felett úgy, hogy aktiválja a vegetatív idegrendszert és az érzelmi válaszokat még azelőtt, hogy a magasabb agyközpontok befogadnák az érzékszervi információkat. (11)

 

A szív információkat közöl az aggyal és az egész testtel az elektromágneses kölcsönhatások révén. A szív generálja a test legerősebb és legkiterjedtebb ritmikus elektromágneses mezőjét. A szív mágnese összetevője nagyjából ötszázszor erősebb, mint az agy mágneses mezője és a testtől akár egy méterre is mérhető.

 

Felvetődött, hogy ez a szívmező úgy viselkedik, mint az információk egyfajta vivőhulláma, amely egy átfogó összehangoló jelet tesz lehetővé az egész szervezet számára. (12) Most már létezik bizonyíték egy hatékony elektromágneses kommunikációs rendszerre, amely épp a tudatküszöb alatt működik. Az energetikai kölcsönhatások valószínűleg hozzájárulhatnak azokhoz a mágneses vonzásokhoz és taszításokhoz, amelyek az emberek között alakulnak ki, ugyanakkor pedig hatással lehetnek a társas kapcsolatokra is.

 

Az is megállapítást nyert, hogy az egyik ember agyhullámai képesek összehangolódni egy mások ember szívével. (13)

Amikor az emberek érzékelik a másik ember szívdobogását, vagy legalábbis nagyon közel vannak hozzá, akkor az a jel feltűnik a másik ember agyhullámaiban is. (14)

Amikor két ember társalgási távolságba kerül egymástól, akkor az egyik ember szíve által generált elektromágneses jelek befolyásolják a másik személy agyi ritmusát.

 

Amikor egy ember koherens szívritmust hoz létre, akkor nagyobb valószínűséggel következik be a személy agyhullámainak és a másik személy szívverésének az összehangolódása. (15)  

 

Azok az emberek, akik nagymértékű szívkoherenciát tudnak létrehozni, képesek voltak megváltoztatni szerkezetüket a szándékaiknak megfelelően. A DNS le- vagy felcsavarásának a szándéka az annak megfelelő hatásokként jelentkezik az UV színképeken. (16)

 

Miután az emberek megtanulják fenntartani a szívközpontú pozitív érzékelő állapotukat, az agy képes lehet igazodni a szív ritmusához. (17)

A végkövetkeztetés nem más, mint rámutatni annak szükségességére, hogy a szív a tudatosság központja. (18)

 

References:

(1) Pearsall, Paul. The Heart’s Code: Tapping the wisdom and power of our heart energy. New York; Broadway Books. (1999)
(2) Sylvia, Claire. A Change of heart: a memoir. New York; Warner Books. (1997)
(3) Rollin McCraty MD, The science of Heart page 4. (2001)
(4) Lacey J I and Lacey B C, Two-way communication between the heart and the brain: Significance of time within the cardiac cycle. American Psychologist, February: 99-113. (1978)
(5) McCraty R, Influence of Cardiac Afferent Input on Heart-Brain Synchronization and Cognitive Performance. International Journal of Psychophysiology; 45(1-2):72-73. (2002)
(6) Armour J A, Anatomy and function of the intrathoracic neurons regulating the mammalian heart. In: Zucker I H and Gilmore J P, eds. Reflex Control of the Circulation. Boca Raton, FL, CRC Press: 1-3. (1991)
(7) Armour J. A. Cardiac neuronal hierarchy in health and disease, American journal of physiology, regulatory, integrative and comparative physiology. Aug; 287(2):R262-71. (2004)
(8) Tiller W, McCraty R, et al, Cardiac coherence; A new non-invasive measure of autonomic system order. Alternative Therapies in Health and Medicine; 2(1): 52-65. (1996)
(9) Rollin McCraty, PhD and Mike Atkinson. In: Proceedings of the Annual Meeting of the Pavlovian Society, Tarrytown, NY. (1999)
(10) Influence of afferent cardiovascular input on cognitive performance and alpha activity [Abst.]. Rollin McCraty, PhD and Mike Atkinson. In: Proceedings of the Annual Meeting of the Pavlovian Society, Tarrytown, NY. (1999)
(11) Rein G, McCraty R and Atkinson M, the Physiological and Psychological Effects of Compassion and Anger, Journal of Advancement in Medicine; 8(2):87-105. (1995)
(12) McCraty R, Bradley RT, Tomasino D, the Resonant Heart, Shift: At the Frontiers of Consciousness; 5:15-19. (2004)
(13) McCraty R, The Energetic Heart: Bioelectromagnetic Communication Within and Between People, Chapter published in: Clinical Applications of Bioelectromagnetic Medicine, edited by Rosch P J and Markov M S. New York: Marcel Dekker: 541-562. (2004)
(14) Rollin McCraty, MA, Mike Atkinson, Dana Tomasino, BA and William A. Tiller, PhD. In: Proceedings of the Fifth Appalachian Conference on Neurobehavioral Dynamics: Brain and Values. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates. (1997)
(15) Rollin McCraty, PhD, Mike Atkinson and William A. Tiller, PhD. In: Proceedings of the Tenth International Montreux Congress on Stress, Montreux, Switzerland. (1999)
(16) Rollin McCraty, Ph.D. Mike Atkinson, and Dana Tomasino, B.A. modulation of DNA conformation by heart focused intention, Institute of heartmath. (2003)
(17) Rollin McCraty, PhD, William A. Tiller, PhD and Mike Atkinson. In: Proceedings of the Brain-Mind Applied Neurophysiology EEG Neurofeedback Meeting. Key West, Florida. (1996)
(18) Dr. Fahad Basheer ,Dr. Aju Rafeek, Hamdhan Medical Journal, Dubai, volume 8, issue:1 (2015)

 

Forrás: http://www.riseearth.com/

Fordította: Száraz György

Boldog napot! 


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »