A Szijjártó Péter vezette külügy közvetített Ghaith Pharaon és Tarsoly Csaba között

Tarsoly Csaba egyik befektetéséhez Ghaith Pharaonnal tárgyalt, akit a Külügyminisztérium ajánlott a figyelmébe – derült ki a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Quaestor-vezérrel készített Magyar Narancs interjúból.

Tarsoly Csaba azt mondta: „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”

A Magyar Narancs ezek után megkereste a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), hogy igazak-e a Quaestor-vezér állításai.

A Külügyminisztérium a válaszában gyakorlatilag elismerte, hogy ők ajánlották ki Tarsoly egyik projektjét Pharaonnak.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) feladata, hogy magyarországi befektetési lehetőségeket ajánljon külföldi befektetőknek”. Ezek közé tartozott a Quaestorhoz köthető Duna City projekt is.

A Soroksári-Duna-ág mentén mintegy 33 hektáron 500 000 m² alapterületű ingatlanfejlesztés lett volna a Duna City, szakértői becslések szerint mintegy 300 milliárd forint értékben. „A KKM és a HIPA nemcsak ezt az egyet, hanem az összeset folyamatosan ajánlja külföldi befektetők figyelmébe.”

Így kerülhetett képbe az Interpol által körözött, többek között pénzmosással és terrorizmus támogatásával is vádolt Ghaith Pharaon. A lap arra is kíváncsi volt, hogy a KKM vizsgálta-e Pharaon előéletét. Válaszként a megszokott kormányzati kommunikációs panelt kapták: „Ghaith Pharaon szabályos körülmények között, vízummal és tartózkodási engedéllyel volt Magyarországon, az országba történő belépése ellen egyik schengeni tagállam és az Interpol sem emelt kifogást.”

Elismerték a közvetítés tényét

A KKM-nek és a Befektetési Ügynökségnek nem volt feladata az ő további ellenőrzése, és nem volt oka arra, hogy elzárkózzon a befektetési lehetőségek kiajánlásától.

– írja a külügy a Magyar Narancsnak adott válaszában.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »