A sportolók olykor versenyeznek, ki bírja tovább mínusz 110 fokban

A sportolók olykor versenyeznek, ki bírja tovább mínusz 110 fokban

Két évtizede orvosi Nobel-díj járt azoknak a kutatóknak, akik felfedezték és leírták a mikroerekben a rugalmas érfalmozgást, ami a szív segédpumpájaként működik. Márpedig a 100 ezer kilométer hosszúságú keringési rendszer 74 százalékát mikroerek alkotják, így a rugalmas érfalmozgás stimulálására kifejlesztett német Bemer-terápiának óriási jelentősége van, az itthon még kevésbé ismert módszer magyarországi terjesztői szerint. Bodogán Zsolt szaktanácsadó orvosként közéjük tartozik, ő volt az első előadója a Megengedett Teljesítményfokozó Módszerek című konferenciának.

A fizikai teljesítmény növeléséhez csupán minden erőfeszítés nélkül feküdni kell egy speciális matracon – más kérdés, kinek van erre lehetősége. A neves versenyzők nyilvánvalóan jobb eséllyel indulnak, Roger Federer vagy éppen a német labdarúgó-válogatott él is ezzel.

Az előadás azonban nemcsak az élsportolóknak fogalmazott meg gondolatokat. Amikor bemutatták az éjszakai regenerációs programot – amely jobb reakcióidőt, hatékonyabb immunvédelmet és kevesebb sérülést hoz magával –, az éjszakai alvás szerepe is előtérbe került, hiszen a módszer ennek jótékony hatását fokozza.

Akik legalább hat órát alszanak, ritkábban sérülnek meg, akik viszont tizenöt napon át csak hatot alszanak nyolc helyett, tizenegy százalékos romlással számolhatnak a szív néhány működési paraméterét nézve, ami csak tizenötszöri nyolcórás alvással áll helyre.

A pontossághoz pedig – például kosárlabdában a hárompontosoknál – időnként tízórás alvás ajánlott, ami 92 százalékkal javítja a hatékonyságot.

A technika csodái között érdemes említenünk a hidegkamrákat, amelyek extrém körülményeikkel nemhogy ártanak, gyógyítanak. Képes Gergely előadásából kiderült, külföldön harminc, itthon tíz éve használják őket, és nem is elsősorban a sporthoz kötődik a módszer, a pácienseknek csak 30 százaléka élsportoló. A kamrákban alkalmazott krioterápia gyorsabb rehabilitációt, regenerációt eredményez, javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladást, oldja az izomzat görcseit, a hideg levegő beszívásával pedig (amely a 37 fokos szervezetbe kerülve kitágul) jó értelemben tágul a tüdő, nő a tüdőkapacitás.

http://mno.hu/

Mellbevágó, milyen hideg van a kamrában. Az élmény is az Képes Gergely szerint, amikor először belép valaki minimális ruhában a mínusz 110 fokos helyiségbe. Akkor is, ha szokás szerint előtte fél percig mínusz 60 fokon előhűtik, akklimatizálják. A hidegkamrában legfeljebb 3-4 percet illik eltölteni, nyolc perc után a szervezetben megfordíthatatlan folyamatok indulnak be. Mint Képes Gergely mesélte, a sportolók nem lennének sportolók, ha nem versengenének néha itt is abban, ki bírja tovább odabent. Tíz perc után azonban muszáj volt „kiterelni” az utolsó embert is.

Erről jutott eszünkbe: Tatán valaha, a magyar sport egyik aranykorának számító hatvanas években nagy atlétaedzőink – Koltai Jenővel az élen – azon rivalizáltak, ki bírja tovább a szaunában. A tatai edzőtáborban most nem ilyen vidám az élet, legalábbis az étteremben, ahol inkább az elégedetlenség az úr. Az ételek minőségének drasztikus eséséről Udvarhelyi Gábor, a vívók szövetségi kapitánya beszélt nekünk halkan, miközben Marics Balázs dietetikus a Magyar Sport Házának telt házas konferenciatermében a változatos táplálkozás fontosságáról is beszélt, elsősorban az ebédek esetében.

A vívókapitány elmondása szerint Tatán mindig rántott hús van, reggelire pedig csupán a bundás kenyér nem elég.

A dietetikustól viszont nem csak az élsporthoz kaptunk tanácsot: például egy kora reggeli edzés előtt 30–60 perccel kis étkezés ajánlott, könnyen emészthető, magas szénhidráttartalmú ételekkel, ami lehet gabonapehely tejjel, pirítós dzsemmel vagy gyümölcs-, illetve zöldséglé – utóbbit „szomorúan kevesen” fogyasztják. Ha másfél-két órával edzés előtt tudunk reggelizni, tartalmasabb szendvicset, meleg ételt együnk, míg vacsorára akár az ebédről maradt köret is jó.

A rendszeres sporthoz fél órával lefekvés előtt érdemes magas fehérje-, alacsony zsír- és szénhidráttartalmú táplálékot bevinnünk a szervezetbe. Marics Balázs az általános egészségmegőrzéshez ajánlja „a XXI. század C-vitaminját”, vagyis a D-vitamint, a multivitamin-készítményeket, a halolajat (omega–3), illetve a probiotikumokat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »