A Quaestorra mutogat a külügy

Egyre kellemetlenebb helyzethez vezetnek a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. homályos ügyletei. Egy tegnap közzétett írásbeli válaszában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kénytelen volt letagadni, hogy a 2013-ban, az azóta előzetes letartóztatásba került Quaestor-vezérrel, Tarsoly Csabával közösen átadott moszkvai kereskedőházhoz az államnak vagy a minisztérium cégének bármi köze volna.

A Quaestor-csoport végül is önállóan, az államtól teljesen függetlenül működtette kereskedelmi képviseleti irodáját Moszkvában – írta Szijjártó. Az MNKH moszkvai tevékenységére Szakács László szocialista képviselő kérdezett rá, a cég ugyanis korábban törölte honlapjáról az orosz fővárosban működő képviselettel kapcsolatos, valamennyi információt. A szembetűnő nyomeltakarítást a miniszter nem kommentálta, helyette a tavaly, mintegy másfél milliárd forintos adóssággal csődbe ment Quaestor felelősségét hangsúlyozta.

Számos tárgyalás zajlott az MNKH, valamint a Moszkvában önálló kereskedelmi képviseletet létrehozó Quaestor-csoport között – fogalmazott a miniszter. Szerinte a kereskedőházak vezetése azt tartotta volna logikusnak, ha nem két képviselet működött volna egymással párhuzamosan, ám a tárgyalások nem vezettek sikerre, így a Quaestor tőlük függetlenül nyitott kereskedelmi irodát.

Ennek azonban ellentmond az, hogy Orosz–Magyar Kereskedőház Kft. néven az MNKH külön társaságot alapított a moszkvai jelenlét támogatására, ahogyan az is, hogy a képviselet felavatásáról beszámoló 2013-as MTI-hírben még nyoma sincs a két fél közötti nézetkülönbségnek. Szijjártó Péter, a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos Moszkvában megnyitotta a magyar kereskedőházat, amelyet a magyar állam a Quaestor-csoporttal együttműködve hozott létre – olvasható a tudósítás első mondata. E szerint tehát az iroda létrehozásában nem a Quaestor, hanem a külügyi tárca vállalt oroszlánrészt, ráadásul az ki sem derül, Tarsolyéknak milyen szerepük volt a folyamatban.

De a távirati iroda archívuma arra is rávilágít, hogy 2013-ban az orosz gazdasági kapcsolatok terén az MNKH kapta a főszerepet. Egy a témával foglalkozó konferencián kereskedőházas megközelítésként jellemzik a kormány oroszdiplomáciáját, valamint egy interjúban Szijjártó kormánybiztosként arról beszél, a Quaestor-féle moszkvai kereskedőháznak is feladata, hogy a két ország közötti külkereskedelmi mérleg egyensúlyba kerüljön. 2012-es adatokra hivatkozva a külügyminiszter akkor elmondta: a magyar export mintegy ötmilliárd dollárral maradt el az orosz importtól. Célját egyébként a kormány azóta sem érte el. Sőt, az orosz gazdasági kapcsolatok zsugorodnak: a tavaly novemberi adatok szerint az Oroszországból érkező (euróban számolt) import 41, a Magyarországról induló export 38,2 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Szerettük volna megtudni, volt-e valaha a magyar államnak Moszkvában kereskedőháza. Telefonon és levélben is kerestük az MNKH-t és a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »