A privát űrhajók hajnala

A privát űrhajók hajnala

Új űrverseny bontakozik ki a szemünk előtt. Ez alkalommal azonban nem államok versenyeznek egymással a hatalmas PR-értékű űrbéli elsőségért, hanem magánvállalatok. A motivációk azonban hasonlók. Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház, Richard Branson, a Virgin-cégcsoport, illetve Elon Musk, a Tesla Motors alapítója, űrhajózási cégeiken keresztül vélhetően egyéb befektetéseiket akarják reklámozni. De ettől függetlenül egy új iparág alapjait rakhatják le.

Ritkán ad hírt magáról a Blue Origin nevű űrhajózási magáncég, Jeff Bezos, az Amazon globális webáruház tulajdonosának vállalata. Ebben gyökeresen különbözik fő versenytársa, a SpaceX kommunikációs gyakorlatától. Az utóbbi vállalat alapítója, Elon Musk él-hal a publicitásért. Muskot sokan (és alig leplezetten saját maga is) a képregénybeli Vasember civil alteregójához, az excentrikus milliárdos Tony Starkhoz hasonlítják. Musk mostanában másik fő vállalkozása, a Tesla autógyár sikereivel van a hírekben, de azért szinte naponta beszámol a Twitteren másik szívügye, a SpaceX sikereiről – vagy éppen kudarcairól is.

Bezos sokkal szemérmesebb (kritikusai szerint gyanúsan titokzatoskodó) a maga rakétaprogramjával, a Blue Originnel kapcsolatban. Ha nagy ritkán nyilvánosságra is hoznak valamit, az mindig csak utólagos beszámoló a sikerekről. Náluk nincs élő internetes közvetítés, rövid üzenet minden gombnyomásról, csak profin megvágott, hatásos videók, amelyekből csak annyi derül ki, amennyit a főnök láttatni szeretne.

Ez nem jelenti azt, hogy nem érnek el sikereket. Most például látszólagos előnyt szereztek a SpaceX-szel szemben. Nemrég ugyanis immár harmadszor sikerült gond nélkül (értsd: egy darabban) leszállniuk a New Shepard nevű rakétájukkal. Az űrjárművet az első amerikai (és a világon Gagarin után a második) űrhajósról, Alan Shepardról nevezték el. Először tavaly novemberben, aztán idén januárban szálltak le sikeresen a rakétával. Most a New Shepard 100,1 kilométeres magasságba emelkedett, majd süllyedni kezdett, 1100 méteres magasságban újra begyújtotta hajtóműveit, amelyek lassították a zuhanást, és rendezetten ért földet ugyanott, ahonnan elindult, a texasi sivatagban. Hogy megértsük, ez mekkora bravúr, érdemes lekicsinyítenünk a rakétát egy ceruza nagyságára. Ekkor arról lenne szó, hogy a ceruzát egy cipősdobozról fellőjük az Empire State Building tetejére, majd szárnyak és ejtőernyők nélkül visszaereszkedünk vele pontosan ugyanarra a cipősdobozra. Mindezt úgy, hogy közben nem borul föl, hiába fúj a szél.

A New Shepard sikeres landolása április 2-án Texasban Fotó: Blue Origin / Europress/AFP

A teszt sikeres volt, sok elemző mégis szkeptikus a Blue Origin eredményeit illetően. Amint a legutóbbi repülés adataiból is látszik, a New Shepard alig pár méterrel emelkedett a világűr hagyományos alsó határának tekintett Kármán-vonal száz kilométeres magassága fölé (ezt egyébként Kármán Tódor magyar tudósról nevezték el). A kritikusok szerint a Blue Origin mindig „a munka könnyebbik végét fogja meg”, elérik a világűrt, hogy elmondhassák magukról ezt, de följebb nem merészkednek. Ez valahol érhető is, hiszen a tudományos és ipari szempontból is alapvető jelentőségű orbitális pályához szükséges magasság elérése sokkal nehezebb. Jóval több üzemagyagot, erősebb hajtóművet igényel, az onnan való visszatérés és a sikeres landolás nehézsége pedig össze sem hasonlítható a Blue Origin eddigi kezdetleges űrugrásaival.

Elon Musk és a SpaceX teljesen más pályát fut be. Bár abban megegyeznek Bezosszal, hogy az űrkutatás jövője a drasztikus költségcsökkentésen múlik, és az olcsóságot az újrahasznosítható rakétákkal lehet elérni, de a hasonlóságok a két cég között itt véget is érnek. Musk akkor, 2002-ben alapította a SpaceX-szet, amikor eladta első híressé vált találmányát, a PayPal online fizetési rendszert az Ebaynek. Míg a Blue Origint sokan azzal vádolják, hogy a világűrt csak karcolgató űrhajói legfeljebb gazdag emberek haszontalan űrkiruccanásaira lesznek alkalmasak (ha egyáltalán), a SpaceX-ről ez nem mondható el. Már 2006 óta élő szerződésük van a NASA-val arról, hogy időről időre ellátmányt szállítanak a Nemzetközi Űrállomásra. És ők általában (néhány hibás, de annál látványosabb robbanással végződött kilövést leszámítva) teljesítik is szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Tehát bizonyították: tudnak az űrbe megbízhatóan kijutó rakétát építeni, működtetni.

A SpaceX amerikai magántársaság Dragon teherűrhajójáról, miután összekapcsolódott a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomással (ISS) 2015. május 19-én. A Dragon több mint két tonnányi utánpótlást szállított az űrállomás legénységének Fotó: NASA / MTI / EPA

Persze ez összességében ma már nem nyűgöz le sokakat, hiszen erre már több mint fél évszázada képes az emberiség. Az újabb „hatalmas ugrás” esetükben is a sikeres földet érés és ugyanannak az űrhajónak az újbóli kilövése lenne. Decemberben már ők is képesek voltak erre a mutatványra, amikor a cég rutinszerűen használt Falcon-9-es rakétája sikeresen landolt. Mindezt úgy, hogy a kereskedelmi szempontból is jelentős magasságba emelkedett, ott kitett egy műholdat (tehát „fizetett” küldetést is teljesített), és kevesebb üzemanyag állt rendelkezésére a visszatérés lassítására.

Musk, aki az elő-előforduló baklövések ellenére is minden lépésről beszámol a világnak, így állandó reflektorfényben tartja magát, és az autóipart felbolygató új Tesla-modellt, a kudarcokat egy új iparág születése közbeni gyermekbetegségeknek tartja. Rakétája újabb és újabb hasznos terhet juttat a világűrbe, majd a fő feladat teljesítése után, „szorgalmi feladatként” próbál landolni. Legújabb próbálkozásaik nem a szárazföldön történnek, hanem az óceánon, ahol robotirányítású uszályokra próbálják letenni az űrhajót.

A harmadik szereplő a magánűrhajózás piacán a jelek szerint tetszhalott állapotban vegetáló, egykoron úttörőnek tekintett Virgin Galactic, Richard Branson cége. A Branson által alapított másik légi közlekedési cég, a Virgin Atlantic sem teljesített túl jól (épp most adták el egy alaszkai légitársaságnak), de a kimondottan az űrturizmus iránti érdeklődés kielégítésére alapított Galactic láthatóan még rosszabb állapotban van. Eredetileg 2010-re ígérték az első üzemszerű légi járat indulását, de először csak újra és újra elhalasztották az első fellövés időpontját, majd egy ideje semmi hír felőle.

A cég jövőjét sokak szerint az egyik tesztrepülés során történt, két évvel ezelőtti katasztrófa pecsételte meg végérvényesen, amikor a berepülő pilóta meghalt. Pedig eddig mindössze 21 ezer méter magasra voltak képesek emelkedni űrrepülőgépükkel, ami alig ötöde a világűr határának. Annak idején a cég ambiciózus fellépése (és a kalandor milliárdos szerepében sütkérező Branson nimbusza) hatására sok gazdag ember előre lefoglalta a maga jegyét az első űrrepülések egyikére. Noha a késlekedés és a biztonsági kétségek hatására néhányan visszakérték a 200 ezer dolláros jegy árát, még mindig 680 fizető utas várakozik türelmesen a startra.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »