A Pride-szervezők üzenete: "Szombaton várjuk szeretettel a papokat, lelkészeket!"

A Pride-szervezők üzenete: "Szombaton várjuk szeretettel a papokat, lelkészeket!"

Ferenc pápának a homoszexuálisokról mondott, nagy feltűnést keltő, a sajtó által többféleképpen értelmezett szavait melegen üdvözölte az LMBT-lobbi. Idehaza a Budapest Pride szervezői a pápa szavaira hivatkozva közölték, hogy szeretettel várják a szombati vonulásra a papokat, lelkészeket, sőt, „elegendő résztvevő esetén külön csoportot is szervezünk nekik”, mert (s most jön a legpikánsabb üzenet) „velük teljes”. Ha Ferenc pápa nem nyilatkozik, ez az arcpirító invitálás is elmarad.

Először is fontos tisztázni, pontosan mit mondott a pápa. A Vatikán magyar nyelvű honlapján e sorok írásakor még nem olvasható a repülőgépen tartott pápai sajtótájékoztató teljes szövege, a hazai hivatalos katolikus honlapon azonban igen. A Magyar Kurír katolikus hírportál Facebook-oldala felhívja az olvasók figyelmét, hogy a pápa szavait ismét kiragadták a szövegkörnyezetből, ezért is teszik közzé a hiteles fordítást. Ehhez csupán egyetlen megjegyzést fűzök. Nem ez az első eset, hogy Ferenc pápa szavait állítólag rosszul idézik. Azt gondolom, ilyen esetben nem lehet minden felelősséget a sajtóra kenni. Többnyire annak a szavait lehet félremagyarázni, aki erre okot is ad. Például a pontatlan, kétértelmű, kellően nem árnyalt fogalmazással. Jelen esetben a pápa az egyház katekizmusának csak egy részletét idézte, a homoszexuálisokra vonatkozó egyéb megállapításokról hallgatott. (Ezt a hiányt előző írásomban igyekeztem néhány idézettel pótolni.) Szavait ezért joggal ünnepelhette az LMBT-lobbi.

A Magyar Kurír alapján idézem az amerikai katolikus hírügynökség munkatársának kérdését s Ferenc pápa válaszának azt a részletét, amelyet kissé átgyúrva, megvagdosva a sajtó is idézett:

Cinty Wooden, „CNS”: – Az elmúlt napokban a német Marx bíboros egy rendkívül fontos, nagy konferencián beszélt Dublinban, az egyházról a modern világban, és azt mondta, hogy a katolikus egyháznak bocsánatot kell kérnie a meleg közösségtől, amiért kirekesztette ezeket az embereket. Az orlandói mészárlást követő napokban sokan kijelentették, hogy a keresztény közösségnek van köze az ilyen emberek iránti gyűlölethez. Ön mit gondol?

Ferenc pápa: – Azt fogom megismételni, amit az első út során mondtam, és azt is megismétlem, amit a Katolikus Egyház katekizmusa mond: nem szabad hátrányosan megkülönböztetni őket, tisztelni és lelkipásztorilag kísérni kell őket.

El lehet őket ítélni, nem ideológiai, hanem – mondjuk – a politikai magatartásukért, a mások számára egy kissé sértő bizonyos megnyilvánulásaikért. De ezeknek a dolgoknak nincs közük a problémához: ha az a probléma, hogy egy személynek ilyen az állapota, akiben jóakarat van, és aki keresi Istent, akkor kik vagyunk mi, hogy megítéljük őt? Megfelelően kell őt kísérnünk, úgy ahogy a katekizmus mondja. A katekizmus világosan fogalmaz!

Aztán vannak olyan hagyományok bizonyos országokban, némely kultúrában, amelyek másként gondolkodnak erről a problémáról. Azt hiszem, hogy az egyháznak nemcsak ettől a személytől kell bocsánatot kérnie, aki meleg és akit megsértett – ahogy ezt a „marxista” bíboros mondta [teljes nevén: Reinhard Marx – a ford.] -, hanem bocsánatot kell kérnie a szegényektől, a nőktől és a munkában kizsákmányolt gyerekektől is; bocsánatot kell kérnie, amiért oly sok esetben, oly sok esetben nem viselkedett…. – és amikor „egyházat” említek, akkor a keresztényekre gondolok; az egyház ugyanis szent, a bűnösök pedig mi vagyunk! -, a keresztényeknek bocsánatot kell kérniük, amiért nem kísérték az embereket döntéseikben, nem kísértek sok családot…

Őszintén megmondom, kissé zavarosnak tartom ezt a szöveget. Igaz, hogy senkit sem szabad kirekeszteni, hátrányosan megkülönböztetni, hiszen az egyház tanítása szerint mindannyian Isten gyermekei vagyunk. A gond Ferenc pápa válaszának második bekezdésével van. Azt mondja a pápa, hogy a „melegeket” bizony el lehet ítélni (ezt érdekes módon nem idézték a liberális lapok!), de nem ideológiai okból, hanem politikai magatartásukért, „egy kissé sértő” (?) viselkedésükért. A kulcsszó ebben a szövegben az „ideológia”.

Nem értek egyet a pápával. A meleglobbit egy jól körülírható ideológia élteti, s ezt az ideológiát mindig, mindenhol el kell ítélnie az egyháznak és a keresztényeknek.

A pápa nem azt mondja, hogy bocsánatot kell kérni minden „melegtől”; csupán azokat kell megkövetni, akiket megsértettek. Ez természetes, hisz ha valakit megsértek, megkövetem. Függetlenül attól, nő-e, férfi-e, hetero-e, homo-e az illető. De miért kell külön hangsúlyozni ezt az általános érvényű, minden emberi viszonylatra kölcsönösen érvényes igazságot? S viszonossági alapon Ferenc pápa miért nem mondta ki, hogy azoknak a „melegeknek” is bocsánatot kellene kérniük, akik nem „meleg” (ráadásul keresztény) felebarátaikat sértették meg? Hiszen mindannyian bűnösök vagyunk, mondta a pápa. Ha a bűnösség egyetemes, akkor a bocsánatkérés kötelezettsége is az. Vagy mégsem?

Jóhiszeműen érteni vélem, mit akart mondani a pápa, de nyilatkozata számomra mégis szerencsétlen. S hogy véleményemet meg is indokoljam, a Vatikán egyik legbefolyásosabb bíborosát, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusát hívom segítségül. Robert Sarah afrikai bíborossal nemrég hosszú, vaskos könyvet megtöltő interjút készített Nicolas Diat francia újságíró, s ennek magyar fordítása hamarosan magyarul is megjelent. A könyvet kiadó Szent István Társulat sikerlistáját tavaly sokáig ez a könyv vezette. Az első kiadás hamar elfogyott, azóta utánnyomásban ismét kapható a kötet.

Amiről a pápa a sajtótájékoztatón hallgatott, arról Sarah bíboros hosszan beszélt az interjúkötetben:

Nyugaton a homoszexuálisok követelik együttélésük jogi elismerését, hogy házasságot köthessenek. Követeléseik visszhangjaként bizonyos szervezetek erős nyomást gyakorolnak, hogy ezt a modellt ismerjék el az afrikai kormányok az emberi jogok tiszteletben tartása címén. Ebben az esetben szerintem kilépünk az emberiség erkölcstörténetéből. Más esetekben megállapíthatom, hogy vannak nemzetközi programok, amelyek az abortuszt és a nők sterilizációját erőltetik. /…/

A Szentszéknek kötelessége a saját szerepét betölteni. Nem fogadhatjuk el az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transzvesztita) lobbi propagandáját és a hatása alatt álló csoportokat. A folyamat annál inkább nyugtalanító, mert heves és új keletű. Miért ilyen erőszakos a genderideológia terjesztése? A még néhány éve ismeretlen antropológiai felfogás, amely bizonyos szociológusok és írók, mint Michel Foucault, különc gondolkodásának gyümölcse volt, miért válna ma a világ új eldorádójává? Lehetetlen közömbösen állni egy ilyen erkölcstelen és ördögi szélhámossággal szemben./…/

A homoszexuálisok elsődleges ellensége az LMBT-lobbi. Súlyos tévedés az embert magatartásformáira, például a szexuális magatartására redukálni. A természet végül is megbosszulja magát.

(Robert Sarah bíboros – Nicolas Diat: Isten vagy a semmi. Bp., 2015, 143-144. o.)

Látjuk, a bíboros nem a „melegek” ellen beszél, hanem az LMBT-lobbi és az általa képviselt ideológia ellen. Ez az, amiről most Ferenc pápa hallgatott.

Még egy idézet Sarah bíborostól:

Látom, hogy bizonyos befolyásos körök a homoszexualitást egy új világerkölcs alapkövévé akarják tenni. Minden szélsőséges ideológiai terv magában hordozza saját kudarcát. Félek, hogy idővel maguk a homoszexuálisok lesznek az ilyen politikai szélsőségek első áldozatai.
(I.m. 148. o.)

Az orlandói mészárlás igazolta a bíboros félelmét. S itt érdemes ismét idézni, mit is mondott az amerikai hírügynökség munkatársa Ferenc pápához intézett kérdésében:

Az orlandói mészárlást követő napokban sokan kijelentették, hogy a keresztény közösségnek van köze az ilyen emberek iránti gyűlölethez.

A pápa ezt a mondatot szó nélkül hagyta. Pedig korábban soha meg nem fogalmazott, súlyos vérvád hangzott el a keresztényekkel szemben. A pápa hallgatása elgondolkodtató.

Mit tegyenek hát a szombati LMBT-vonulásra invitált papok? Meggyőződésem, hogy meg kell fogadniuk Robert Sarah bíboros idézett szavait: „Lehetetlen közömbösen állni egy ilyen erkölcstelen és ördögi szélhámossággal szemben.” Ha ezt a mondatot szép, nagy molinóra festik, és így vonulnak az utcára, teljesítik hivatásukból fakadó kötelességüket.

Bistrán Demeter – Kuruc.info

Korábban írtuk: Kérjünk bocsánatot a "melegektől"! – javasolja Ferenc pápa


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »