A pénzszállítást is titkolná a posta

Titokzatos körülmények között privatizálta pénzszállító cégének egy részét a Magyar Posta. Az üzlet egyik haszonélvezőjének a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozóhoz köthető FHB Jelzálogbank tűnik. Hamarosan az is kiderülhet, hogy mennyiért vált meg a posta házi pénzszállító cégének felétől.

Újabb pert vesztett a Magyar Posta első fokon, miután a cég leányvállalatát, a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt.-t arra kötelezte a bíróság pénteken, hogy adja ki a résztulajdonában álló pénzszállító cég, az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt. tavalyi szerződéseit.

A perre azért került sor, mert a vagyonkezelő megtagadta a válaszadást Tóth Bertalan szocialista képviselő adatigénylési kérelmére. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a többségében állami tulajdonú posta vagyonkezelője pályázat nélkül, milyen feltételekkel és mennyiért privatizálta az MPT (korábbi nevén JNT Security Kft.) 10 százalékát a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek, illetve 40 százalékát a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek. (Ez utóbbi cégnek a 41,89 százaléka szintén a Spéder-féle FHB Jelzálogbankhoz tartozik.) Az MPT Zrt. fő profilja értékszállítási és érték-feldolgozási feladatokra, illetve posta hivatalok őrzésére-védelmére terjed ki, és lényegében a Magyar Posta házi pénzszállítójaként működött. A 2014. évi beszámolója szerint ugyanis az 5,5 milliárdos árbevételéből 4,8 milliárd, azaz 87,7 százaléka a postacsoporttól származott.

Fotó: MN-grafika

Miért és mennyiért?

Nagy kérdés, hogy a posta miért és mennyiért adta el a cég felét többségében magántulajdonú vállalatoknak, de még titokzatosabb, hogy miért mondott le a pénzszállító cégben az irányítási jogáról, holott a postai vagyonkezelő a legnagyobb résztulajdonos. A társaság 2015. május 15. napján döntött az akkor még JNT Security Kft.-nek nevezett pénzszállító 50 százalékos üzletrészének átadásáról, a cég zártkörűen működő részvénytársasággá alakításáról és a létrejövő társaság új alapszabályáról.

Ennek során a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. elvesztette irányító befolyását a pénzszállító és -feldolgozó cégében, így nincs irányító befolyása a postai hálózatának készpénzforgalmi költségeire. A postai vagyonkezelő emellett nagyvonalúan az általa megtartott MPT Security Zrt. részvények értékesítése esetére elővásárlási jogot biztosított a többségében magántulajdonú FHB Jelzálogbank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. számára. Sőt a posta csak olyan vevőnek adhatja el fennmaradó részvényeit, akihez az FHB és a Takarékbank is hozzájárul. További furcsaság, hogy a cég felét tulajdonló postai vagyonkezelő miért mondott le a cég igazgatóságában is az irányító befolyásról. Az új alapszabályok szerint ugyanis az FHB mint tízszázalékos tulajdonos az igazgatóság 25 százalékát, a Takarékbank 40 százalékos tulajdonosként az igazgatóság 25 százalékát adja. Az irányító befolyás elvesztésével a Magyar Posta kiszolgáltatottá vált abban, hogy az általa privatizált társaság milyen esetleges díjemeléseket hajt végre. A posta ugyanakkor „foggal-körömmel ragaszkodott” hozzá, hogy baj esetén segít a cégnek, hiszen mint ötvenszázalékos tulajdonos az esetleges veszteségek fedezeteként pótbefizetést vállalt a tulajdoni hányadának arányában.

„Üzleti érdeket sért”

A posta vagyonkezelője a per során leginkább üzleti érdek sérelmére hivatkozva tagadta meg a közérdekű adatok kiadását. Arra is hivatkozott, hogy a jövőben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében (amelynek a Takarékbank és az FHB is a tagja) részt vevő szövetkezeti hitelintézetek jelentős részének hálózatában is a közös pénzszállító cég végezheti az értékszállítást és az értékfeldolgozást. Ez mintegy kétezer új szállítási pontot jelent.

A pénzszállító elődje, a JNT Security 1999-ben postabankos ingatlancégként alakult (innen az elnevezés: JNT, azaz József nádor tér, ami az egykori Postabank-központra utal), a Magyar Posta 2000-ben lett kizárólagos tulajdonos, a cég 2003-ban váltott profilt. Az Átlátszó.hu cikke szerint eddig az időpontig a posta egy másik őrzés-védelmi ügyben volt nyakig benne: az első Orbán-kormány idején ugyanis a pénzszállítást a Földi László egykori hírszerzőtiszt Defend Security Kft.-je végezte. A zsíros állami megrendelések dacára anyagi gondokkal küzdő biztonsági cégbe a posta is beszállt, ennek ellenére a Defend 2007-ben végelszámolással megszűnt. Feladatait és eszközeit a JNT vette át. Érdekes párhuzam, hogy a Matolcsy György vezette jegybanknak készpénzlogisztikáért egy volt JNT-s szakember, Mádi László a felelős. (Ő volt az a fideszes országgyűlési képviselő, akinek politikai karrierjének az vetett végett, hogy kampányidőszakban az ingatlanadó bevezetésének lehetősége mellett érvelt.

Jön a csalódás?

A Magyar Posta ellen több per is folyamatban van közérdekű adatigényléssel kapcsolatban, amelyek legtöbbje a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoporttal kötött szerződésekre vonatkozik. Nem tudni ugyanis, hogy volt-e közbeszerzés a postákon elhelyezett bankkártyás terminálok esetében, amelyeken az ügyfelek a számláikat fizetik be. Ezt a szolgáltatást ugyanis a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) egyik termékét, a Kincstári takarékjegy pluszt csak postafiókban lehet jegyezni. A Magyar Postában bízó ügyfelek azonban hamar csalódnak, ha rájönnek, hogy nem az állami céggel szerződtek, hanem egy olyannal, amelynek felerészben nem az állam a tulajdonosa. Sőt a postán történő számlanyitáskor FHB-s kontót kapnak az ügyfelek. Az Országgyűlés nagy valószínűség szerint emiatt fogadott el egy olyan – súlyos alkotmányos aggályokat keltő – törvénymódosítást, amely korlátozná a többségében állami cég adatszolgáltatását. Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvényt – a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak nyilvános működését is korlátozó jogszabállyal együtt –, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak utólagos normakontrollra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »