A parlamenti pártokhoz fordulnak, hogy élhető városokban élhessünk

A parlamenti pártokhoz fordulnak, hogy élhető városokban élhessünk

Vajon megvédhető az állami beruházásoktól a természeti környezetünk? Sikerül hatni szakmai érvekkel a döntéshozóinkra, parlamenti képviselőinkre? Bebizonyítható, hogy a városi zöldterületek és zöldfelületek védelme nem pártpolitikai ügy, sokkal inkább rólunk, ha tetszik, a választópolgárokról szól?

Egy komoly, és talán még politikai szempontból sem támadható szakmai fórum 5 pontos kiáltványát mutatták be szerdán a Greenpeace Magyarország védnöksége alatt. A támogatók a városi zöldterületek és zöldfelületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket foglalták össze.

A 27 oldalas háttéranyag a következők szerint osztályozza a témát:

  • A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet!
  • A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék!
  • Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének
  • A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!
  • Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül!
  • Jellemző, hogy számos, több évtizedes szakmai háttérrel rendelkező civil és szakmai szervezet, szakértő támogatja a kiáltványt, így például a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport és a Budapesti Városvédő Egyesület is a közreműködők között van.

    Veszített az értékéből

    A természeti környezetünk védelme az elmúlt években jelentősen veszített a fontosságából, igaz, az ezt szolgáló intézményi hátteret is szépen lassan felszámolták az Orbán-kormányok: 2010 után megszűnt az önálló környezetvédelmi tárca, azóta már az államtitkárság is, míg a másik oldalon hiányzik a forrás a kármentesítési alapból, és továbbra sem sikerült jogszabályban garantálni a szennyező fizet elvét.

    Amikor a Fidesz belevágott a zöld politika kiüresítésének, mindenki sejtette, ezzel a nagyberuházások/nagyberuházók előtt igyekszik megtisztítani a terepet – így tűnhettek el a fák a Dagálytól, a Római partról, a József nádor térről, az Erzsébet térről, de így kezdhettek bele az irtásba a Városligetben is. A nagy volumenű építkezések pedig ahhoz szükségesek, hogy látványos keretek között átadjanak egy-egy projektet, elfedve ezzel az elhibázott gazdaságpolitika következményeit.

    Ilyen helyzetben vajon mennyit nyom a latban a zöld területek védelme, alkalmasint az egészséges élethez való jog?

    Ez a város sokkal nagyobb ennél

    Bardóczi Sándor szerint létezik a magyar társadalomban igény a természeti környezet védelmére. Az okleveles tájépítész mérnök lapunknak arról beszélt a Greenpeace rendezvényét követően, hogyha a különböző politikai pártok saját közvélemény-kutatása ezt a külső késztetést érzékeli, akkor kénytelenek lesznek foglalkozni a parlamentben is ezzel a témával. Elmondta, a Greenpeace egy jó platform arra, hogy a környezetvédő szervezeten keresztül a szakma és a politika között létrejöjjön egy párbeszéd. “

    Modern nagyváros nem létezhet zöldfelületi infrastruktúra nélkül, tulajdonképen ez a tény nemzeti minimum részét kell, hogy képezze”

    – fogalmazott a szakember.

    Csakúgy, mint számos európai nagyvárosban, Budapesten is kialakult az úgynevezett rozsdaövezet (jellemzően a Hungária-körgyűrű és Körvasút között). Itt a kábelégetés és az illegális hulladéklerakáson kívül évtizedek óta nem zajlik érdemi gazdasági tevékenység, hangsúlyozta Bardóczi, hozzátéve: ezeken a területeken az állami intervenciónak iszonyatosan nagy szerepe lenne. A tájépítész figyelmeztet:

    “ki kellene szakadni abból, hogy mindig a millenniumi fővárost próbáljuk újrarekonstruálni, ez a város sokkal nagyobb ennél”.

    Majd hozzáfűzte: hiába a Budapest2030 elképzelés, sem a múzeumnegyed, sem pedig a 2024-es olimpia nem ezeket a területeket célozza meg.

    Bardóczi optimista, szerinte a Ligetvédő mozgalom sokkal nagyobb hullámokat vetett, amint amire előzetesen számított. Arra a kérdésünkre, hogy a politikában találtak-e már szövetségeseket, az Alfahírnek azt felelte, hogy a Greenpeace tapogatózásaira az ellenzék nyitottabb, de számukra a kormány is ugyanolyan fontos partner.

    Szakmai szinten

    Lapunk Schmidt Hajnalkánál, a Greenpeace Magyarország vezetőjénél is aziránt érdeklődött, hogy miképpen tudnak érdemi kommunikációt kialakítani a megbélyegzésre különösen fogékony belpolitikai szereplőkkel. A környezetvédelmi szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, a kiáltványt támogató szakmai csapat kikezdhetetlen szaktekintélyekből, szervezetekből áll, éppen ezért reméli, hogy amit szerdán letettek az asztalra, az a későbbiekben is fontos alap lehet városrendezési kérdésekben.

    Közölte, a Greenpeace továbbra sem engedi el a “helyi ügyeket”, ugyanakkor képesnek kell lenni működőképes, életszerű megoldásokkal szolgálni a döntéshozóknak a paradigmaváltás érdekében. Márpedig a ma bemutatott szakmai anyag alkalmas erre – tette hozzá Schmidt Hajnalka.

    Elválaszthatatlanul

    Szabó Marcel, ombudsman-helyettes (frissen megválasztott alkotmánybíró) a Fatestvér programot emelte ki, amelyet a jövő generációja szószólójaként nyújtott be a parlament elé. Ennek lényege, hogy minden egyes megszületendő gyermek tiszteletére ültessenek egy fát, ezzel is kifejezve, hogy minden magyar gyermek gyökerei itt vannak a hazában. A gyermek és a fa együtt cseperedik, szimbolizálva, hogy az ember és a természet elválaszthatatlanok. A javaslat ugyanakkor kitér arra is, hogy a fák pótlása ökológiai szempontból is arányos legyen (egy facsemete elültetése ne váltsa ki egy nagytölgy kivágását).

    Ezzel Szabó Marcel azt kívánja elérni, hogy „kellő teher legyen egy fa kivágása” az önkormányzatok számára. Nagyon bízik abban, hogy ezt minden parlamenti párt támogatni fogja.

    “Azt gondolom, hogy a helyi közösségek és a civilek összefogása építheti Magyarországot, és teheti azt kert Magyarországgá”

    – fogalmazott.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »