A Pál utcai fiúk kertjét idézi majd a Múzeumkert

A kormány szándékai szerint a “Pál utcai fiúk kertjét” idézi majd meg felújítása után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kertje, amely ugyanakkor a 21. századi igényeknek is megfelel majd.

A Múzeumkert átfogó rendezésére utoljára az 1970-es évek elején került sor. A kert állapota azóta folyamatosan romlik, a Múzeum utcai kertrész a múzeumpalota nagyrekonstrukciója miatt az 1990-es évek közepétől felvonulási területté vált. A múzeum épületének rekonstrukciójára legutóbb 1996 és 2006 között került sor, a felújítást azonban nem követte a Múzeumkert rehabilitációja – idézi fel az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a Nemzeti Múzeum.

Az MNM szerint a legfőbb cél, hogy a Múzeumkert méltó legyen ahhoz az épülethez, amelyet körülvesz. A kormány elképzelése szerint a “Pál utcai fiúk kertjét” kell megidézni, amelyhez a történeti angolkert helyreállítása nélkülözhetetlen. Ez a miliő tudja hitelesen megközelíteni a kert 19. századi jellegét, noha természetesen kompromisszumokkal, mivel a fák azóta megnőttek, és sok új fát is telepítettek, amelyek ma már komoly értéket képviselnek. Fontos emlékművekkel is gazdagodott a kert az elmúlt száz év során, amelyek szintén megőrzendők – emlékeztetnek.

A Múzeumkert faállománya a folyamatban lévő növényfelmérés szerint nagyon rossz állapotban van, évtizedes bajokat kell orvosolni, az elsődleges cél azonban az értékes fák megmentése. Azokat az egyedeket, amelyeket szakszerű ápolással meg lehet menteni, meg fogják menteni – hangsúlyozza a közlemény.

A Nemzeti Múzeum kertje napközben közkertként működik, benne sok-sok emberrel, akik a fák lombjai alatt pihennek. Testi épségüket veszélyezteti, ha nem történik meg a veszélyelhárítás, a korhadt fák kivágása. Ezzel párhuzamosan természetesen nem feledkeznek meg a növényzet kertépítészeti szempontból átgondolt pótlásáról és kiegészítéséről sem – közölte az MNM.

Tájékoztatásuk szerint a teljes helyreállítási folyamat szakmai alapon, transzparens módon, a nyilvánosság és szakértők bevonásával zajlik majd, ezért több helyszíni bemutatót és egyeztetést tartanak a zöld- és más civil szervezetek meghívásával, a sajtó rendszeres tájékoztatásával.
A Múzeumkert végső formája még nem eldöntött, a végső koncepció sokoldalú egyeztetés eredményeként jön majd létre. A lezajlott ötletpályázat díjazott és megvásárolt tervei értékes gondolatokat fogalmaztak meg, de természetesen egyik pályamű sem tükrözi az intézmény kiérlelt koncepcióját – emlékeztet a kommüniké.

A területnek a 21. századi igényeknek is meg kell felelnie: a legmagasabb technikai színvonalon kell szolgálnia a kert rendezvényeit, cél a teljes wifi-lefedettség, és szükséges az áthaladó közművek korszerűsítése, cseréje is.

A kert helyreállítását előkészítő munkák első lépéseként októberben sor kerül a fás szárú növényállomány állapotának teljes körű felmérésére, amelyet elismert szakemberek végeznek el. A növénykataszter készítője Egervári Krisztián kertészmérnök, aki faápolói és parküzemeltetési gyakorlattal is rendelkezik, emellett számos történeti kert helyreállítása kapcsán működött közre szakértőként – közölte a múzeum. Mint hozzátették, a növényállapot-felmérés részeként sor kerül ultrahangos FAKOPP faüregesedés-vizsgálatra is, amelyet ennek egyik legkiválóbb szakértője, Ócsvári Gábor végez.

A 2017 decemberében lezáruló projekt koordinátora és kerttörténész szakértője Alföldy Gábor tájépítész, aki az elmúlt években számos magyar kastélypark megújulását kezdeményezte és projektjeit vezette. A helyreállítás előkészítésében aktívan részt vesz a múzeum műszaki vezetése: Frankovics Tibor műszaki főosztályvezető és Bernáth Károly főmérnök, valamint Debreczeni-Droppán Béla főmuzeológus, a Múzeumkert történetének kutatója.

Ha az időjárás engedi, a civilek számára október 21-én mutatják be az addig elvégzett munka eredményét – jelentette be az MNM.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »